Tüdőgyulladás előjelei, amikről kevesen tudnak
A tüdőgyulladás a tüdőhólyagocskák (alveolusok), és/vagy a hólyagok közötti tér (intersticium) gyulladásos megbetegedése. Kiterjedése, kórokozói alapján számos fajtája kialakulhat, lehet lebenyes és gócos, okozhatják vírusok és baktériumok egyaránt, és vannak a korábban ismert kategóriákba nem sorolható, ún. atípusos előfordulásai is. A tüdőgyulladás okai A tüdőgyulladás nem egyféle betegség és többnyire nem egyféle kórokozó okozza. […] The post Tüdőgyulladás előjelei, amikről kevesen tudnak appeared first on Tudasfaja.com.
A tüdőgyulladás a tüdőhólyagocskák (alveolusok), és/vagy a hólyagok közötti tér (intersticium) gyulladásos megbetegedése.
Kiterjedése, kórokozói alapján számos fajtája kialakulhat, lehet lebenyes és gócos, okozhatják vírusok és baktériumok egyaránt, és vannak a korábban ismert kategóriákba nem sorolható, ún. atípusos előfordulásai is.
A tüdőgyulladás okai
A tüdőgyulladás nem egyféle betegség és többnyire nem egyféle kórokozó okozza. Általában a kórokozó belégzésével kezdődik, de néha véráram útján vagy a tüdő környékéről közvetlenül átterjedő fertőzések okozzák. A felnőttek tüdőgyulladását okozó leggyakoribb baktériumok a Streptococcus pneumoniae (pneumococcus), Staphylococcus aureus, Legionella pneumophila és a Hemophilus influenzae (utóbbi főként dohányzóknál). Különösen idős közösségekben, pl. szociális otthonokban fordul elő bizonyos bélben élő baktériumokkal (Klebsiella pneumoniae-val) történő fertőzés. A legsúlyosabb eseteket a Pseudomonas aeruginosa okozza. Vírusok, pl. az influenzavírus szintén okozhatnak tüdőgyulladást önmagukban vagy más kórokozókkal (pl. Staphylococcus aureus) kombinálódva.
A Mycoplasma pneumoniae egy kizárólag sejthártyához tapadva életképes, önálló sejtfallal nem rendelkező (“atípusos”) baktérium. Egy másik alsó légúti, atípusos baktérium a Chlamydia pneumoniae, mely sejtfallal szintén nem rendelkezik, és kizárólag sejtplazmán belül szaporodik, igénybe véve a gazdasejt enzimrendszerét. Az összes eset mintegy 40-60 százalékában atípusos kórokozó is megtalálható. A korábbi felfogással szemben sem a tünetek, sem a radiológiai kép vagy a kórbonctani megjelenés alapján nem lehet következtetni arra, hogy melyik kórokozó felelős alapvetően a betegségért.
Az alkoholisták, dohányosok, cukorbetegek, keringési elégtelenségben, krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők veszélyeztetettebbek a tüdőgyulladás kialakulására. Az átlagosnál nagyobb a kockázat a gyermekek, a 65 év felettiek, az értelmi fogyatékosok, az ágyhoz kötött betegek és az immunrendszert károsító betegségben (pl. AIDS) szenvedők esetében.
A tüdőgyulladás tünetei
A tüdőgyulladás tünetei a magas láz, köhögés, mellkasi szúró fájdalom, ami lélegzetvételkor fokozódhat. A beteg légzése szapora, felületes, az érverés is szapora, ami a láz, bakteriális toxinok és légzési elégtelenség közös tünete. A betegeket gyakran köhögés kínozza, a köpet kezdetben kevés, később könnyebben ürül. A bő köpetürítés rendszerint megkönnyebbülést okoz.
Régebben szokás volt a tüdőgyulladást típusos és atípusos formákra osztani a tünetek és a kórokozók alapján. Mivel a legtípusosabb pneumóniát az 1976-ban azonosított atípusos Legionella pneumophila okozza, továbbá, mert a tüdőgyulladás kórokozóflórája mindig vegyes, az elkülönítésnek nincs értelme.
The post Tüdőgyulladás előjelei, amikről kevesen tudnak appeared first on Tudasfaja.com.
