Törvénymódosítással rejtik el az állami földeladásokat a kíváncsi szemek elől
Salátatörvénybe rejtve szűkíti a nyilvánosságot a kormány a Nemzeti Földügyi Központ által eladott földeknél.
Salátatörvénybe rejtve szűkíti a nyilvánosságot a kormány a Nemzeti Földügyi Központ által eladott földeknél, hívta fel az Átlátszó figyelmét egy termőföldek adásvételére szakosodott olvasónk. A módosítással nem kell közzétenni az Agrárminisztériumnak a földügyi központos szerződéseket. A minisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre.
Nyolcvanhatoldalas törvénymódosítást nyújtott be október 29-én este 22 óra után Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, „Egyes agrártárgyú törvények módosításáról” címmel. A látszólag nem túl érdekes változtatások között elrejtett érdekességre olvasónk hívta fel a figyelmet. A „32. § Hatályát veszti a NFA tv. 21. § (7) bekezdése”, mely az indoklás szerint „A párhuzamos szabályozás kizárása érdekében hatályon kívül helyezésre kerül az NFA tv. Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására vonatkozó szerződés adatainak nyilvánosságra hozatalára irányuló 21. § (7) bekezdése”.
Ezt a száraz jogi indoklást fordította le magyarra olvasónk. Ahogy írta, a hatályos szövegben az áll, „E § szerinti eladás, csere, haszonbérbe adás, vagy vagyonkezelésbe adás esetén a szerződéskötést követő 3 nappal nyilvánosságra kell hozni a megkötött szerződésnek a 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatait.” Vagyis amint ezt a salátatörvényt elfogadják, nem kell majd közzétenni az Agrárminisztériumnak az NFK-s szerződéseket. „Legalábbis az NFA-törvény alapján nem, az üvegzseb, stb. törvények alapján általános előírások szerint kellene, de ez komoly visszalépés a nyilvánosság felől” – tette hozzá.
Lázár János és a törvényt benyújtó Semjén Zsolt Egerben. „Az Egri Bazilika megáldása, Ígéretünknek megfelelően kitataroztuk az összes történelmi egyház összes püspöki templomát, székesegyházát!” Forrás: Semjén Zsolt Facebook oldala
Az állami földeket a Nemzeti Földügyi Központ adja el. Így történt azzal az erdőrészlettel is, amit Lázár János vásárolt meg a batidai kastélya közelében. Megírtuk, az építési és közlekedési miniszter egy 7815 négyzetméteres erdőt vehetett meg az államtól, holott az állami erdők értékesítését alapesetben jogszabály tiltja. A miniszternek azonban felmentést adott ez alól az Agrárminisztérium. Lázár 1,5 millió forintos vételárat fizet az államnak.
Az Agrárminisztérium 2023-ban döntött többek között Lázár János vételi ajánlatáról, ez derült ki az Átlátszónak közadatigénylésben küldött adatokból. A minisztérium azt is írta, „tájékoztatom, hogy – a csatolt dokumentumból is láthatóan – az erdőgazdálkodásért felelős miniszter egyetértése nem meghatározott személy számára kiadott nyilatkozat, hanem általánosságban hivatott megerősíteni a tulajdonosi joggyakorló felé, hogy a földrészlet állami tulajdonban tartása birtokpolitikai, természetvédelmi és erdőgazdálkodási szempontokat figyelembe véve nem indokolt. Továbbá tájékoztatom, hogy a sajtóban megjelent információkkal szemben, a kérdéses erdőterületek magántulajdonba adásának jogszabályi akadálya nincs.”
Majd csatolták a „Nyilatkozatot”, melyben leírják, hogy ahhoz, hogy állami erdőt lehessen venni, ahhoz a miniszter engedélye kell – a tervezett jogügylet tekintetében irányadó Evt. 8. § (6) bekezdése, valamint a Hr. 3. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az erdőgazdálkodásért felelős miniszter egyetértése szükséges az Evt. 8. § (5) bekezdésében meghatározott földterület tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházásához. Az is szerepel benne, hogy „Vételi ajánlat érkezett az NFK-hoz a Mellékletben részletezett ingatlanok adásvétel jogcímén történő megszerzése iránt”.
Többek között az így eladott földekről szóló információkat tette közzé az Agrárminisztérium, amit a törvénymódosítással alaposan leszűkítenek. Forrásunk szerint ennek leginkább az lehet az oka, hogy a sajtó túl sokat foglalkozott földvásárlásokkal.
Majd úgy folytatta, az NFK honlapja már nem működik, illetve a közérdekű adatoknál éves összesítésben pdf-ben vannak fent a szerződések.
„Tehát a határidőnek soha nem felelt meg a közzététel, ma sem, nyilván ezért veszik ki a törvényből. Jelenleg itt találhatók éves összesítésben ömlesztve a mindenféle szerződések.”
Kiemelte, ezek a táblázatok évenként felkerülnek az előző évre vonatkozóan, tehát mindig utólag. „De persze teljességi nyilatkozat nélkül, csomó nincs benne. Ugyanígy a Birtokpolitikai Tanács döntéseit is közzé kellene tenni (ott dől el minden, igazából az összes szerződésről ott döntenek) az ülés után 5 napon belül, na ezt soha nem teszik meg. Akkor a Lázár-féle szerződést is a megkötése előtt lehetett volna látni, mert azt is a BPT hagyta jóvá előzetesen. A most benyújtott agrársaláta ezt nem érinti amúgy, ergo ez a közzétételi kötelezettség ezután is fennáll, de ugyanúgy semmit sem ér, mint a fentebbi. És nincs limitje a közzétételnek, tehát elvileg „örökre” kint kellene lenniük az adatoknak. Csak akkor sokkal könnyebb lenne „Ángyán-jelentéseket” írni, és ez talán nem cél” – fogalmazott forrásunk.
Az Agrárminisztériumtól megkérdeztük, hogy az NFK az eddigi közzétételeket hol tette meg, milyen határidő vonatkozott rá. Azt is, hogy a Birtokpolitikai Tanács döntéseit hol teszik közzé, valamint hogy a jelenleg élő szabályozáshoz képest az új milyen határidő változást jelent. Egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak.
Segesvári Csaba
Címlapkép: Orbán Ráhel sárazsadányi szőlői és Tiborcz István tokaji borháza – Pápai Gergely / Átlátszó
