“Ukraine to Hungry sure shot” – bezárnák a migrációs kiskaput a magyar-ukrán határon

Az Átlátszó két egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság januárban gyakorlatilag megtiltotta az ukrán-magyar határon való belépést a nem EU és nem ukrán állampolgárok számára. Egy ilyen utasítás ugyanakkor jogvédők szerint törvénysértő lenne, hiszen akik háborús országból érkezve Magyarország védelmét kérik, azoktól a jog szerint nem szabad megtagadni a belépést. Az ORFK nem cáfolta, de nem is erősítette meg értesülésünket. Az intézkedés hátterében az állhat, hogy egyesek valóban kihasználják az ukrajnai háborús helyzetet, és EU-n kívüli állampolgárok bevándorlását az ukrán-magyar határon keresztül szervezett módon segítik. Erre számos bizonyítékot találtunk.

A bevándorlási helyzet egyre forróbb téma az Európai Bizottságban és több tagországban is, miután 330 ezerre nőtt az észlelt illegális határátlépések száma az Európai Unióban 2022-ben – ez 130 ezerrel több, mint 2021-ben. A múlt csütörtöki uniós csúcstalálkozón a vezetők arról állapodtak meg, hogy az EU jelentősen növeli a forrásokat a külső határok védelme, és az illegális migráció visszaszorítása érdekében.

„Béke legyen Pakisztánnal. Béke legyen a világgal. Armaan Khan ismét szolgálatban. Kérlek nagyon figyelj és ha megértettél, akkor kövesd az utasításaimat” – köszönti nézőit urdu nyelven a férfi, aki videóüzenetben magyarázza el ügyfelei és leendő ügynökei számára, hogyan lehet ukrán egyetemi hallgatóként zökkenőmentesen Európába jutni. A videóra és ehhez hasonló social media hirdetésekre egy bejelentés révén találtunk rá, miután novemberben egy olvasónk emailen hívta fel az Átlátszó figyelmét erre az embercsempészek által népszerűsített módszerre.

Ajánlatuk a következő: elintézik a felvételt egy ukrajnai egyetemre, majd az egyetemi papírok birtokában leszervezik az ukrajnai vízumot és a beutazást Ukrajnába. Esetleg egyenesen a magyar határig is, ahol a magyar rendőrség a vonatkozó jogszabályok értelmében minden belépőt beenged(ett eddig) a háborús helyzet miatt. Érvényes papírok birtokában tehát maga a határátlépés legális, vagyis tulajdonképpen itt nem a bevezetőben említett illegális migrációról van szó – az más kérdés, hogy a magyar határig vezető út jogilag nem feltétlenül feddhetetlen.

Ahhoz, hogy külföldiek ukrajnai egyetemi tanulmányokba kezdhessenek, először jelentkezniük kell a kívánt egyetemen és ott egyetemi meghívólevelet kell kapniuk (ez hat hónapig érvényes). A kiadott meghívóleveleket az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium regisztrálja, mielőtt megküldik a jelentkezőknek. Ennek birtokában tud a jelentkező a megfelelő, 90-napnál hosszabb ideig érvényes D-típusú vízumért folyamodni, természetesen az előírt dokumentumok birtokában (útlevél, fotó stb.).

Ahogy egy, a külföldiek ukrajnai tanulmányaival foglalkozó 2021-es ukrán nyelvű tanulmány is leírja, a rés a rendszerben ott van, hogy bizonyos egyetemek már azelőtt kiállítják a meghívólevelet, hogy a jelentkező letette volna a felvételi vizsgákat és beiratkozott volna. Tehát csupán a jelentkezési lapja és a korábbi bizonyítványai alapján megkapja a meghívólevelet, amivel azután vízumot kérhet és beléphet Ukrajnába – függetlenül attól, hogy aztán beiratkozik-e az egyetemre, vagy nem.

Adjuk vissza a szót egy pillanatra az előbb már idézett Armaan Khan-nak, aki így oktatja minderről leendő üzletfeleit:

„Az első lépés, hogy a jelentkező papírjai meglegyenek. Ha nincsenek, akkor el kell intézned neki. Ha megvannak, akkor jelentkezned kell egy egyetemre. Fontos, hogy jó hírű egyetem legyen. Legyen támogató személyzete, akik elérhetőek és segítenek téged. Ne jelentkezz olyan egyetemre, akik félúton Moldovában hagynak, vagy nem intézik el az ukrán határt vagy nem küldik DHL-lel a megfelelő dokumentumokat. Kérlek semmiképp ne jelentkezz ilyen egyetemre.”

A fent hivatkozott kutatás leírja, hogy az egyetemi jelentkezési folyamatot a legtöbb esetben közvetítő ügynökök intézik a jelentkezők számára, a papírok beadásától a vízum megszerzésén át az utazás megszervezéséig. Ennek állítólag részben az az oka, hogy a jelentkezés során bizonyos dolgokat személyesen kell, vagy kellett korábban intézni, ami külföldről nyilvánvalóan nehézkes.

A riport több helyen is utal arra, hogy a közvetítők tevékenysége olykor korrupciós elemeket tartalmaz.

Javasolják a döntéshozók számára a külföldön lévő ukrán diplomáciai kirendeltségek kapacitásbővítését valamint a folyamatok digitalizációját, hogy a jelentkezőknek ne kelljen közvetítőkhöz fordulniuk – ezáltal csökkentve a korrupciós kockázatokat.

A közvetítők természetesen nem ingyen dolgoznak. „A közvetítői díj ügynöktől és egyetemtől függ. (…) Általában 500-600 dollárnál kezdődik. Átlagosan 1000 dollárt szoktak fizetni az emberek. Attól függ. (…) Ha rendben vannak a papírjaid, akkor gyorsabb és olcsóbb az egész.” – mondta egy diák a kutatásban. A jelek szerint a korrupció sokszor már a konzulátusokon kezdődik, ezen is segítenek átlendülni a közvetítők. A jelentés idéz például egy nigériai diákot, aki elmondja, hogy

„Ukrajnába jönni egyetemre nagy üzlet a hazámban. Minden tekintetben. A meghívólevéltől kezdve természetesen a vízumig. Afrikában az ukrán hivatalnokok korruptak. (…) Nálunk kenőpénzt kell fizetni a vízumért. Legalábbis hat éve, amikor én jöttem, le kellett fizetni őket. Akkoriban 3500 dollárt kellett fizetni a vízumért. De én nem fizettem. Ha ismered a megfelelő embereket, akkor nem kell fizetned.”

Voltak azért ezektől eltérő hangok is: „A mi egyetemünkön, határozottan állíthatom, hogy betartjuk a szabályokat. (…) Ha a beadott dokumentumok nem megfelelőek, nem adunk ki meghívólevelet akkor se, ha a saját közvetítő ügynökünk adta be a papírokat” – mondta egy ukrán állami egyetem nemzetközi koordinátora a kutatóknak.

Követségek és hatóságok is közreműködnek

Bejelentőnk szintén azt állítja, hogy gyakran követségek és hatóságok is együttműködnek a különböző közvetítőkkel, ügynökökkel, konzultánsokkal, embercsempészekkel a vízumok megszerzésében. Ezt virágnyelven Armaan Khan is elmondja a videón, de mielőtt visszaadnánk neki a szót, kis magyarázat: India térségéből gyakran a Kirgizisztán-Törökország-Moldova útvonalat ajánlják és szervezik le az ügynökök, így az utazóknak tranzit vízumra is szükségük van. Általában Chisinau-ig repülővel utaznak, onnantól pedig Odesszán át busszal. Armaan Khan reklámfilmje erről így tájékoztat:

„Ha megvan az egyetemi meghívólevél, kérj vízumot Kirgizisztánba. Kirgizisztánba érve a nagykövetségre kell menni tranzit vízumért. Biztos lehetsz benne, hogy megkapod. Köztudott, hogy Kirgizisztánban mindig adnak vízumot. Ezzel megérkezel Moldovába. Néhány dolgot tudni kell a moldovai reptérről. Fontos, hogy friss információid legyenek. Az ügyfeleidet be kell tanítanod arra, hogyan intézzék az interjút. Kérlek lásd el az ügyfeled a megfelelő dokumentumokkal és tudással. Ha megkapta a tranzit vízumot, már másnap be kell lépnie Ukrajnába, Odesszán át.”

Egy másik videóján elmondja, hogy „közvetlenül a moldovai kapcsolatunkon keresztül” is lehet tranzit vízumot szerezni. Ez drága, de ez a legjobb módja a tranzit vízum megszerzésének. Ha megvan minden dokumentum, akkor “nincs szükség a reptéri ügyletre, de ha szükséged van a reptéri ügyletre is, akkor küldd el a dokumentumokat és elküldöm a moldovai kapcsolatunknak”.

Moldova egyébként január 19-én egy jogszabálymódosítással valamiért hirtelen betiltotta a tranzit vízum kiadását nyolc ország – Nepál, Nigéria, Pakisztán, Vietnám, Irán, Irak, Libanon, Afganisztán – állampolgárai számára. A módosítás hátteréről hiába kérdeztük a hírt közzétévő moldovai nagykövetséget Kijevben, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Könnyű és legális bejutást ígérnek 

Ha az ember nekiáll keresni, akkor elég könnyen talál hasonló hirdetéseket és videókat az interneten. A tanulási célú beutazás persze csak egy a lehetőségek közül, vannak ügynökök, akik munkavállalási engedélyt intéznek, nagyon gyakori, hogy Romániában vagy Szerbiában – ügyfeleiket onnan szerveznék azután tovább Magyarország, azaz Schengen felé. A Frontex adatai szerint az illegális határátlépések fele a Nyugat-Balkán útvonalon történik.

Nem állt módunkban minden hirdetés valódiságát ellenőrizni, de egy delhi kontaktunk, végzős médiakommunikációs egyetemi hallgató segítségével szúrópróbaszerűen felhívtunk három hirdetést.

Ezek közül az egyik rendkívül szűkszavúan nyilatkozott, csupán annyi érdemi információt árult el, hogy az út egy részét közúton kell majd megtenni. Egy másik ügynök azt mondta, hogy Nepálon át kellene repülni, mert ott a hatóságokkal régi jó kapcsolata van, előre tud szólni nekik, így nincs gond a becsekkolásnál. Európába a belépési pont Magyarország lenne, de ez már közúton.

Száz százalék pénzvisszafizetési garanciát vállalt, ha valami miatt mégsem sikerülne Európába jutni.

A harmadik „üzletember” azt mondta, hogy az egyetemi vízum kicsivel drágább és időigényesebb a többi lehetőségnél, de azért megoldható. Felajánlotta, hogy összeköt már Ukrajnában tanuló diákokkal is, és mindnyájunk meglepetésére pár nap múlva jelentkezett is. Az állítólagos diákkal egy konferenciahívásban kötötte össze delhi emberünket, aki állítása szerint valóban Ukrajnában volt, de ezt az állítást nem tudtuk ellenőrizni.

Emellett indiai segítőnk körbekérdezte néhány ismerősét, és kettejüknek is volt már tapasztalata hasonló hirdetésekkel: egyikük 7000 rúpiát (kb. 30 ezer forint) fizetett egy csempésznek, aki megígérte, hogy átviszi a schengeni határon, de a pénz kifizetése után a hirdető eltűnt. Másik ismerőse azonban Pakisztánból Törökországon át sikeresen bejutott egy európai országba egy ügynök segítségével.

Sokan nem iratkoznak be az ukrán egyetemekre, akik meghívólevelet kértek

Szerettünk volna képet kapni arról, hogy Magyarország mennyire lehet érintett ebben a kérdésben. Megkérdeztük az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium nemzetközi oktatásért felelős háttérintézményét, hogy hány meghívólevelet adtak ki ukrajnai egyetemek tavaly.

Tájékoztatásuk szerint a háború kitörése előtt, 2022. január-februárjában 5965 meghívólevelet adtak ki ukrán egyetemek külföldi diákok számára, márciustól novemberig pedig 9476-ot. Válaszuk szerint 2022-ben is nagyjából azon országokba adták a legtöbb meghívólevelet, ahonnan a korábbi években a a legtöbb külföldi diák érkezett, vagyis: Indiába, Marokkóba, Türkmenisztánba, Azerbajdzsánba, Nigériába, Kínába, Törökországba, Egyiptomba, Izraelbe, Üzbegisztánba.

Arról sajnos nem kaptunk információt, hogy a meghívólevelet kapó jelentkezők közül a valóságban hányan kezdték meg tanulmányaikat. Azt is hiába kérdeztük az ukrán határrendészettől, hogy a háború kitörése óta hányan igényeltek D-típusú vízumot Ukrajnába.

Megkaptuk viszont a tíz legtöbb meghívólevelet kiállító ukrán egyetem listáját, és mindegyiküket meg is kerestük levélben. Sajnos csak egy helyről érkezett válasz, ők azt írták, hogy a háború kezdete óta 150 meghívólevelet adtak ki, és ebből mindössze egy fő iratkozott be és kezdte meg ténylegesen a tanulmányait. A kapott információk szerint az ukrán egyetemek nagy része a háború miatt online oktatásra állt át, tehát online rendszerben is be lehetett iratkozni, a jelek szerint a 149 fő végül nem így döntött, de további információnk nincs róluk.

Megpróbáltunk képet kapni arról is, hogy békeidőben mekkora volt az eltérés az egyetemi meghívólevelek száma és a valóban megkezdett tanulmányok száma között. Az oktatási központ azt írta, hogy 2021-ben 65305 meghívólevelet adtak ki az egyetemek. A korábban már említett kutatási jelentés szerint minden évben kb. 20 ezer nemzetközi diák érkezik Ukrajnába tanulni. Mivel az összes külföldi diák száma 75-80 ezer körül alakul évente, úgy értelmeztük, hogy 20 ezer az újonnan belépők száma.

Eszerint a 65 ezer kiadott meghívólevélből körülbelül 20 ezret használtak fel ténylegesen 2021-ben.

Természetesen ebből sem tudunk meg semmit arról, hogy mit kezdett a fennmaradó 45 ezer jelentkező a megkapott egyetemi meghívólevelével.

Nem csak ukránok és magyarok közlekednek az ukrán-magyar határon

Végképp lehetetlen feladat arról adatot szerezni, hogy vajon hány olyan határátlépésre került sor a magyar-ukrán határon, ahol a harmadik országbéli (nem ukrán, nem EU) állampolgárok egyetemi hallgatóként vagy egyetemi meghívólevéllel érkeztek Magyarországra. Egy neve elhallgatását kérő forrásunk értesülései szerint a szlovák határrendészet előtt ismert ez a jelenség, korábban ők is észlelték, de a jelenlegi szabályozás már szigorúbban megköveteli annak bizonyítását, hogy tényleg háborús körülmények elől menekül a belépő.

Mindössze arról tudtunk adatot kapni az ORFK-tól egy közérdekű adatigénylés keretében, és erre is egy hónapot kellett várnunk, hogy havonta hány határátlépés történt 2022-ben a magyar-ukrán határon, és mely országok állampolgárai léptek át. Az ORFK-tól kapott adatok szerint összesen 766.667-szor lépett be magyar állampolgár az ukrán határszakaszon 2022. január és november között, 1.293.401 alkalommal pedig ukrán állampolgár. Mivel e két ország adata jóval magasabb minden más országénál, láthatósági szempontok miatt ezeket nem szerepeltettük a diagramon. (Az ORFK-tól kapott teljes adatsor letölthető innen.)

A diagram jól mutatja a háború kitörése utáni csúcsot márciusban: ekkor minden bizonnyal zömében a valóban Ukrajnában tanuló vagy munkát vállaló külföldiek menekültek Magyarországra, valóban a háború elől, és teljesen jogosan kértek védelmet hazánkban. Bizonyára a későbbi hónapokban is sokan a háborús körülmények hatására hagyták el ukrajnai lakhelyüket, ugyanakkor érdekes az ázsiai, és kis mértékben az afrikai állampolgárok növekvő számú belépése az ukrán határon át.

Nem tudjuk, jelenleg mik a szabályok Magyarországon

Értesüléseink szerint január 20-án egy új ORFK-utasítás lépett életbe, amely szerint harmadik országok állampolgárai már nem léphetnek be a magyar-ukrán határon, vagy legalábbis csak korlátozott mértékben. Kértük az ORFK-t, hogy erősítsék meg vagy cáfolják értesülésünket, valamint hogy ismertessék az új eljárásrend lényegét, és hogy mi tette szükségessé annak bevezetését. Tíz nap elteltével végül reagáltak, a feltett kérdéseinkre azonban valójában nem kaptunk választ:

„A rendőrség Magyarország Alaptörvényében, jogszabályokban és egyéb közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározottak alapján hajtja végre a feladatát, amely nincs másképp az orosz-ukrán háború kitörését követően kialakult migrációs helyzet kezelése során sem. Az Ukrajnából érkező személyek beléptetése, regisztrációja és az ideiglenes védelem biztosítása érdekében a rendőrség állománya a Schengeni határellenőrzési kódexben meghatározott beutazási szabályokat összhangban a Tanács (EU) 2022/382 végrehajtási határozatával, illetve Magyarország Kormányának 86/2022. (III. 7.) számú rendeletével hajtja végre.”

A Magyar Helsinki Bizottság január 27-én közérdekű adatigénylést nyújtott be az ORFK-nak, hogy megtudják, milyen utasítás van éppen hatályban ezen a területen, azonban egyelőre nem kaptak választ.

„Az Ukrajna elleni orosz agresszió első napjától kezdve rendszeresen jelen vagyunk a határon és azokon a helyeken, ahol az Ukrajnából menekülőket helyezik el, így a határ menti településeken is, ahol jogi segítséget nyújtunk a menekülőknek és az őket segítőknek. Így szereztünk tudomást mi is arról, hogy változott a rendőrség gyakorlata, és hogy már nem engednek be mindenkit az országba, aki Ukrajna irányából érkezik.” – mondta el megkeresésünkre Szekeres Zsolt, a szervezet jogi főmunkatársa.

„A menedékes státuszról szóló uniós döntés és a magyarországi szabályozás értelmében ugyan más védelemre lehetnek jogosultak azok, akik 2022. február 24. előtt is Ukrajnában éltek, ez azonban nem jelenti azt, hogy akik 2022. február 24. után érkeztek Ukrajnába bármilyen okból, ne szorulhatnának védelemre. Az, hogy esetükben mi a jogszerű eljárás, az mindig az adott, egyéni ügy összes körülményének ismeretében dönthető csak el. Az azonban biztos, hogy ha valaki Magyarország védelmét kéri, akkor őt nem lehet a határról visszafordítani. Mindeddig a rendőrség mindenkit beengedett az országba Ukrajna felől. A beléptetés során ellenőrzik az iratokat, és azt, hogy aki Ukrajna irányából érkezik, kér-e védelmet. A menedékes státuszt kérők ügyében menekültügyi, mindenki más ügyében pedig idegenrendészeti eljárás indul.”

Megkérdeztük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot (OIF), hogy hogyan történik mindez a gyakorlatban és mi lett ezeknek az eljárásoknak a kimenete az ukrán-magyar határon belépők esetében. Válaszában az OIF azt közölte, hogy „a feltett kérdések vonatkozásában az Országos Rendőr-főkapitányság illetékes”. Szekeres Zsolt (Helsinki Bizottság) elmondása szerint ugyan a határon valóban a rendőrség állítja ki az ideiglenes tartózkodási igazolásokat, utána viszont az OIF tartja nyilván a külföldieket, vagyis elvileg rendelkezik adatokkal.

Az Európai Bizottság egyébként kevesli azok számát, akik elutasított menekültkérelmük után ténylegesen visszatérnek hazájukba. Statisztikai adatok szerint 2021-ben 342.100 menekültkérelem esetében született kitoloncolási döntés, ugyanakkor mindössze 24%-uk hagyta el ténylegesen az uniót. A menekültügyi eljárás természetesen nem ugyanaz, mint az idegenrendészeti, de mindkét típusú eljárásban hasonló nehézségekkel és leterheltséggel küzd a tagországok ellátórendszere. A Bizottság belügyi biztosa, Ylva Johansson  január 24-én tervet jelentett be a visszatérések számának növelésére. Ahogy a svéd biztos elmondta, ez a kérdés lesz a január 1-jén kezdődött svéd uniós elnökség egyik fontos fókusza.

Armaan Khan búcsúzik

„Ez egy rövid bevezető volt mindazoknak, akik Ukrajnával akarnak dolgozni. Én itt vagyok. A díjam 500 dollár a komplett szolgáltatásért, Pakisztántól Ukrajnáig. A szakértelmünk rendelkezésre áll, Biztosítalak róla, hogy a pénzed nem fog elveszni. Az ügyfeleid elégedettek lesznek, és nagyon jó sikerrátánk lesz. (…) Megélhetési forrásaink szerencsére ismét elérhetőek, és dolgozhatunk. Kérlek emlékezzetek meg rólam imáitokban. Köszönöm.”

Fülöp Orsolya

Köszönöm Rishu Rani, Dr. Shabbir Hussain, Vajda Éva, Nicholas Nugent, Ranjit Ramchander és Tarnainé Sarudi Mária segítségét. Infografikák: Szabó Krisztián.

The post “Ukraine to Hungry sure shot” – bezárnák a migrációs kiskaput a magyar-ukrán határon first appeared on atlatszo.hu.