Változik a Munka Törvénykönyve – Itt a bejelentés, erre kell készülni

2025-ben a munka törvénykönyve szerint minden munkavállalót minimum 20 nap alapszabadság illet meg, amely életkor, gyermekek száma és egyéb tényezők alapján növekedhet.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy milyen szabályok érvényesek a szabadság kiadására, és milyen pótszabadságokat lehet igénybe venni a különböző élethelyzetekben.

Alapszabadság és életkor szerinti pótszabadság

Minden munkavállalót egységesen 20 nap alapszabadság illet meg. Az életkor előrehaladtával azonban pótszabadság is jár:

• 25 éves kortól: +1 nap,
• 28 éves kortól: +2 nap,
• 31 éves kortól: +3 nap,
• 33 éves kortól: +4 nap,
• 35 éves kortól: +5 nap,
• 37 éves kortól: +6 nap,
• 39 éves kortól: +7 nap,
• 41 éves kortól: +8 nap,
• 43 éves kortól: +9 nap,
• 45 éves kortól: +10 nap.

Ezek az extra napok abban az évben lépnek életbe, amikor a munkavállaló betölti az adott életkort.

Gyermekek után járó pótszabadság

A gyermekek után járó pótszabadság szintén minden szülőt megillet:

• 1 gyermek után: 2 nap,
• 2 gyermek után: 4 nap,
• 3 vagy több gyermek után: 7 nap.

Ez a pótszabadság a gyermek születésének évétől a 16. életév betöltéséig vehető igénybe, és mindkét szülőt megilleti, amennyiben a gyermek a saját háztartásában él.

A szabadság kiadása a munkáltató és a munkavállaló közös egyeztetésén alapul. A törvény szerint a munkavállaló évente hét nap szabadságot saját belátása szerint használhat fel, legfeljebb két részletben. A többi szabadságról a munkáltató dönt, figyelembe véve a vállalat működési érdekeit.

1. Átvitel a következő évre:
   Szabadságot csak kivételes esetben lehet átvinni a következő évre, például ha december végén kezdjük meg, és az új év első napjaira is átnyúlik, de legfeljebb 5 munkanap erejéig.
2. Próbaidő alatt is jár:
   Bár a próbaidő alatt a munkáltató nem köteles a munkavállaló által kért szabadságot kiadni, az arányosan járó napokat a próbaidő végén biztosítania kell.
3. Részmunkaidős foglalkoztatás:
   A szabadságnapok száma nem csökken részmunkaidő esetén sem, de a munkaidő hosszához igazodik (például napi 4 órás munkavégzés esetén 4 órás szabadnap jár).
4. Apasági szabadság:
   Az édesapákat gyermekük születésekor 10 nap szabadság illeti meg, amelyet a születés után legkésőbb két hónapon belül kell kivenni, legfeljebb két részletben.
5. Szabadság pénzbeli megváltása:
   Szabadságot pénzben csak a munkaviszony megszűnésekor lehet megváltani, ha a munkavállaló kevesebb napot vett igénybe, mint amennyi járt volna.

A fizetett szabadság lehetővé teszi, hogy a munkavállalók feltöltődjenek, és családi vagy személyes ügyeiket intézzék. A törvény előírja, hogy évente legalább 14 egybefüggő nap szabadságot kell biztosítani, amelybe a pihenőnapok és munkaszüneti napok is beleszámítanak.

A szabadság szabályainak ismerete segít a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt, hogy megfelelően tervezzék az évet, és biztosítsák a munka és magánélet egyensúlyát.

Ha bármilyen kérdés merül fel, a részletes szabályozás a Munka Törvénykönyvében elérhető.

The post Változik a Munka Törvénykönyve – Itt a bejelentés, erre kell készülni appeared first on Tudasfaja.com.