Szendrey Júlia és Kölcsey kéziratait, valamint számos fotót tett közkinccsé az OSZK

Igazi kultúrkincseket tett szabadon elérhetővé az OSZK a nemzeti ünnep alkalmából: Kölcsey Ferenc és Szendrey Júlia kéziratai, valamint XIX. századi fotók váltak mindenki számára szabadon hozzáférhetővé és letölthetővé – írja az MTI.

Vitályos Eszter az OSZK ünnepi sajtótájékoztatóján igazi szenzációnak nevezte, hogy újabb páratlan kultúrkincsek válnak minden magyar számára hozzáférhetővé az online térben:

Kölcsey prózai műveinek és hat, eddig ismeretlen verstöredékének, valamint Szendrey Júlia leveleinek és verseinek kéziratai, továbbá több mint ezer fotográfia – köztük az Egressy család dagerrotípiái – a XIX. századból.

Az államtitkár kiemelte, hogy a könyvtáraknak az elmúlt évtizedben hatalmas változáson kellett keresztülmenniük, hogy a megváltozott technikai környezetnek, az ebből fakadó egészen új társadalmi kihívásoknak megfeleljenek.

Felidézte, hogy 2022-ben adták át az alapításának 220. évfordulóját akkor ünneplő az OSZK-ban Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb eszközparkkal rendelkező közgyűjteményi digitalizáló központját. Ez megteremtette a lehetőséget a tömeges digitalizálásra és az online szolgáltatások támogatására is. Vitályos felhívta a figyelmet arra is, hogy a technikai feladatok elvégzése mellett a nemzeti könyvtár számára elsődleges fontosságú, hogy kincseit minden magyar nemzettársa számára felmutassa akár az online térben, akár várbeli székhelyén.

Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a 2023-ban digitalizált 13 millió oldallal a könyvtár máris Európa legszűkebb élmezőnyébe tartozik. Idén év végéig elérik a 14-15 millió digitalizált oldalt, és terveik szerint néhány éven belül megvalósítják az akár 60 millió oldalas kapacitást is. A vezető hangsúlyozta:

kötelességünknek érezzük, hogy mindenki könnyedén hozzáférjen a nemzeti könyvtár kincseihez, amelyek mindannyiunkhoz tartoznak.

Az OSZK közleménye szerint a nemzeti ünnepen

Kölcsey Ferenc esztétikai, nyelvtudományi dolgozatait, nyelvészeti, statisztikai-demográfiai munkáinak kivonatait és fontos kritikáit tették közzé, köztük a híres Berzsenyi-kritika (recenzió) egyetlen példányban fennmaradt, teljes, autográf kéziratát. Most látott napvilágot hat verstöredék-vázlat is, amelyet még Kölcsey műveinek kritikai kiadása sem ismer.

Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia költőként és műfordítóként is jelentős életművet hagyott hátra az utókor számára.

89 verse és 85 levélből álló levelezése mostantól szintén olvashatók a Copia-gyűjteményben.

A Fotótér tartalomszolgáltatás legújabb, unikális darabjai Egressy Gábor két arcképe, valamint a fiairól, Ákosról és Árpádról készített kettős portré. A szabadságharc korának egyik legismertebb színésze barátja volt Vörösmartynak és Petőfinek is.

Egressy Gábor életének egyik csúcspontja volt, hogy 1848. március 15-én elszavalta a Nemzeti dalt, megszakítva a Bánk bán előadását a Nemzeti Színházban – emlékeztettek a közleményben, amely szerint 1986 óta most láthatja először a nagyközönség Egressy Gábor két korai portréját, a fiait ábrázoló dagerrotípia pedig még sosem volt nyilvánosan látható.

Kitértek arra is, hogy a Fotótérben a nemzeti könyvtár az Egressy-dagerrotípiák mellett közel ezer vizitkártyát, kabinetfotót és egyéb portrét tett böngészhetővé, kutathatóvá és mindenki számára ingyenesen felhasználhatóvá.

A Copia itt, a Fotótér pedig itt érhető el.

The post Szendrey Júlia és Kölcsey kéziratait, valamint számos fotót tett közkinccsé az OSZK first appeared on 24.hu.