Brutális költségek, alacsony kitermelés a békési palagázmezőkön
Az elmúlt 1,5 évben kitermelt palagáz a leghidegebb téli időszakban csak 1,5 napnyi hazai fogyasztást fedezne.
Az Energiaügyi Minisztérium szerint már a tizedik kutat fúrja az MVM a kelet-magyarországi gázmezőkön. Az állami cég önti a pénzt a kitermelést végző HHE Sarkad Kft.-be, aminek 2023-ban több volt a kiadása, mint a bevétele. A minisztérium szerint az elmúlt másfél évben 100 millió köbméter palagázt termeltek ki, ami a leghidegebb téli időszakban csupán 1,5 napnyi hazai fogyasztást fedezne.
Egymást érik a román rendszámú teherautók a murvás úton, ég a fáklya, egyre nagyobbra nő a gázállomás. A közelben egy omladozó tanya jelzi, hogy sokáig elkerülte az ipar a környéket. Sarkadkeresztúrtól alig néhány kilométerre kezdett az állami tulajdonú MVM CEEnergy Zrt. egy magáncéggel közösen „nem hagyományos földgázmező megkutatását, mezőfejlesztését és kitermelését célzó” beruházást még 2022-ben. Akkor, amikor az orosz agresszió után 2022 nyáran sosem látott magasságokba emelkedett a földgáz tőzsdei ára.
A szalmabálák mögött egyre nagyobbra hízó gázállomás környékén azért is nagy a mozgás, mert újabb kutakat fúrnak, a hatalmas gép is messziről látszik. A kiemelt beruházássá nyilvánított Corvinus-projekt eddigi eredményeiről viszont nagyon keveset lehet tudni.
Rendkívül vízigényes és hamar kimerülnek a kutak
Az MVM CEEnergy Zrt. honlapján 2023 decemberében az jelent meg, hogy „A 2022-ben lefúrt és 2023 februárjában termelésbe állított első kútból, valamint a területen évekkel ezelőtt lemélyített, de csak az ez év december elején termelésbe állított kútból eddig összesen mintegy 37 millió m3 földgáz és 42 ezer m3 kondenzátum került kitermelésre.”
Nem hagyományos gázkitermelés – Míg a klasszikus elnevezés szerinti földgáz a Föld kérgéből eredő, fűtőanyagként használható gáz, ami képződési helyéről elvándorol és egy alacsony permeabilitású (vagyis áteresztőképességű) geológiai réteg alatti csapdában gyűlik össze, a palagáz képződése után egy ilyen alacsony permeabilitású palaréteg belsejében, annak apró, mikroszkopikus repedéseiben (angolul microfissures) reked meg – írja a Wikipedia. A palagáz csak a rétegrepesztésnek (fracking) nevezett eljárással nyerhető ki. A megrepesztés technikája nagy mennyiségű vizet tartalmazó híg homokszuszpenziónak a gáztartó rétegbe való beszivattyúzásával történik.
A kitermelést 50-50 százalék tulajdon arányú vegyesvállalati struktúrában végzi az MVM a Horizont General LLC. részvételével, mely az amerikai székhelyű Aspect Holdings LLC. leányvállalata. A kitermelésről a kormánysajtó szuperlatívuszokban számolt be, mintha a Fidesz megtalálta volna az energiaválság Szent Grálját. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Világgazdaság egyenesen arról írt, hogy „akár száz évre elég palagáz is lehet Magyarország alatt”.
Az Origo pedig azt közölte, hogy „a szükséges földgáz biztosításában jelentős szerepe lehet a hazai kitermelésnek, ennek növeléséhez vizsgálják a magyarországi palagáz-lelőhelyeket is”. Megvizsgálták, fúrtak is, de az eljárás negatívumairól nem nagyon beszéltek.
A Világgazdaság fenti cikkében viszont a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) képviselője elmondta, hogy „a kutak átlagosan egy-két év után kimerülnek, ezért újabbak fúrása szükséges a kitermelés folytatásához.” Molnár Mátyás, az MTVSZ energiaprogram-felelőse elmondta, hogy emiatt „négyzetkilométerenként több mint egy kútra lehet szükség, így akár tíz kút is lehet egy telepen, ami hatványozza a fúrás negatív hatásait”. Például a hatalmas vízfelhasználást. Ugyanis Molnár elmondása szerint
„Egy rétegrepesztési művelet nagyjából 15 millió liter vizet igényel,
és egy palagázkútnál akár tízszer is végezhetnek repesztést. Egyetlen palagázkútnál felhasznált vízmennyiség elegendő lenne tízezer európai lakos egyévi vízigényének kielégítésére, tehát rendkívül vízigényes eljárásról van szó, amelyet a békési régióban ráadásul egy aszályoktól sújtott területen kívánnak alkalmazni”.
A harmadik, 13-as jelzésszámú gázkút fúrási munkálatai a Békés vármegyei Nyékpusztán 2023. június 28-án. (fotó: MTI/Lehoczky Péter)
Egyelőre sok pénz kell a működéshez
Hogy mégis mire jutottak a rétegrepesztéssel, azt a HHE Sarkad Kft. beszámolójából próbáljuk megfejteni. Ugyanis közadatigényléssel megtudtuk, hogy a Békés Vármegyei Kormányhivatal a környezetvédelmi engedélyt ennek a cégnek adta ki. A dokumentáció 2022 szeptemberi. Az áll benne, hogy a „Sarkad I – szénhidrogén” védnevű bányatelken két szénhidrogén kutat már lemélyítettek: „A Bányavállalkozó 2021 decemberi kezdéssel, idén 2022-ben lemélyítette a HHE-Nyékpuszta-6A nevű szénhidrogén kutat is”. Azt is leírták, hogy míg az egyik kút 3702 méter mély, addig a másik 4142 méteres.
A kitermelésről forrásunk azt mondta, a Méhkerék-1 jelű kutat másfél évtizeddel ezelőtt már megfúrták, de az akkori technológia és piaci árak mellett nem volt érdemes felszínre hozni a földgázt. Azóta azonban a technika sokat fejlődött, és a gáz ára bő tízszeresére emelkedett, ami már gazdaságossá teszi a kitermelést.
A HHE Sarkad Kft. beszámolója szerint a cégnek
2023-ban 12 milliárd forint bevétele volt, miközben a fúrás anyagköltsége 7,1 milliárd forintot tett ki, a fúráshoz igénybe vett szolgáltatás pedig 13,7 milliárd forintot vitt el.
Vagyis csak ez a két tétel 20 milliárd forintba került, miközben a bevétel csak 12 milliárd volt. Mégis 2,7 milliárd forintos nyereséggel zárta a cég az évet. A taggyűlési jegyzőkönyvből viszont az derül ki, hogy „az elmúlt 4 hónapban a napi termelés csökkenése miatt bekövetkezett bevételcsökkenés okán, egyrészt a higanytartalom csökkentésére irányuló további, terven felüli költségek (pl. ülepítő és tároló tartályok beépítése) fedezéséhez, másrészt a 2024. évre jóváhagyott, tervezett beruházások elvégzésének finanszírozásához további, 10 millió USD tőkeemelés válhat szükségessé”.
Részlet a taggyűlési jegyzőkönyvből.
Kinek a pénzéből fúrnak?
A HHE Sarkad Kft. tulajdonosa a Corvinus Energy Kft., ami 50 százalékban az állami tulajdonú MVM CEEnergy Zrt.-é. 2021-ben a Corvinus Energy Kft.-ben 4,3 milliárd forint tőketartalékot helyeztek el, majd 2022-ben további 13 milliárdot, 2023-ban pedig újabb 23,8 milliárdot. Vagyis eddig összesen mintegy 41,2 milliárd forint érkezett a céghez.
A HHE Sarkad Kft.-nek immár 39 milliárd forint a tőkéje: a cégbeszámolók szerint 2021-ben 3,9 milliárd forinttal, 2022-ben 12,3 milliárddal, 2023-ban pedig 21,8 milliárddal emelkedett. A kiegészítő melléklet szerint ezt a társaság tulajdonosa, a(z MVM CEEnergy-n keresztül) félig állami tulajdonban lévő Corvinus Energy Kft. adta a palagáz-fúrást végző cégnek.
Az MVM CEEnergy Zrt. 2022-es beszámolójában azt írja, hogy „A közös vezetésű vállalatban történt további tőkeemelés egyrészt szavatolta a Társaság korábban szerzett tulajdoni hányadának megőrzését, továbbá kellő forrást biztosított a vegyesvállalat földgázkitermelési tevékenységének elindításához”, mintegy 6,7 milliárd forint értékben. Az 50-50 százalék tulajdon alapján feltételezhető, hogy az állami kézben lévő MVM és az amerikai magáncég fele-fele arányban költött a projektre.
Másfél nap téli fogyasztásra lenne elég a másfél évnyi kitermelés
Kijelenthető tehát, hogy sokba kerül az előkészület, ráadásul a kitermelt gáz mennyisége aligha csökkenti a hazai függőséget. Az FGSZ Zrt. oldalán ugyanis nyomon követhetőek a hazai kitermelések és a fogyasztások is. A békési gázt Méhkeréken táplálják a rendszerbe, és az FGSZ az Átlátszó kérdésére azt válaszolta, hogy „2023 őszén a HHE Sarkad Kft. megkezdte a sarkadkeresztúri/nyékpusztai termelvényének az FGSZ rendszerére történő betáplálását az Ön által is jelzett Méhkerék »0« pont betáplálási ponton keresztül.”
Ezen kívül egy másik adatsor tartalmazza a többi egyedi termelőt. Eszerint a hazai kitermelés 6,5-8 millió köbméter/nap között alakult 2023 ősze óta, a hazai gázfogyasztás a cikk írásának időpontjában pedig 697 ezer köbméter/óra, vagyis 16,7 millió köbméter/nap. Ez egy hidegebb téli napon 62 millió köbméter/napig is emelkedhet.
Forrásunk szerint
a békési gázmezőről 176 ezer köbméter/nap gáz érkezik, vagyis alig negyed órányi hazai fogyasztást fedezne egy langyos őszi napon.
Ellenben az úgynevezett kondenzátum jó alapanyag: műanyaggyártáshoz használják, és megfelelő áron lehet értékesíteni. Ez már csak azért is fontos, mert a gáz ára a 2022-es felfutás óta jelentősen visszaesett. 2022-ben 134 euró/MWh volt éves átlagban a tőzsdén, majd 2023-ban 40 euró/MWh-ra csökkent, 2024-ben pedig éves átlagban 32 euró/MWh-ra zuhant.
A tábla szerint arra is fúrnak. A környéken több több ezer méter mélységű kút lehet. (fotó: a szerző felvétele)
Az Energiaügyi Minisztérium a napokban azt közölte, hogy „már a tizedik kutat fúrja az MVM a kelet-magyarországi gázmezőkön. A békési Sarkad térségében a közelmúltban fejezték be a negyedik új kút lemélyítését, jelenleg annak tesztelése zajlik. A napokban egy további kút fúrásához láttak hozzá a szakemberek. Nyékpuszta lelőhelyen egy korábban lemélyítettel együtt 2023 februárja óta négy kutat állítottak termelésbe. A felszínre hozott földgáz mennyisége mostanra meghaladta a 100 millió köbmétert, könnyűolajból pedig 135 ezer köbmétert termeltek ki”.
Ezt is össze lehet vetni a fogyasztási adatokkal:
Az eddigi 1,5 év alatt kitermelt 100 millió köbméter a legnagyobb téli hidegben 1,5 napra lenne elegendő.
Az FGSZ-nél érdeklődtünk, hogy mennyi gáz kerül a békési mezőből Méhkeréken a rendszerbe, de nem mondták meg, csak azt javasolták, hogy vegyük fel a kapcsolatot „az érintett földgáztermelő társasággal, a HHE Sarkad Kft.-vel”.
Több csatornán kerestük is kerestük a kft.-t, ahogy állami tulajdonosát, az MVM CEEnergy Zrt.-t is, de sehonnan sem kaptunk választ. Emellett az Energiaügyi Minisztériumtól is hiába kértünk interjút.
Később talán jobb lesz
Az Európai Parlament 2011-es, A palagáz és palaolaj kitermelésének hatásai a környezetre és az emberi egészségre című tanulmánya azt írja, hogy „miközben a hagyományos gázmezőkön a csökkenés nagyságrendileg évi néhány százalék, a gázpalák esetében a kitermelés havi szinten is több százalékkal esik vissza. Néhány amerikai pala hosszú távú elemzéséből kiderül, hogy a kezdeti termelési ráta sokkal alacsonyabb, az ezt követő csökkenés pedig jóval meredekebb, mint a hagyományos gázmezők esetében.
A termelés jellemzően még az első évben 50-60%-kal vagy még nagyobb mértékben esik vissza. [Cook 2010] A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legújabban kitermelt pala, Haynesville esetében az első évben 85%-os, a második évben 40%-os volt a visszaesés aránya. A csökkenés mértéke még kilenc év után is 9 százalék. [Goodrich 2010] Úgy tűnik, hogy a Haynesville-ben működő cégek úgy próbálják optimalizálni a termelést, hogy a lehető leggyorsabban kinyerik a gázt”.
Az is szerepel a tanulmányban, hogy „az európai palagáztermelés agresszív fejlesztése legfeljebb néhány százalékban tud hozzájárulni az európai gáztermeléshez. A hosszú átfutási idő miatt
nagyon valószínű, hogy a termelés az elkövetkező 5–10 évben szinte elhanyagolható szinten marad.
Ezek a kijelentések azonban nem zárják ki azt, hogy esetleg regionális szinten érdemi mennyiségű gázt lehetne kitermelni. Abból a feltételezésből kiindulva, hogy a környezetvédelmi korlátozások növelni fogják a fejlesztések költségét, egyúttal csökkentik a sebességét, az európai palagáztermelés majdhogynem marginális marad”.
Napi Gazdaság, 2015. március (forrás: Arcanum)
Fontos kiemelni azonban, hogy a tanulmányt 2011-ben írták, amikor még semmi sem kényszerítette az EU-t új források utáni kutatásra. Forrásunk megjegyezte, hogy a hidraulikus rétegrepesztés valójában nem új technológia a rétegek áteresztőképességének serkentésére. „Magyarországon 1957-ben történt az első ilyen repesztés a nagylengyeli nehézolajos kőolajmezőben, a kihozatal javítása érdekben, s azóta is már több mint 2000 ilyen rétegrepesztés történt hazánkban, mindenféle károsodás nélkül” – mondta a szakember.
A nyékpusztai kitermelés jelenlegi kiadásairól és bevételeiről forrásunk megjegyezte, hogy az elején tart még a projekt, és később vélhetően szép extraprofitot fog termelni.
Segesvári Csaba
A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa, a cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Fáklyázás a Sarkadkeresztúr közeli gázkitermelő állomáson. Több mint 3000 méterig repesztették meg a réteget (fotó: a szerző felvétele)
