2,5 milliárd forinttal drágul a 43 milliárdos kajak-kenu központ, amit a WHB épít

Az ajánlatkérő és a kivitelező sem láthatta előre, hogy olyan plusz igények merülnek majd fel az építkezés során, amelyek milliárdokkal megdrágítják a beruházást a Velencei-tónál. A közpénzből épülő központban ugyanis lesz egy eredetileg be nem tervezett ellenáramoltató-medence, ami a kajak-kenusok felkészülését segíti, emellett egyéb módosításokra is sor kerül. A kivitelező kormányközeli West Hungária Bau ezért további 2,5 milliárdot kap a pluszfeladatok elvégzésére, és így már 45,9 milliárdba fog kerülni a létesítmény. A tó megmentésére ugyanakkor sajnálta a pénzt a kormány.

„Erre bezzeg van pénz.” Valószínűleg ez lesz az egyik első gondolata azoknak, akik a nyaranta szinte kiszáradó Velencei-tó miatt aggódnak, akik a pedagógusok elmaradó béremelése miatt tüntetnek, vagy akik épp egy-egy határozatlan időre felfüggesztett közpénzes beruházás miatt csalódottak. Őket valószínűleg kevésbé vigasztalja a hivatalos magyarázat is, amely szerint a pluszköltségeket a beruházó és a kivitelező sem láthatta előre.

2021 őszén írtuk meg, hogy nettó 43,4 milliárd forintért építheti fel a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát a biatorbágyi West Hungária Bau Kft. (WHB) a Velencei-tónál. A közbeszerzést az állami Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. írta ki, a nyílt felhívásra három ajánlat érkezett. A WHB adta a legolcsóbb ajánlatot, így ők állhattak neki a több tízmilliárdos munkának.

Az építkezésről tavaly nyáron kaptunk drónfotókat, amelyeken jól látszanak a gigászi munka fázisai. A beruházást a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította (ez lehetővé tette a tóparti telek ilyen mértékű túlzsúfolását), a Fejér Megyei Kormányhivatal határozata szerint pedig még csak környezeti hatástanulmány készítésére sem volt szükség. A zöldhatóságként eljáró kormányhivatal ugyanis azt állapította meg, hogy a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása. Ehhez képest már a terület előkészítésénél számos fát kivágtak.

A Google Earth archív felvételein jól látszik, hogy több helyen is teljesen letarolták a fákat.

Az akadémia főépületét 19 ezer négyzetméter nettó alapterületűre tervezték (pince + földszint + két emelet), többek között verseny- és tanmedencékkel, 250 fős fix lelátóval, wellness részleggel, és egy multifunkciós tornacsarnokkal. Az épület mellé street workout pályát, strandkézilabda pályát, 400 méteres rekortán futópályát, műfüves labdarúgó pályát és két darab teniszpályát, továbbá egy háromszintes kollégiumot is szántak.

Nemrég azonban kiderült, hogy még így sem gondoltak mindenre a tervezők.

43,4 milliárd forintból építi a Velencei-tónál a kajak-kenu központot az egyik NER-cég | atlatszo.hu

A West Hungária Bau (WHB) feladata lesz a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia tervezése és kivitelezése a Velencei-tónál. A beruházás több mint 40 milliárd forintba kerül, miközben a víztározókra 10 milliárd forintja sincs a kormánynak.

Eddig sem volt olcsó, miközben a tóra nem jutott pénz

Az uniós közbeszerzési értesítőben nemrég megjelent szerződésmódosítás szerint összesen 2,5 milliárd forinttal drágul az építkezés, miután a kivitelezőt korábban nem tervezett feladatokkal bízták meg. Német szakemberekkel való egyeztetés után ugyanis a beruházó arra jutott, hogy a létesítményben szükség lesz egy ellenáramoltatott kajak-kenu medencére is.

Az ellenáramoltatott medence makettje. Fotó: Facebook

Továbbá „a céltorony épület tekintetében áttervezési igény lépett fel annak érdekében, hogy a céltorony épülete verseny esetén megfelelő műszaki- és egyéb hátteret biztosítson.” A szállásépületekbe emellett magaslati szoba, valamint magaslati sportdiagnosztikai labor (edzőterem) – sportdiagnosztikai labor is kerül, és több rajtkő is lesz.

Mindez azt eredményezi, hogy a tervezett 43,4 milliárd forint helyett 45,9 milliárdba fog kerülni a létesítmény.

Ez pedig már jóval meghaladja azt az összeget, amennyibe a Velencei-tó megmentése került volna.

A tó rossz állapotáról lapunk is beszámolt: az apadó vízszint és a megfelelő vízpótlás hiánya jó ideje téma az országban, különösen nyáron, amikor a probléma látványos jelekben, például tömeges halpusztulásban mutatkozik meg. A természetvédők évek óta próbálják elérni, hogy az állam érdemben foglalkozzon az üggyel – egyelőre kevés sikerrel. Tavaly nyáron például rekord alacsonyra apadt a tó vízszintje: mindössze 61 centiméter volt Agárdnál augusztus 2-án.

Mocsári típusú, „halott vízzé” vált a Velencei-tó – állítja a szakember | atlatszo.hu

A mikrobiológus szakértő a tó oxigénszintjét is vizsgálta: eszerint a napközbeni, erős napsütésben tapasztalt magas oxigénszint 22 óra után 10 százalék alá zuhant, s éjjel minimális szinten maradt. „Feltételezhetően az oxigénfogyás a bomló szervesanyagok bakteriális lebontása során elhasznált oxigénfogyasztás következében történt” – állítja a leirat.

Tessely Zoltán, a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos két éve még arról beszélt a Fehérvár TV riportjában, hogy a tóból hiányzó víz pótlására készítettek egy előterjesztést, de azt a választ kapta, hogy „a szükséges pénzeszköz olyan nagymértékű, hogy az ország jelenlegi helyzetében a kormány ezt nem szándékozik biztosítani”.

A térség fideszes képviselője akkor összegekről is említést tett: tudomása szerint a terv megvalósításához 40 milliárd forintra lenne szükség, a kormány azonban „a forrásokat elsődlegesen a gazdaság újraindítására szeretné fordítani, ezért halasztják a beruházást.” Így is lett, a program nem indult el.

A tó mellett épülő kajak-kenu központra azonban akkor és most sem sajnálták a (köz)pénzt.

A kormánynak 10 milliárd forintja sincs rendbe hozni a Velencei-tó víztározóit | atlatszo.hu

A Vízügy a Pátkai és Zámolyi víztározók kotrását és rekonstrukcióját sürgeti, előzetes becsléseik szerint ennek költsége nem haladná meg a 10 milliárd forintot. Mivel a vízpótlási terveket 10 évre titkosította a kormány, a Vízügyet kérdeztük meg, hogyan juttatnának elegendő vizet a Velencei-tóba. Kiderült, hogy az elöregedett tározók normál időszakban sem tudják már a Velencei-tavat szolgálni: három zsilipkamrából egy épphogy működik, illetve a Pátkai tározóban sosem kotorták a medret az elmúlt 50 évben. A szakértők már régóta figyelmeztettek, hogy baj lesz abból, ha a gyakorlatban a tározó elsődleges funkciójává a horgászat válik. Sem 2020-ban, sem 2021 tavaszán nem nyitották meg a zsilipeket.

Egyszer ellenfél, egyszer partner

Egy biztos nyertese azért van a beruházásnak: a kivitelező West Hungária Bau. A cég viszonylag könnyedén húzta be a tendert, miután a másik két ajánlattevő közül az egyik, a Laterex Építő Zrt. érvénytelen ajánlatot tett. A másik, a veszprémi VEMÉV-SZER Építő- és Szerelőipari Kft. egy fokkal nagyobb kihívást jelentett, de mivel a 43,8 milliárdos ajánlat egy kicsivel drágább volt a WHB ajánlatánál (ami egyébként majdnem forintra pontosan megegyezett a becsült értékkel), utóbbi lett a befutó.

Érdekesség, hogy a veszprémi cég ezúttal ugyan a WHB ellenfeleként indult, de a két vállalkozás olykor össze is dolgozik.

Közösen építenek például egy parkolót Veszprémben nettó 2,2 milliárd forintért.

A WHB persze egyedül is sorra nyeri az állami közbeszerzéseket. Legutóbb például akkor írtunk róluk, amikor az Állatorvostudományi Egyetem fejlesztésével bízták meg őket egy 5,2 milliárdos és egy 42,5 milliárdos tender keretében tavaly ősszel.

Emellett további nyolc közbeszerzést nyertek el 2022-ben – ennek ellenére az éves bevételük és adózott eredményük mégis csökkent az előző évihez képest.

A West Hungária Bauról tudni kell, hogy a többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta a miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A legfrissebb összeállítás szerint 90 milliárdos vagyonával Paár az ország 15. leggazdagabb embere.

Katus Eszter

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Az épülő kajak-kenu központ. Fotó: Facebook

The post 2,5 milliárd forinttal drágul a 43 milliárdos kajak-kenu központ, amit a WHB épít first appeared on atlatszo.hu.