Tízből nyolc magyar anyagi okok miatt nem mehet nyugdíjba akkor, amikor szeretne

A Randstad legfrissebb, 34 piacon 35 000 munkavállaló megkérdezésével zajlott Workmonitor kutatása szerint a jelenlegi gazdasági bizonytalanság új dimenziót nyitott a dolgozók prioritásai és várakozásai terén. A munkavállalók ma hatalmas értéket tulajdonítanak az olyan munkahelynek, amelyik biztos és pénzügyileg stabil, ugyanakkor a legjobb munkaerő megnyeréséhez többre van szükség a versenyképes béreknél és juttatásoknál. Továbbra is kiemelt fontosságú a dolgozók számára a munka-magánélet egyensúlya, a flexibilis munkavégzés, de a munkahely által képviselt értékrend és a befogadó légkör is. A megélhetési költségek gyors emelkedése miatt az emberek a munkáltatójukhoz fordulnak segítségért, de készek túlórázni, másodállást vállalni, jövedelmezőbb munkát keresni, és akár a munkaerőpiacról való kilépésüket is késleltetni.

Így látják a munkavállalók a helyzetüket

• A munkavállalók a gazdasági bizonytalanság ellenére sem adják fel vágyukat a munka és a magánélet egészséges egyensúlya iránt, de a magyarok csak 37 százaléka mondana fel, ha a munkája akadályozná az élet élvezetében.
• A rugalmas munkavégzés továbbra is különösen fontos juttatás a munkavállalók számára, de felmérésben résztvevő magyarországi válaszadóknál csak 44 százalékban biztosítja a munkahely a rugalmas munkavégzési helyet, és 38% a rugalmas munkaidőt.
• A geopolitikai instabilitás, az infláció és a küszöbön álló gazdasági visszaesés következtében a válaszadók több mint fele fél attól, hogy a világgazdasági helyzet hatással lesz a munkahelyük biztonságára, és több mint harmaduk fél, hogy elveszíti az állását.
• A változó gazdasági környezetben a munkavállalók a munkáltatóktól várnak segítséget: a rendes éves szintnél nagyobb arányú béremelést, hozzájárulást a havi megélhetési-, vagy az energia- és utazási költségekhez, illetve egyéb napi kiadásokhoz.
• Magyarországon a globális átlag felett hajlandóak a munkavállalók másodállást vállalni (34%) vagy túlórázni (30%) annak érdekében, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő megélhetési költségekkel, és erre minden korosztály rákényszerül.
• A hazai megkérdezettek 80 százaléka (globálisan 70 százaléka) mondta azt, hogy a pénzügyi helyzete nem engedi, hogy akkor vonuljon nyugdíjba, amikor szeretne.

Egyre távolodó nyugdíjas évek

Múlt évben a dolgozók 61%-a (a magyarok 48%-a) gondolta úgy, hogy nyugdíjba vonulhat 65 éves kora előtt. Most viszont a bizonytalan gazdasági helyzet miatt már csak 51% (Magyarországon 31%) hisz ebben. Jelenlegi helyzetük alapján a magyarok 40 százaléka úgy gondolja, nem fog tudni nyugdíjba menni 65-69 éves kora előtt. (Magyarországon fő szabály szerint 65 évesen lehet öregségi nyugdíjba menni. A nők40-es nyugdíj enged meg csak ennél korábbi nyugdíjba vonulást.)

A megkérdezett hazai dolgozók 80 százaléka mondta azt, hogy a pénzügyi helyzete nem engedi, hogy akkor vonuljon nyugdíjba, amikor szeretett volna, de egyéb tényezők is befolyásolják a munkavállalók nyugdíjba vonulásának eltolódását. Sőt, sok nyugdíjas újra munkába áll – bár nem csak a pénzügyi aggodalmak késztetik erre őket. Sokan érzik úgy a nyugdíjba vonulás után, hogy hiányzik a régi életük.

Míg egy ideális világban a válaszadók harmada 60 éves kora előtt nyugdíjba menne, jelenlegi helyzetük alapján csak 15 százalékuk látja ezt reálisnak. Magyarországon a válaszadók 46 százaléka 60 éves kor előtt szeretne nyugdíjba menni, ha tehetné, de ezt csak 9 százalékuk tartja reális elképzelésnek. A jelenlegi helyzet alapján a magyarok 40 százaléka szerint csak 65-69 éves korukban fognak tudni nyugdíjba menni. Sok magyar válaszadó a globális átlagnál pesszimistábban tekint a jövőbe: 11% mondja azt, hogy a 70-74 éves kor körül tud majd visszavonulni, 15% szerint pedig sosem fog eljönni a nyugdíjas kor, míg világviszonylatban csupán 5% gondolja így.

The post Tízből nyolc magyar anyagi okok miatt nem mehet nyugdíjba akkor, amikor szeretne first appeared on 24.hu.