238 oldal tömény önfényezés az atlétikai vb 75 millió forintos hatástanulmánya
Schmidt Ádám kormánybiztos korábban "szakszámításokat" ígért arról, hogy mennyire érte meg a vb hazánknak, de a színes kiadványban kevés a konkrétum.
Határidőmódosítás után szeptember 30-ra készült el a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság utólagos hatástanulmánya, amiről Schmidt Ádám kormánybiztos egy éve azt mondta, hogy „kitér majd arra is, mit sikerült megvalósítani ezekből a tervekből, célokból és elképzelésekből”. Közadatigénylésben kértük ki a dokumentumot, amit azonban nem adtak ki, csak megmutattak. A 238 oldalas színes könyvben öndicséretet igen, konkrétumot viszont alig találtunk.
199 ország, 400 ezer néző, 2520 önkéntes, 1,2 milliárd nézői óra, 14 ezer sajtóhír, 200 ezer látogató a szurkolói zónában, 8500 ingyenjegy, 57511 vendégéjszaka – ezek a számok szerepelnek abban a tanulmányban, melyet a Nemzeti Sportügynökség Zrt. sokkörös adatigénylésünk után személyesen mutatott meg nemrég Budapesten. A 238 oldalas színes könyv tartalmazza elvileg azt, hogy mennyire érte meg százmilliárdokat költeni a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra.
Legalábbis ezt kellene tartalmaznia, mert Schmidt Ádám, az esemény kormánybiztosa, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára erről beszélt 2023 decemberében az InfoRádió Aréna című műsorában.
A beszélgetés leirata szerint „Az elmúlt hónapok elismerő nyilatkozatai után a szervező cég összegzi a budapesti atlétikai világbajnokság tapasztalatait.” Schmidt Ádám, az esemény kormánybiztosa azt kérte az illetékesektől, hogy készítsenek hatástanulmányt azzal kapcsolatban, melyek voltak az előzetes várakozások, mit várt el a szervezőktől a nemzetközi szövetség, a szakma, a média. A tanulmány valószínűleg kitér majd arra is, mit sikerült megvalósítani ezekből a tervekből, célokból és elképzelésekből. Az államtitkár tudomása szerint ilyen dokumentum nem készült korábban hasonló nemzetközi világeseményt követően.
A szervező cég a sportállamtitkárság kérésének megfelelően utánajár annak is, akadt-e olyan szempont vagy kérdéskör, ami nem volt alapelvárás, hozzáadott értékként mégis sikerült teljesíteni.
„Azt is kértem, hogy egzakt módon, számokkal alátámasztva mutassuk ki, mennyibe került a világbajnokság,
hány országból érkeztek szurkolók, hány vendégéjszakát töltöttek Magyarországon, hányan látták a vb-t televízión keresztül” – magyarázta a politikus.
Kiemelte: ezek a „szakszámítások” pontosan megmutatják majd, hogy az országimázs szempontjából mennyit jelentett hazánknak az atlétikai vb megrendezése. Ebből a hatástanulmányból kiderül, hogy „Magyarország történetének eddigi legnagyobb sporteseménye mit jelentett a számok világában”.
Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Atlétikai Központban 2023. augusztus 20-án.
(fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Azt, hogy mennyibe került hazánknak az atlétikai világbajnokság, korábban a Szabad Európa már összegezte: a rendezés (a stadionépítéssel együtt) mintegy 315 milliárd forintot emésztett fel. A lapnak Szabados Gábor sportközgazdász azt nyilatkozta: „Az utóbbi években jóval kevesebb a jelentkező a világszintű sporteseményekre, mert egyre gyakoribbak a helyi tiltakozások, és egyre több kérdés merül fel, hogy megrendezhető-e egy ilyen esemény úgy, hogy tényleg megtérüljön”.
A 75 milliós tanulmány nyomában
A tanulmányt – Schmidt Ádám nyilatkozatát csatolva – idén tavasszal kikértük közadatigénylésben a szervező Budapest 2023 Nonprofit Zrt.-től. Ők viszont azt írták vissza, hogy „társaságunk a hatástanulmány elkészítésére lehetőséget nyújtó keretszerződést megkötötte. Az adatigénylésében megjelölt hatástanulmány elkészítésének határideje még nem telt el, így arról nem áll módunkban további tájékoztatást adni.”
Emiatt kikértük a szerződést is – de már nem az időközben beszántott szervezőcégtől, hanem utódjától, a Nemzeti Sportügynökség Zrt.-től. Bár csak személyesen engedték megnézni a dokumentumot, az legalább kiderült belőle, hogy nettó 75 millió forintért bízták meg a p2m Informatika Szolgáltató Kft.-t, hogy
2024. május 31-ig készítsenek egy 2-300 oldalas összefoglalót, valamint egy szintén 2-300 oldalas értékelő összefoglalót a vb-ről.
Később a határidőt szeptember 30-ra módosították. A szerződésmódosításból az is kiderült, hogy a Németh Balázs vezette szervezőcéget – Németh 2022 augusztus végén közös megegyezéssel távozott a közmédiától, majd a budapesti atlétikai világbajnokságot szervező cég, a Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatójaként dolgozhatott tovább – villámgyorsan beszántotta a Honvédelmi Minisztérium.
A szerződésmódosítás szerint „A 2024. március 22. napján tartott közgyűlésen a Budapest 2023 Nonprofit Zrt. tulajdonosai elfogadták a társaság 2024. évi üzleti tervét, mely szerint a társaság tevékenységét 2024. évben megszünteti, és a végelszámolás kezdő időpontjának 2024.07.01. napját jelölte meg”.
Számok, de nem arról, hogy megérte-e
Október elején ismét kikértük a Schmidt Ádám által említett tanulmányt a szervezőcég utódjától, a Nemzeti Sportügynökség Zrt.-től. Ezúttal szerencsénk volt, már elkészült a dokumentum. Viszont nem küldték el részünkre, csupán megnézhettük egy személyes betekintés során. Nem is hozhattuk el vagy fotózhattuk le, csak jegyzetelhettünk belőle.
A 238 oldalas színes könyv egyfajta öndicséret, melyben többek között Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő testvérét, Deutsch Pétert is megemlítik. Róla nemrégiben a Telex.hu megírta, hogy a férfi körüli cégek százmilliókat nyertek az atlétikai versenyeken – de nem a vb-n, hanem korábban.
A tanulmány leginkább arról szól, hogy milyen jó volt a vb.
Idéz egy felmérést, mely szerint a nézők 98 százaléka elégedett volt, 85 százalék szerint jobb volt, mint amire számítottak. És a vb miatt 38 százalékkal nőtt a szállásadók kihasználtsága.
A drónnal készült felvételen a Nemzeti Atlétikai Központ 2023. augusztus 17-én, két nappal a budapesti atlétikai világbajnokság kezdete előtt. (fotó: MTI/Máthé Zoltán)
A bevezetőjében azt írta Schmidt Ádám kormánybiztos, hogy „Ez a tanulmány azért született, hogy bemutassa az esemény hátterét. A következő oldalakon a szervezés legfontosabb kérdései állnak a középpontban, az előkészítéstől egészen a megvalósításig. A célunk ezzel az, hogy megtudjuk őrizni és tovább tudjuk adni a következő generációk számára azt a tudást és tapasztalatot, amelyet megszereztünk az atlétikai világbajnokság és a korábbi hazánkban rendezett nemzetközi sportesemények megvalósítása során”.
Viszont a tanulmány semmi olyat nem tartalmaz, amiről Schmidt korábban beszélt.
Sőt, a szerződéssel sincs összhangban, hiszen ott két dokumentumról volt szó, egy 2-300 oldalas projektlezáró összefoglalóról és egy szintén 2-300 oldalas értékelő összefoglalóról (hatástanulmány).
Nekünk viszont csak egyet mutattak meg, ezért megkérdeztük az államtitkárt, hogy mi lett a másikkal. Azt is jeleztük Schmidtnek, hogy a dokumentumban csak olyan állításokat találtunk, melyeket már korábban is kommunikáltak. Megkérdeztük tőle, hogy megítélése szerint a kiadott dokumentum ad-e választ a tavalyi nyilatkozatában megjelölt kérdésekre: mit sikerült megvalósítani ezekből a tervekből, célokból és elképzelésekből, mennyibe került a világbajnokság „mit jelentett a számok világában”. Választ azonban nem kaptunk.
Segesvári Csaba
Címlapkép: Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, a vb kormánybiztosa sajtótájékoztatón beszél a Nemzeti Atlétikai Központban 2023. augusztus 18-án, egy nappal a budapesti atlétikai világbajnokság kezdete előtt. (fotó: MTI/Illyés Tibor)
