Tényleg támogatják a szakszervezetek a garantált bérminimum megszüntetését?
Az érdekképviseletek szerint több feltételnek is teljesülnie kell a változtatáshoz. The post Tényleg támogatják a szakszervezetek a garantált bérminimum megszüntetését? first appeared on 24.hu.
Herczog László közgazdász abban biztos, hogy a munkáltatók örülnek, ha egy kötelezettséggel kevesebb lesz nekik, mert megszűnik a bérminimum. Úgy véli, a NER egyik lényege, hogy a hatalom (kormány, munkáltató) eltávolítja az akaratának érvényesítését akadályozó szabályokat, korlátokat.
A középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimumhoz – amelyet szakmunkás minimálbérnek is neveznek – jogszabály ír elő valamilyen középfokú végzettséget az adott munkakörre. Nem arról van tehát szó szerinte, hogy „egy papír birtokában magasabb bért kap” a munkavállaló (mint ahogy ezt Parragh László iparkamarai elnök nyilatkozta), hanem arról, hogy bizonyos munkakörök betöltéséhez feltétel a megfelelő képzettség. Márpedig, ha természetesnek tartjuk, hogy orvos csak az lehessen, aki elvégezte az orvosi egyetemet, mérnök pedig az, aki megfelelő diplomát szerzett, akkor Herczog szerint ugyanúgy fontos, hogy például egy villanyszerelő, fodrász vagy fogorvosi asszisztens is rendelkezzen a szakértelmét igazoló középfokú végzettséggel.
Mint a közgazdász megemlítette, a modern gazdaságban döntő jelentőségű a tudás. A tudásalapú gazdaságban pedig folyamatosan nő azon szakmák, munkakörök száma, amelyekhez közép- vagy felsőfokú végzettség szükséges. Ehhez képest nevezte sajnálatosnak, hogy a kormány az elmúlt években több szakmánál – például a kereskedelemben – csökkentette a képesítési követelményeket. De úgy véli, nemcsak annak garanciája gyengült, hogy megfelelő minőségű árut vagy szolgáltatást kapjunk, ugyanis, amennyiben nincs középfokú képesítési követelmény, akkor elég lesz minimálbért fizetni, a jövőben pedig akkor is lehet majd minimálbért fizetni, ha a munka elvégzéséhez középfokú képesítés kell. Szerinte ez a kormány, illetve a Gazdaságfejlesztési Minisztérium igazi célja – nemcsak a hazai munkavállalóknál, hanem a vendégmunkásoknál is. Csak azt nem érti, hogy egy szakszervezet hogyan támogathatja ezt a javaslatot.
A MASZSZ sem örül a bérminimum kivezetésének
A bérminimum kivezetése nem azt jelenti, hogy, aki középfokú végzettséghez kötött munkát végez, az a jövőben csak minimálbért kereshetne
– mondta a 24.hu megkeresésére a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Szerencsére jelenleg nem így működik a munkaerőpiac, és ebben szerepe van annak is, hogy 2006-tól létrejött a bérminimum intézménye – tette hozzá Zlati Róbert. Nem tartja megalapozottnak, hogyha megszűnik a bérminimum, akkor a cégek ugyanannyiért alkalmaznak majd például egy szakképzett gázszerelőt, mint egy takarítónőt.
Garantált bérminimum csak Magyarországon létezik. Ha úgy vesszük, szegénységi bizonyítvány, hogy egyáltalán be kellett vezetni. Másrészt viszont akár sikerként is értékelhetjük, hogy a szakképzett dolgozóknak a minimálbérnél magasabb bért garantál a bérminimum – tette hozzá. A MASZSZ nem örülne a bérminimum kivezetésének, de abban partner lenne, hogy az európai minimálbér-irányelvnek megfelelően alakuljon ki egy eredményesebb ágazati párbeszéd a bérekről, legyen ágazati bértarifa és ágazati kollektív szerződések. Ezt eddig nem sikerült megvalósítani, pedig nagy szükség lenne rá, ezért a MASZSZ azon fog dolgozni, hogy a jelenlegi legfeljebb 20 százalékot közelítő kollektív szerződéses lefedettséget fel lehessen tornázni. Az optimális a 80 százalékos lefedettség lenne, ami hatalmas feladat, és kell hozzá a munkáltatók és a kormány partnersége is – mondta lapunknak Zlati.
Garanciák kellenének
Azt lehet még tudni, hogy 2027-re összeérne a bérminimum (jelenleg bruttó 296 400 forint) és a minimálbér (most bruttó 232 ezer forint) úgy, hogy előbbit kisebb, utóbbit nagyobb mértékben emelnék addig. A minimálbér tervezett ütemesebb emelését a szakszervezet pozitívumként értékeli. A bérminimum kivezetését viszont csak akkor tudják támogatni, ha 2027-re valóban átvehetik annak helyét az ágazati bértarifák. Erre szeretnének garanciákat, például, hogy a kormány erősítse meg az ágazati párbeszédbizottságokat és a szakszervezeteket (adják vissza a Munka törvénykönyve szerinti korábbi jogosítványokat), illetve részesítse előnyben (mondjuk a közbeszerzéseknél vagy adózási szempontból) azokat a munkáltatókat, amelyek aktív partnerek az ágazati kollektív szerződések megkötésében. Enélkül Zlati Róbert szerint nehéz elképzelni az előrelépést.
Herczog László szerint az a baj, hogy a bérminimumra vonatkozó jogszabály egy pillanat alatt megszüntethető, ám a kollektív szerződések és a bértarifarendszer létrejöttére nincs semmi garancia. Megemlítette, hogy a 2002 és 2010 közötti kormányok az ágazati párbeszédbizottságok létrehozásával komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy ágazati kollektív szerződések jöjjenek létre. Sikertelenül. Akarategyezőség nem írható elő, és a tapasztalatok szerint éppen a munkáltatók akadályozták az ágazati kollektív szerződések létrejöttét azzal, hogy vagy nem hoztak létre ágazati munkáltatói érdekképviseletet, vagy ha igen, akkor nem hatalmazták fel kollektív szerződések megkötésére. Vagyis szerinte előbb legyenek ágazati kollektív szerződések és bértarifarendszerek, és csak utána szabad megszüntetni a bérminimumot.
Nyugaton jól működik
A Munkástanácsok Országos Szövetsége határozottan szorgalmazza az ágazati kollektív szerződések és bértarifák bevezetését. De elnökük szerint jelenleg több dolog is nehezíti, hogyha ágazati kollektív szerződés születik, akkor azt az ágazat minden munkahelyére ki lehessen terjeszteni. Több helyen hiányoznak a kollektív szerződések elfogadására feljogosított ágazati partnerek (munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek), valamint a kiterjesztésre feljogosító szabályozók is hiányosak – magyarázata a 24.hu-nak Palkovics Imre. Úgy véli, azért sem haladt eddig az ügy, mert a kiterjesztés feltételei túl szigorúak, illetve sem a munkáltatók, sem a munkavállalók nem érdekeltek ágazati kollektív szerződések megkötésében. Hiányosságnak tartja azt is, hogy a munkáltatói érdekképviseletek gyérebben vannak jelen, mint a szakszervezetek. Pedig az ágazati kollektív szerződések mindkét fél számára előnyösek lehetnek, nemcsak a bérekre, hanem a foglalkoztatásra, a munkakörülményekre nézve is – jelentette ki.
A munkavállalók azt akarják, hogy olyan ágazati bértarifák legyenek, amelyek a jelenlegi egységes bérminimumnál jobban megjelenítik az egyes szakmák közötti különbségeket. Az ágazati bértarifarendszerektől azt várnák, hogy paritásban legyenek az adott ágazat teljesítőképességével, fizetőképességével, az adott szakmákkal szemben támasztott minőségi, képzettségi elvárásokkal. Nyugat-Európában már sok helyen működik bértarifarendszer, ezek megszabják, hogy egyes ágazatokban, szakmákban legalább mennyi kezdőfizetést kell adni. Ezek sokkal rugalmasabb rendszerek, mint a jelenlegi magyar egyenbérminimum – éppen ezért szeretnének az ágazati bértarifák irányába elmozdulni.
Pilot-programban gondolkoznak
A szociális partnerek tárgyalnak róla, hogyan lehetne beindítani és tartalommal megtölteni az ágazati egyeztetéseket és a kollektív tárgyalásokat, de a sikerhez a kormánynak is lépnie kellene, az igényekhez igazítani, lazítani a jogszabályokat – fejtette ki Palkovics. Hozzátette, ha a partnerek leteszik javaslataikat arról, hogyan lehet hatékonyan és biztonsággal kiterjeszteni a megkötött ágazati kollektív szerződéseket, bértarifa-megállapodásokat, akkor ígéret van rá, hogy a kormány is lép az ügyben. Egyébként a kabinet által elfogadott európai minimálbér-irányelv is szorgalmazza, hogy emelkedjen a kollektív szerződésekkel lefedett munkahelyek aránya. Megemlítette, egyenként nem sokra megy a munkavállaló, ha úgy érzi, a bére nem tükrözi a képességeit. Kollektívan, rendszerben gondolkodva viszont jobb lehet az érdekérvényesítés, magasabb megbecsültség, jobb bérek érhetők el. Persze a kollektív megállapodásokat felülről elrendelni szerinte sem lehet.
Szerinte jelenleg a minimálbér emelésének gátja, hogy azzal párhuzamosan a bérminimumot is emelni kell. Vannak ágazatok, ahol ma nem tudják kitermelni a bérminimum-emelés költségét, máshol meg jóval többet is tudnának adni, mint ami most kötelező. Ehhez tudna alkalmazkodni az ágazati bértarifarendszer – magyarázta. Megemlítette, hogy már ma is van olyan ágazat (a villamosenergia-ipar), ahol megkötötték az ágazati kollektív szerződést, és kiterjesztették minden munkahelyre, a jelenlegi keretek között is, valamint további öt-hat olyan iparág, amely szintén képes lenne erre rövid időn belül. Az a terv, hogy ezekben az iparágakban pilot jelleggel beindítják a tárgyalásokat, előkészítik a bevezetést, hogy meg tudják mutatni minden érintettnek, működhet a dolog, érdemes lépni – avatott be.
Az egyeztetések célja, hogy miközben összeolvad a minimálbér és a bérminimum, és ezzel párhuzamosan kialakulnak az ágazati bértarifák, közben a szakképzettek körében sem lehet reálbércsökkenés. Ez jövőre a várt 6 százalékos infláció, a 15 százalékos minimálbér-emelés, és a 10 százalékos bérminimum-emelés mellett megvalósulna. A szakszervezetek célja, hogy nőjenek a reálkeresetek – tette hozzá. Ha a munkáltató nem tud annyi bért fizetni, amiből a dolgozója meg tud élni, akkor nem versenyképes. Ha nem akar, akkor feltételezhető, hogy a tulajdonos extraprofitot vesz ki. Az alacsony bérek elkényelmesítik a cégeket, a béremelkedés viszont versenyfokozó.
Tisztességes osztozkodás kell
– szögezte le.
Kell-e egyáltalán minimálbér?
Herczog László úgy véli, érdemes feltenni azt a kérdést is, szükség van-e a minimális bérszint meghatározására. Szerinte igen. A béreket ugyanis a munkáltató és a munkavállaló alkuja határozza meg, illetve, ha van szakszervezet, akkor a munkáltató és a szakszervezet alkuszik. Ma azonban a munkahelyek zömében nincs szakszervezet, ergo
Főleg akkor, ha kénytelen valamilyen munkát elvállalni a saját és családja megélhetésének biztosítására. A pozíciója egyenlőtlen azért is, mert a nagyobb munkáltatók szakértői apparátusa jobban eligazodik a jogszabályok, a lehetőségek dzsungelében, mint egy mezei munkavállaló. Kényszerhelyzetben pedig – amikor muszáj elfogadni az álláslehetőséget – a bért lényegesen a megélhetési költségek alá szoríthatja a munkáltató.
Nem véletlen tehát, hogy az Európai Unióban nem engedik meg a bérek határok nélküli leszorítását. És az sem véletlen, hogy hazánkban vannak, akiket ezek a szempontok hidegen hagynak, gondoljunk csak a minimálbérnél jóval alacsonyabb közmunkásbérre – tette hozzá.
The post Tényleg támogatják a szakszervezetek a garantált bérminimum megszüntetését? first appeared on 24.hu.
