Titkok és ezeréves hagyományok befolyásolják, ki lehet Ferenc pápa utódja

Sede vacante.

Azaz „üres a szék” – latinul így nevezik, mikor lemondás vagy haláleset miatt megüresedik a pápai trón. Nem csak arra utal a kifejezés, hogy fizikailag üres Szent Péter széke, hanem azt az időszakot is jelöli, amíg az előző pápa után megtalálják az utódját.

Viszonylag ritkán fordul elő olyasmi, ami a következő hetekben történik: egy 1,4 milliárd emberből álló közösség új vezetőjét választják meg. Legutóbb 2013-ban választottak új egyházfőt, Ferenc pápa a húsvéti haláláig a keresztény világ kétezer éves történetének 266. pápája volt.

A pápa temetésére nem csak a hívek sokasága, újságírók ezrei és a világ vezetői gyűlnek össze, hanem természetesen az egyházi vezetők is. Már csak azért is, mert a szabályok szerint 15–20 nappal a pápa halála után – ha hamarabb össze tudnak gyűlni a szavazóképes bíborosok Rómában, akár előbb is – összeül a konklávé, azaz megválasztják az új pápát. A szavazóképesség azt jelenti, hogy csak a 80 év alatti bíborosok választhatnak, a jelenlegi 252 bíborosból 135-en tartoznak ebbe a körbe.

A konklávé résztvevői az Apostoli Palota híres Sixtus-kápolnájában adják le a voksukat. A bíborosok – magyar elnevezésük a ruhájuk színére utal –, addig nem kommunikálhatnak a külvilággal, míg döntésre nem jutnak az új pápa személyéről, innen is a konklávé elnevezés: nagyjából annyit tesz, hogy „kulccsal elzárt”. Ténylegesen be voltak zárva, korábban itt is étkeztek és aludtak, de 1996 óta esténként már a 200 méterrel arrébb található, akkoriban épült Szent Márta-házban szállásolják el őket.

A választást segítő személyek – papok, szakácsok, titkárok, orvosok – titoktartási esküt tesznek, hogy nem szivárogtatnak ki semmilyen információt. Tilos a telefon, a tévé, a rádió, az újságok és a hangrögzítés is. Mindenféle szivárogtatás kiátkozást vonhat maga után.

A választás első napja misével kezdődik a Szent Péter-bazilikában, délután pedig összegyűlnek a bíborosok a Sixtus-kápolnában, ahol titoktartási esküt tesznek. Ezután a pápai szertartásmester kiadja a parancsot:

Extra omnes

vagyis: „kifelé mindenki”. Ekkor mindenkinek, akik nem vesznek részt a konklávén, el kell hagyniuk a pápák híres, Michelangelo által festett mennyezetű magánkápolnáját, amit a 19. század óta használnak a konklávé mindenkori helyszínéül is.

A bíborosok titkosan szavaznak, elmondanak egy imát, majd a kétszer félbehajtott szavazólapot egy urnába dobják. A voksolás után véletlenszerűen kiválasztott kilenc bíboros olvassa fel és számolja össze a szavazatokat.

Ahhoz, hogy egy bíborost pápává válasszanak, 1179 óta a szavazatok kétharmadát kell megszereznie. Most, ahogy Ferenc megválasztása előtt is, a „papabile”, azaz pápaesélyes bíborosok között tartják számon Erdő Péter esztergom-budapesti érseket, a konklávé egyetlen magyar résztvevőjét. Csakhogy sok esetben nem papabile bíborost választanak pápává, ez történt például II. János Pál megválasztásakor is.

Sőt, elméletileg még az is lehetséges, hogy ne egy papot válasszanak meg, elvileg ugyanis bármely katolikus férfi megválasztható,

bár ilyenre több mint 600 éve, 1378 óta nem volt példa.

Az első napon csak egy szavazást tartanak, a továbbiakban kettőt délelőtt és kettőt délután, egészen addig, míg valaki meg nem szerzi a kétharmados többséget. Ennek megfelelően naponta négyszer füst száll fel a Sixtus-kápolna ideiglenesen felépített kéményéből. Az egész folyamat talán legismertebb pontja ez: az elégetett szavazólapok füstjével közlik a kint lévőkkel, hogy nem sikerült pápát választani, ilyenkor fekete a füst. Ha megvan az új pápa, akkor fehér füst száll fel – ezt megfelelő vegyszerek hozzáadásával érik el.

Amennyiben a 33. vagy 34. szavazási fordulóig nem sikerül pápát választani, onnantól kezdve az addig legtöbb szavazatot elérő két jelölt közül kell valamelyiknek a kétharmadot megszereznie.

Ha ez megtörténik, a Bíborosi Kollégium dékánja – a pápa után tulajdonképpen a második legfontosabb személye az egyháznak – megkérdezi tőle: elfogadja-e a pozíciót. Amennyiben a válasz igen, a dékán – aki jelenleg az olasz Giovanni Battista Re bíboros – megkérdezi, milyen néven akar az egyház vezetője lenni. A név szimbolikus jelentéssel bír, arra utal, hogy elődjeihez képest milyen politikát kíván folytatni az új pápa.

A fehér füstöt követően nagyjából egy órával lép ki az új egyházfő a Szent Péter-bazilika erkélyére, ahol egy magas rangú bíboros, a francia Dominique Mamberti bejelenti:

The post Titkok és ezeréves hagyományok befolyásolják, ki lehet Ferenc pápa utódja first appeared on 24.hu.