Szárazföldön kevés eredményt ért el, az orosz flottát kiszorította az ukrán ellentámadás – heti összefoglalónk

Az ukrán fegyveres erők továbbra is csekély területet tudtak visszafoglalni a héten Zaporizzsja megyében, ahol tovább folytatódott az elmúlt hónapok felőrlő háborúja. Bár az elhúzódó harcok papíron a nagyobb erőforrásokkal rendelkező Oroszországnak kedveznek, az orosz vezetés továbbra is ódzkodik egy újabb mozgósítás meghirdetésétől, amivel a veszteségeiket pótolhatnák.

• Nem volt jelentős elmozdulás az ukrajnai frontokon, nem tűnik valószínűnek, hogy bármelyik fél műveleti szempontból jelentős áttörést tud elérni az őszi esőzések beállta előtt.
• Az amerikai kongresszusban kialakuló káosz veszélybe sodorta Ukrajna jövőbeli katonai támogatását, ugyanakkor a kongresszus nagy többséggel elutasított két, az Ukrajnának juttatandó támogatás megvonásáról szóló javaslatot.
• Az ukrán légicsapások gyakorlatilag kiszorították az orosz flottát a Krím-félszigetről, műholdképek alapján az orosz hadihajók nagy része elhagyta a krími kikötőket.
• Megkezdődött az éves sorozás Oroszországban, ami egyben arra is utal, hogy a közeljövőben nem lesz mozgósítás az Ukrajnában harcoló csapatok feltöltésére.
• Észak-Korea feltehetően megkezdte hadianyag szállítását Oroszországba, valószínűleg ágyúkat és tüzérségi lőszert adtak át.

A nyár elején elkezdődött ukrán déli ellentámadás továbbra is folytatódik, de tempója a korábbi hetekhez képest is lassult. Az offenzíva a kezdete óta viszonylag kevés terület visszafoglalását hozta, eddig nem érte el az elején remélt stratégiai célt, azaz a Fekete-tenger elérését, a krími és herszoni orosz megszálló csapatok elszigetelését. Ahogy korábban írtunk róla, az ukránok, miután az első napok gépesített rohamai nem bizonyultak elegendőnek az orosz megerősített vonalak áttöréséhez, taktikát váltottak.

A drónok teljesen átalakították a háborút

Július óta a fronton nem végeztek nagyobb csapatösszevonásokat és gépesített támadásokat, ehelyett a harcokat mostanáig főleg kis csapatokban előre nyomuló gyalogság, és az őket támogató tüzérség vívják, nagyrészt statikus frontvonalak mentén. A Wall Street Journal szeptemberi elemzése jól mutatja, hogy változott meg a harcmező a háború kezdete óta: mint írják, mostanra mindkét fél széles körben alkalmaz drónokat, ami miatt szinte lehetetlen nagyobb csapatokat (különösen gépesített egységeket) összevonni, hiszen azokat a drónok azonnal kiszúrják, és tüzérségi össztűz zúdul rájuk.

„Ma egy harckocsioszlopot vagy egy előrenyomuló csapatoszlopot három-öt perc alatt fel lehet fedezni, és további három perc alatt le lehet csapni rá. Menet közben egy katona élettartama alig 10 perc” – mondta a WSJ-nek Vadim Szkibickij vezérőrnagy, az ukrán HUR katonai hírszerző szolgálat parancsnokhelyettese. „Nagyon nehéz meglepetésszerű támadásokat végrehajtani.”

Az elmúlt héten továbbra is Robotine, Verbove és Novoprokopivka térségében zajlottak a legintenzívebb harcok, ahol az ukrán erők elérték az orosz megerősített állások, a Szurovikin-vonal második rétegét, és elfoglalták annak egy szakaszát. Ez azonban áttöréshez nem vezetett, különösen a WSJ cikkében jelzett problémák miatt.

Október elején a zaporizzsjai front egy új pontján kezdtek támadásokba az ukránok: orosz haditudósítók és az ukrán hadvezetés hivatalos jelentése is megerősíti, hogy az ukrán erők Kopani irányában nyomultak előre, és a várostól északra, kis területen dél felé szorították vissza az oroszokat. Eközben az ukránok megszilárdították állásaikat Verbove és Novoprokopivka határában.

A Kopani irányába tartó ellentámadás az offenzíva fő irányát, a Novoprokopivka-Verbove közötti hadműveletet támogatja. Augusztusban az ukránok el tudták foglalni a két hónapja ostromolt Robotine városát, és a várostól dél-keletre futó védelmi vonalak egy részét. Válaszul Oroszország új csapatokat, köztük az elit VDV légideszant-csapatokat helyezett át a térségbe. Az erősítésnek sikerült feltartóztatnia, vagy legalábbis lassítania az ukrán előrenyomulást. Ukrajna továbbra sem ellenőrzi a Verbove és Novoprokopivka közötti magaslatokat, amelyek elfoglalása fordulópontot hozna a zaporizzsjai fronton.

Elhagyja az orosz flotta a Krímet

Ukrajnában október közepétől heves esőzések jellemzők, amelyek általában sártengerré változtatják az utakat és a földeket, ezzel ellehetetlenítve a nagyobb csapatmozgásokat. Közmondásosan ilyenkor leállnak, vagy legalábbis csendesednek a harcok, mivel lehetetlen sikeres támadásokat indítani, ám ez elmúlt másfél évnyi háborúban nem mindig volt igaz: tavaly ősszel Bahmut város térségében nagyrészt a sáros-esős időszakban foglaltak el több kisebb települést az oroszok, megkezdve Bahmut véres ostromát. Bahmut körül a mostani, zaporizzsjai helyzethez hasonlóan szintén lövészárok-háború és tüzérségi párbajok zajlottak, gépesített manőverezés helyett az oroszok gyalogos rohamokkal foglaltak el területeket. Emiatt nem valószínű, hogy a mostani sárszezonban leállna az ukránok ellentámadása Zaporizzsja megyében.

A szárazföldi hadműveletekhez képest Ukrajna sikeresebbnek bizonyult a légi és tengeri hadműveletekben. Szeptemberben az ukránok rakétákkal, drónokkal és szabotázsakciókkal gyengítették a Krím-félsziget légvédelmét, majd csapásokat mértek az orosz Fekete-tengeri flotta kikötőire. Az egyik legsúlyosabb támadás során elpusztult egy orosz tengeralattjáró és egy csapatszállító hajó, és az a szevasztopoli szárazdokk, amiben a hajókat tarották.

Szeptember végére az orosz flotta belátta, hogy hajóik túlságosan sebezhetők a krími kikötőkben. Friss műholdfelvételek megerősítik, hogy október elejére az orosz haditengerészet visszavonta hajóinak nagy részét a Krím-félszigetről. A fotókon a korábban a Krímnél állomásozó hajók az oroszországi Novorosszijszk kikötőjében láthatók.