Százmilliókat költ a magyar kormány az amerikai közélet befolyásolására

Volt olyan amerikai közszereplő, akitől kifejezetten amerikai lapokba írandó cikkeket rendeltek. Az Átlátszó betekintést nyert a Batthyány Lajos Alapítvány szerződéseibe.

Százmilliókat költ a magyar kormány az amerikai közélet befolyásolására

Több mint félmilliárd forint közpénzt fizetett külföldi munkatársainak az Orbán-kormány egyik fő nemzetközi ideológiai műhelye, a Danube Institute az elmúlt három évben. Az intézet elsősorban az Egyesült Államokban épít hálózatot, közösen a Donald Trump nemhivatalos választási programját, a Projekt 2025-öt jegyző Heritage Foundationnel. Volt olyan amerikai közszereplő, akitől kifejezetten amerikai lapokba írandó cikkeket rendeltek, ami megsértheti a külföldi lobbikról szóló amerikai törvényeket. Az Átlátszó betekintést nyert a Batthyány Lajos Alapítvány ezzel kapcsolatos szerződéseibe.

Tavaly már írtunk egyszer a Danube Institute-ról, amely az Orbán-kormány külföldi – elsősorban amerikai – hálózatépítésének egyik fő eszköze. Az intézet bemutatkozása szerint „a konzervatív és nemzeti értékek és gondolkodás képviseletéért” alakult, ami a gyakorlatban főleg két tevékenységet takar: konferenciák szervezését és számos úgynevezett vendégkutató (fellow) munkájának finanszírozását. Utóbbiak között találunk külföldi újságírókat és más médiaszereplőket, írókat, akadémikusokat és külföldi think-tankek munkatársait.

Elszálló költségek

A Danube Institute mögött jogi személyiségként egy közérdekű vagyonkezelő, a Batthyány Lajos Alapítvány áll, ami az elmúlt években több milliárd forint közpénzt kapott Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodájától. Ennek egy jelentős részét aztán olyan Fidesz-közeli szervezetekhez juttatták el, mint a Alapjogokért Központ, vagy az Orbán Gáspár nevéhez fűződő Joghallgatók Önképző Szervezete.

Ennél is érdekesebb azonban a Batthyány Alapítvány külföldi építkezése a Danube Institute brand alatt.  Szeptemberben közérdekű adatigénylést adtunk be a BLA-nál, kikérve az alapítvány 2022 és 2024 között, külföldi vendégoktatóival kötött, valamint az azóta tartott geopolitikai csúcstalálkozók kapcsán kötött szerződéseket.

A szerződésekből kiderül, hogy a Danube Inistitute vendégkutatói és beszélői kifizetései az elmúlt három évben látványosan növekedtek:

2022-ben a kutatói szerződések keretében 76,76 millió forintot fizetett. Tavaly a vendégkutatók bérezése már 179 millió forintra rúgott, Az idei év kiadásai pedig már rekordot döntöttek: a kutatóknak 284,6 millió forintot fizetett ki összesen a közérdekű alapítvány.

A Danube Institute külföldi partnerei a vendégkutatói megbízásokon kívül konferenciákon való részvételért is kaptak pénzt. Ezek közül kiemelkednek a Heritage Foundationnel közösen szervezett geopolitikai csúcsok – idén ősszel negyedik alkalommal rendezték meg ezt a konferenciát, több tucat felszólalóval, az eseményt Orbán Balázs nyitotta meg.

461163342 554771770229707 4158417846733300101 N (1)

Orbán Balázs a DI-Heritage Foundatuin 4. geopolitikai csúcstalálkozóján 2024 szeptemberében. Forrás: facebook.com/istvanstumpf.official

A felszólalók díjazása nagy intervallumban ingadozott: a legmagasabb díjazást, több mint 36,6 millió forintot az intézet egyik idei vendége kapta (ezek a szerződések szintén anonimizáltak). A tipikus előadói díjazás ennél szerényebb, 2-400 ezer forintnak megfelelő összeg, és volt 2 előadó, aki egyáltalán nem kapott díjazást – ugyanakkor a szállodai ellátást mindenkinek fizette a BLA.

A geopolitikai konferenciák előadói tavaly összesen 13,9 millió forintot kaptak, 2023-ban 10,27 milliót, az idei rendezvényen pedig már 44 millió forintba került az előadók díjazása – ebben persze még nincs benne a konferenciák logisztikájának költsége.

Trump elnöki programjára is hatással volt

Itt fontos megjegyezni, hogy a BLA a közérdekű adatigénylésünkre válaszul csak iratbetekintést engedélyezett, ahol a neveket kitakarva mutatták be a szerződéseket. Ám több szerződés részleteiből kikövetkeztethető a külföldi partner személye.

Egy  2024-ben kötött szerződésben  szerepel, hogy a vendégoktató vállalja 10 oldalas tanulmány megírását „a magyar migrációs politikáról és annak tanulságairól Texas állam számára” 8400 dollárért (3,1 millió forintért). Idén szeptemberben meg is jelent egy ilyen témájú tanulmány a Danube Institute oldalán, ennek szerzője Melissa Ford Maldonado, a Texas Public Policy Foundation politikai igazgatója.

Maldonado a texasi think-tankhez való csatlakozása előtt Donald Trump adminisztrációjának dolgozott a Fehér Házban, az Amerikai Innovációs Hivatal, majd a Belpolitikai Tanács munktatársaként. A Texas Public Policy Foundation politikailag az amerikai jobboldalhoz kötődik, elsősorban energiapolitikai állásfoglalásairól ismert: ezekben tagadja, hogy a klímaváltozásnak köze lenne az emberi tevékenységhez, és a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorítása ellen érvel – ehhez az alapítvány olyan olajipari nagyvállalatoktól kapott támogatást, mint az Exxon, a Chevron és a Koch Brothers.

A Texas Public Policy Foundation arról is nevezetes, hogy tagja a 2025 Projekt tanácsadó-testületének.

A 2025 Projekt a Heritage Foundation – a Danube Institute hivatalos partnere – szándéka szerint Donald Trump második elnökségének programja lenne, célja az amerikai államigazgatás gyökeres átalakítása olyan módon, hogy minden lehetséges szövetségi álláshelyet Trumphoz és a konzervativizmus ügyéhez lojális emberekkel töltsenek fel, ezzel rendkívüli hatalmat adva az elnök kezébe.

2025 Projekt az idei választási kampányban reflektorfénybe került, kritikusai szerint a program a demokratikus normák és a jogállam lebontását eredményeznék – miután egyre több részlet derült ki a Projektből, a visszhang annyira negatív lett, hogy Trump is kénytelen volt elhatárolódni tőle.

Nem titok, hogy a programra hatással volt az Orbán-kormány magyarországi hatalomkoncentrációja. A Heritage Foundation és a magyar kormány háttérszervezetei (BLA, Alapjogokért Központ, MCC) közötti együttműködés a 2020-as választások után egyre aktívabbá vált, ezzel párhuzamusan a Heritage-ben háttérbe szorult a korábban uralkodó, a reagani neokonzervatív elveket valló vezetés. A Heritage 2021-ben megválasztott új elnöke,  Kevin Roberts 2022-ben már hivatalos megállapodást írt alá a Danube Insitute-tal.

Kötelező megjelenés a Tusványoson

Azonosíthatók a Danube Insititute hálózat-projektjének vezetője, Rod Dreher magyarországon élő amerikai újságíró szerződései is. A 2022-es szerződésben szerepel Dreher „Hazugság nélkül élni” című könyve, amelynek terjesztéséhez támogatást kapott. Egy 2023-ban aláírt szerződésben a vendégkutató vállalja, hogy év végéig leadja „új, Wonderwold című könyvének kéziratát”. Drehernek idén jelenik meg egy hasonló című könyve.

Rufo

Christopher Rufo (balra) és Rod Dreher (jobbra) a Danube Institute rendezvényén, forrás: képernyőfotó, YouTube, Christopher F. Rufo

Dreher 2022-ben havi bruttó 5666 dolláros (2 millió forintos) fizetésért dolgozott, míg a frissebb szerződésen 8750 dolláros (3,2 millió forintos) havi fizetés szerepel.

Kutatási témái (közel-keleti konfliktus, terrorizmus, antiszemitizmus), és a TRENDS think-tank említése alapján felismerhetők Jeffrey Kaplan amerikai akadémikus szerződései, aki 2022 és 2024 között 5800 dolláros fizetésért dolgozott. Kaplant a kutatások mellett hálózatépítésre is felkérték, szerződéseiben szerepel további konzervatív kutatók felkutatása a DI nevében, valamint arra is, hogy kifejezetten az Egyesült Államokban szervezzen könyvbemutatót.

Két, összesen 14000 dolláros szerződést találunk, ahol a külföldi munkatársnak a kutatói feladatok mellett előírják azt is, hogy vegyenek részt a 2024-es Tusványos rendezvényen. A fideszes dzsembori programjában valóban szerepel a Danube Institute több munkatársa, köztük John O’Sullivan brit újságíró, a DI alapító-elnöke.

Magyar közpénzből védhette Ficót az amerikai újságban

Egy 2024-re vonatkozó szerződésben a külföldi vendégkutató havi 4500 dolláros (1,65 millió forintos) fizetésért vállalta, hogy „legalább havi két minimum 650 szavas cikket készít amerikai és európai médiumok számára”.

A szerződés mellékeltében szerepelt az elfogadott sajtótermékek listája is,

név szerint: American Affairs, American Conservative, Claremont Review of Books, European Conservative, First Things, GB News, National Catholic Register, National Review, Newsweek, The American Mind, the American Spectator, the Critic, the Federalist, The Imaginative Conservative, The New Criterion, The National Interest, the Spectator, Touchstone, UnHerd.

Az említett lapokban az elmúlt években a BLA több vendégkutatója is megjelentett cikkeket. A legvalószínűbb azonban, hogy a szerződést Michael O’Shea kötötte, akinek a listán szereplő csaknem minden lapban jelentek meg cikkei – ebben a The American Mind magazinban megjelent júliusi cikkében például Orbán mellett Robert Fico szlovák miniszterelnököt és az oroszbarát grúz kormányt védte.

O’Shea-val tavaly is leszerződött a DI, ahogy akkor írtuk,az amerikai újságíró 2023-ban szintén 4500 dolláros fizetést kapott többek között cikkírásért. Akkori szerződésében a BLA szintén „havi két, minimum 650 szavas cikket” kért „különösen magyar családpolitikai és magyar geopolitikai témákban”. Ezeket akkor nem explicit módon amerikai lapokba, hanem „amerikai és európai médiumok számára” kellet megírni, míg a friss szerződés már kifejezetten megjelöl konkrét amerikai lapokat, ahol a cikkeket látni szeretnék.

Amerikai lobbitörvényt sérthet

Az Egyesült Államokban való, kifejezetten politikai témákban való publikálás szponzorálása, konferenciázás már egészen közel áll ahhoz, amit az Orbán-kormány a belpolitikába való beavatkozásnak, a nemzeti szuverenitás megsértésének nevez, legalábbis, ha Magyarországon teszi ezt valaki.

Az Egyesült Államokban legális a külföldi állami szervek lobbitevékenysége, de csak akkor, ha az ebben résztvevők regisztrálnak a külföldi lobbisták adatbázisába (FARA Database).

Az adatbázisban jelenleg több lobbista is szerepel, akik a magyar külképviseleteken keresztül kaptak fizetést. Egyikük, David Reaboi jobboldali újságíró például a regisztrációs iratai szerint azért kapott fizetést, hogy a Twitteren védje a magyar kormányt a kritikáktól. Az egyik, az adatbázisba mellékletként bekerült – mint kiderült, a magyar kormány által fizetett – posztjában Reaboi azt írta:

„Támogatom Magyarországot – különösen akkor, amikor a média és a kemény baloldali civil szervezetek támadják őket. Nem a pénz miatt vagyok itt.”

Szerepel az adatbázisban az Orbán-kormány lobbistájaként a Policy Impact Strategic Communications nevű PR-cég is, amelyet azért szerződtettek, hogy pozitív médiamegjelenéseket szervezzenek az Orbán-kormánynak. Ez a cég szervezte meg Szijjártó Péter interjúját a Fox TV-n futó Tucker Carlson Tonight műsorban. A műsorválasztás nem véletlen, hiszen a cég igazgatója, Richard Carlson a műsorvezető apja.

A FARA lobbitörvény a közelmúltban egy orosz hátterű médiacég, a TENET Media kapcsán került be a hírekbe: szeptemberben az amerikai igazságügyminisztérium két orosz állampolgár ellen indított eljárást pénzmosás és a lobbitörvény megsértése miatt, amiért titokban orosz állami hátterű pénzt juttattak az USA-ban bejegyzett vállalathoz. A TENET Media olyan, az amerikai populista jobboldalhoz köthető megmondóembereket alkalmazott, akik magyar kormányközeli szervezetekhez is közel állnak, egyikük a Danube Institute rendezvényén is részt vett.

A Danube Institute által fizetett vendégkutatók közül jelenleg senki sem szerepel lobbistaként a FARA-adatbázisban, pedig a törvény alapján az állami pénzből rendelt amerikai médiamegjelenések külföldi lobbizásnak számítanak.

Érdekesség, hogy a Danube Institute és John O’Sullivan feltűnik egy másik szervezet, a The White House Writers Group Inc. regisztrációs ívén. A szervezet egy lengyel állami hátterű alapítvány pénzén szervezett konferenciát, amelynek kiadásairól részletes kimutatást tett közzé. Itt jelenik meg John O’Sullivan neve is, aki előadói honoráriumot kapott. A DI tehát egy lengyel lobbistaként regisztrált szervezet partnereként szerepel az adatbázisban, a magyar kormány lobbistáiként azonban nem regisztráltak a munkatársaik, pedig hasonló tevékenységet végeznek.

Zubor Zalán

Címlapfotó: Átlátszó montázs

Source