Aki szerint az ellenzéket háborúpártizó levelek nem minősültek kampánynak - őt jelöli a Fidesz köztársasági elnöknek
Sulyok Tamás nem volt pártkatona az Alkotmánybíróság élén, de a testület a kényes ügyekben rendszeresen a kormánynak kedves döntéseket hozott. Tudós-jogász imidzsű elnök jöhet Novák Katalin után.
Visszafogott, éles politikai kijelentésektől zsigerből tartózkodó, leginkább a tudós jogász imidzsét hordozó, „unalmas” köztársasági elnök lehet a pedofil kegyelmi botrányba belebukó Novák Katalin utódja, miután a Fidesz a 67 éves Sulyok Tamás alkotmánybírót jelölte köztársasági elnöknek. Megválasztása a kétharmados kormánytöbbséggel a háta mögött papírformának tekinthető.
Sulyok 2016 óta az alkotmánybíróság elnöke, alig két évvel azután választották meg, hogy kormánypárti kezdeményezésre bekerült a testületbe. Bár időnként különvéleményt fogalmazott meg a többségi döntésekkel szemben, nem jellemző rá, hogy kibeszéljen, a politikailag érzékeny döntésekben pedig az általa vezetett alkotmánybíróság rendre a kormány szája íze szerint döntött.
Ez történt többek között akkor is, amikor az Alkotmánybíróság rendben lévőnek találta, hogy a kormány a vakcinainfón megadott emailcímekre a választási előtt a koronavírustól független ügyekben küldött az ellenzék „háborúpártiságáról” szóló leveleket, ez Sulyok értékelése szerint ennek ellenére nem minősült kampánytevékenységnek. 2020-ban a KESMA-ba összeterelt kormánymédia alkotmányosságát firtató ellenzéki indítványt is elutasították, ő alkotmánybírósági elnökként azzal érvelt, hogy
„egy ilyen fúzió nem feltétlenül a sokszínűség korlátozása irányába hat. Egy tulajdonos a piaci viszonyok miatt dönthet úgy, hogy éppen inkább tágítani szeretné a média spektrumát, mint szűkíteni. Minél több szolgáltatót tart fenn, annál sokszínűbb is lehet a média”.
