Titkolja az állam a felvásárolt meddőségi klinikákkal kötött szerződéseket, pereljük a Nemzeti Vagyonkezelőt

Tavaly július óta csak állami intézményekben végezhető meddőségi kezelés, miután a magyar állam bekebelezte a teljes lombikszektort, majd törvényileg ellehetetlenítette a magánintézmények működését. Nem lehet tudni, hogy mennyit fizetett az állam az intézményekért, és milyen keretek között állapodtak meg, de az adásvételről az egyik intézmény társtulajdonos elnöke azt nyilatkozta, hogy „kölcsönösen előnyös megállapodást kötöttek a magyar állam képviselőivel”. Közadatigénylésben kértük ki a felvásárolt klinikákkal kötött szerződéseket, ám konkrét indoklás nélkül, kizárólag titkosításra hivatkozva elutasították az adatigénylésünket. Nehezen hihető, hogy valóban minősített adat lenne a szerződések teljes tartalma, ezért perlünk a nyilvánosságukért.

A lombikszektor teljes átalakításának első lépéseként 2019-ben a magyar állam sorra kezdte felvásárolni az addig magánkézben lévő reprodukciós intézményeket. Ekkor összesen hat meddőségi eljárásokat nyújtó cég került a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonába:

• a budapesti Forgács Intézet Egészségügyi és Szolgálató Kft.,
• a budapesti Kaáli Ambuláns Nőgyógyászati Intézet Kft.,
• a budapesti Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft.,
• a budapesti Sterilitas Egészségügyi Ellátó Kft.,
• a szegedi Kaáli REK Reprodukciós Központ Kft.,
• és a tapolcai Pannon Reprodukciós Intézet Egészségügyi és Szolgáltató Kft.

A felvásárlást követően 2021-ben törvénybe iktatta az állam, hogy

a reprodukciós eljárások az állam feladatkörébe tartoznak, vagyis a meddő párok kizárólag állami egészségügyi szolgáltatónál vehetik majd igénybe ezt az ellátást.

Ilyen módon a kormány törvényi úton lehetetlenítette el az utolsó magántulajdonban maradt klinikákat, melyek név szerint a Versys Clinics, Reprosys és a Róbert Károly Meddőségi Centrum voltak.

Mindezt egy újabb fordulat követte, ugyanis utólag kiderült, hogy az állam ekkorra egy több mint egy éven keresztül tartó tárgyalás eredményeként megállapodott a Róbert Károlyban működő magán meddőségi klinika felvásárlásáról Fábián Lajossal, az anyacég, a TritonLife társtulajdonos elnökével. Vagyis végül két klinikának, a Versys Clinicsnek és a Reprosysnak kellett 2022 júliusától megszüntetnie a meddőségi kezeléseket.

Több gyermeket szeretne a kormány

Már korábban is elérhető volt TB-alapú támogatás, az átalakulással viszont a meddőségi kezelések, valamint a gyógyszerek állami finanszírozásúvá váltak. Az inszemináció esetében hat, a lombikbébi-eljárás esetében pedig öt alkalmat áll a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), a sikertelen ingyenes beavatkozások után azonban az állami klinikákon is fizetni kell a további eljárásokért. A hvg.hu információi szerint azoktól a pároktól, akik valamilyen okból kiestek az ingyenes kezelések lehetőségéből, akár egymillió forint körüli összeget is elkérnek, cserébe ugyanúgy hosszú várólistákkal és a túlterhelt rendszerrel találkoznak.

„Magyarországon a demográfiai kihívások állami szerepvállalást igényelnek” – így szól a törvényi indoklás arról, hogy miért is volt szükség a szektor teljes átalakítására. De emellett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter állami finanszírozásokkal való visszaélésekre is célzott. Így válaszolt 2021-ben a hvg.hu kérdésére: „Ha az egészségügyi finanszírozás öt próbálkozást biztosított, akkor általában csodák csodájára az ötödikre volt sikeres”.

Novák Katalin sógornője került a szektor élére
Idén márciusban jött létre az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) részeként a Humánreprodukciós Igazgatóság, melynek élére Novák Katalin köztársasági elnök sógornője, Vesztergom Dóra nőgyógyász-endokrinológus, meddőségi specialista került. Az ő feladatai közé tartozik többek között az ágazati-szakmai koncepció kialakítása, a finanszírozás megszervezése, az ellenőrzés és az adatszolgáltatás is.

Csökkent az ellátás eredményessége

Márciusban hosszú idő után nyilvánosságra került egy statisztika arról, hogy az elmúlt öt évben hány lombikkezelést végeztek el Magyarországon és ezeket milyen eredményességgel. A hvg.hu vette észre az Országgyűlés honlapján Rétvári Bencének, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának válaszát. A statisztikából egyértelműen látható, hogy hiába alakult át a szektor: a magyar lombikkezelések hatékonysága csökkent.

A kormány adatai szerint a 2017 és 2019 között évente elvégzett kezeléseknek több mint 19 százaléka volt eredményes, azonban 2020-ban a kezeléseknek a 17,9 százalékából, 2021-ben pedig már csak a 16,6 százalékából született gyermek. A hivatalos statisztika alapján ez a csökkenés pont akkor kezdődött, amikor a kezelések ingyenessé váltak és az állam irányítása alá kerültek.



A hvg.hu információi szerint egy orvosszakmai vita folyik az ingyenességhez szükséges 45 éves korhatárral kapcsolatban. A szakma azzal védekezik, hogy egyre idősebb párok érkeznek hozzájuk, részben pedig emiatt mutathat csökkenő tendenciát az asszisztált reprodukciós kezelések eredményessége. Gulyás Gergely a február 9-i Kormányinfón még megerősítette, hogy a meddőségi központok hatékonyabb működése érdekében bizonyos szabályváltoztatásokat terveznek. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt nyilatkozta, hogy strukturális, komoly változtatás nem várható. Azt, hogy az ingyenes lombikkezelés korhatárát tervezi csökkenteni a kormány, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára a hetekben cáfolta.

Titkolja az állam a szerződéseket

Évek óta ismeretlen, hogy mennyit is fizetett az állam a magánklinikákért, azonban a legutolsó intézmény, a Róbert Károly Meddőségi Klinika megvásárlásakor 2021-ben Fábián Lajos azt nyilatkozta, hogy „kölcsönösen előnyös megállapodást kötöttek a magyar állam képviselőivel, tisztességes piaci árat fizetett a vevő”.

Kíváncsiak voltunk a szerződések részleteire, ezért adatigénylést adtunk be a vevőnek – vagyis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek (MNV), azonban a válaszukban csupán a következő állt: „Az Info tv. 27. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a kért adat nem ismerhető meg, ezért a megkeresésében foglalt adatszolgáltatás nem teljesíthető”.

A hivatkozott jogszabály szerint a szerződések nem ismerhetők meg, mivel minősített adatnak számítanak:

vagyis az MNV azt állítja, hogy a kért szerződések titkosítva lettek.

Titkosítás alatt olyan közérdekű információ állhat, ami veszélyeztetheti Magyarország szuverenitását, alkotmányos rendjét, vagy a honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési tevékenységét. Titkosításra adhat okot még az ország nemzetközi kapcsolatainak és az állam külső befolyástól mentes működésének védelme.

Az, hogy egy meddőségi klinika adásvételi szerződése melyik kategóriába eshet bele, nem teljesen egyértelmű számunkra, és a Vagyonkezelő Zrt. válaszából sem derül ki, hogy milyen indokkal titkosították a kért szerződéseket. Emellett az is nehezen hihető, hogy valóban minősített adat lenne az iratok teljes tartalma. Ha pedig tényleg titkosított az egészük, akkor egy titokfelügyeleti eljárás során kell tisztázniuk azt, hogy miért jelentene veszélyt a magyar államra nézve, ha kiderülne, hogy mennyi pénzt fizettek a meddőségi klinikákért a magyar polgárok adójából.

Ezért a bírósághoz fordulunk, hogy kiderítsük, valóban indokolt volt-e az adatok titkosítása, és vajon milyen körülmények között és mennyiért jutott hozzá a magyar állam a felvásárolt meddőségi intézményekhez.

Pete Luca

Címlapkép: Inszeminációs eljárás a Szent János Kórház felújított Meddőségi Centrumában 2020. június 16-án (fotó: Magyarország Kormánya Facebook-oldala)

The post Titkolja az állam a felvásárolt meddőségi klinikákkal kötött szerződéseket, pereljük a Nemzeti Vagyonkezelőt first appeared on atlatszo.hu.