Covid-19: így hálózták be a mutyigyanús ügyek a kormány járványkezelését
Öt évvel a koronavírus járvány kitörése után "Így győztük le a Covid-járványt" címmel tett közzé videót Orbán Viktor. A kisfilmből kimaradtak részletek, amiket most segítünk pótolni.
Közbeszerzések nélkül elköltött százmilliárdok, járványból profitáló NER-cégek, eltitkolt adatok, kézivezérelt kormányzás, kormánypropagandára használt tájékoztató oldal, ötvenezer halott. Dolgok, amelyek némiképp árnyalják a kormány sikeresnek tartott járványkezelését.
Vasárnap este győzelmi videót tett közzé Orván Viktor a Youtube-on, amely arról szólt, hogy a kormány milyen sikeresen kezelte a Covid-járványt. Ezzel párhuzamosan Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és a Kulja András EP-képviselő azt mutatta be, milyen személyes negatív tapasztalatai voltak a koronavírus-járványal és kormány intézkedéseivel kapcsolatban az embereknek. Mi pedig összeszedtük, milyen mutyigyanús ügyeket írtunk meg a járvány idején. Merthogy akadtak bőven.
1. Százmilliárdokat költöttek el átláthatatlanul
A 2019 decemberében Kínából indult koronavírus-járvány 2020. március elejére ért el Magyarországra: hazánkban a hónap első napjaiban 2 fertőzöttet jelentettek be, ám az igazolt betegek száma a kormányzat hivatalos honlapja, a koronavirus.gov.hu szerint március 16-ra elérte a 39 főt, és meghalt az első magyar beteg is.
Bár a külföldi esetek száma alapján már ekkor tudni lehetett, hogy komoly problémát jelent a vírus, a kormány az egyházi épületek védelmére és az Operaház beruházásaira is több pénzt irányzott elő, mint a koronavírus-járvány megfékezésére. Utóbbira akkor még csak 2 milliárd forintot szánt. Aztán végül sokkal-sokkal többet költött.
2023 nyarán írtuk meg, hogy a kormány 722 milliárd forint közpénzt költött el a Covid-járvány alatt közbeszerzés nélkül. Az adatokat a K-Monitor perelte ki a Belügyminisztériumtól. A legtöbbet, 127 milliárdot az Országos Kórházi Főigazgatóság költött el. Második helyen a Külügyminisztérium állt 116 milliárd forinttal, a harmadik pedig az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 87 milliárdnyi közbeszerzés nélküli vásárlással. A különböző egészségügyi intézmények és a lélegeztetőgépeket intéző külügy mellett egyéb állami szervek is felmentést kaptak a közbeszerzési szabályok alól az Operatív Törzstől.
2. A NER-cégek építettek, takarítottak, hirdettek
2020 márciusban kezdték építeni, nekünk pedig 8 hónapba telt, mire sikerült megtudunk, hogy kinek és mennyit fizettek a kiskunhalasi járványkórházért. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ költségtérítés után adta ki a szerződéseket. Ezekből többek között kiderült, hogy a Mészáros Lőrinc féle ZÁÉV és a szintén kormányközeli West Hungária Bau (WHB) húzhatta fel a létesítményt bruttó ötmilliárd forintért. A járványkórház nem működött túl sokáig, a rezsije viszont 5,3 millió forint volt havonta.
A WHB és Mészáros Lőrinc egy másik cége egyéb módokon is profitált a járványból. Orbán Viktor gyermekkori barátjának a keményítőgyára, a Viresol két részletben összesen 2,5 milliárd forint, a Paár Attila többségi tulajdonában lévő West Hungária Bau 3,5 milliárd forint, a Csányi Sándor tulajdonában lévő Hungerit Zrt. pedig két részletben összesen 2,4 milliárd forint támogatott kölcsönt kapott az Eximbanktól.
A koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló nemzeti konzultáció több mint 9,5 milliárd forintba került. Az adatokat Kassai Dániel pestszentlőrinci független önkormányzati képviselő kérte ki közadatigényléssel a Miniszterelnöki Kabinetirodától. A megrendelést a Miniszterelnöki Kabinetirodától a New Land Média Kft. kapta meg, amelynek tulajdonosa a Fidesz kedvenc kommunikációs szakembere, Balásy Gyula. A hirdetések kormányközeli lapoknál landoltak.
De nem maradt munka nélkül a kormány kedvenc takarító cége sem: a MÁV által kifejezetten koronavírus elleni fertőtlenítésre kiírt közbeszerzést ugyanis a B+N Referencia Zrt. nyerte. A céget Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez tartozónak mondják, és évek óta fürdik a közpénzes megbízásokban. A társaság egyedüli pályázóként – hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást követően – egy kétmillárdos keretmegállapodást írhatott alá.
3. Túlárazott lélegeztetők és vakcinák
A Külügyminisztérim összesen 16 863 darab lélegeztetőgépet is vásárolt valamivel több, mint 300 milliárd forintért. A gépek jelentőse része egy raktárban porosodik a mai napig, amelynek bérleti díja havi 15 millió forint volt. A túlárazott beszerzés egy cégnek biztosan jól jött: a NER kedvenc „járványcégeként”, azonosított Fourcardinal Kft. 2020-ban 49,5 milliárd forintos Covid-árbevétel mellett közel 16 milliárdos profitot ért el – és ezt az összeget szinte hiánytalanul ki is vették a tulajdonosok a vállalkozásból osztalék formájában.
A kormány 1000 gépet vásárolt a holland-izraeli hátterű, de Vácott működő Celitrontól is. A gépek akkor készültek el, amikor már halmokban álltak a százmilliárdokért Kínából vásárolt eszközök. Az állami megrendelés 2020-ban milliárdos nyereséget hozott a Celitronnak, ám 2021-ben már újra veszteséges volt, és honlapján nyoma sincs a lélegeztetőgépnek.
Emellett rengeteget költött a kormány vakcinákra is. A Sinopharm-vakcinák beszerzéséről szóló 55 milliárd forintos szerződésnek például a Danubia Pharma Kft. örülhetett. A tranzakció mögött Szeverényi Márk (és üzleti köre) állhatott, aki a Szijjártó Péter egykori helyetteseként jegyzett Szabó László sógora.
4. Adatok helyett propaganda
Mindezekről persze akkor és a frissen megjelent videóban sem beszél a kormány. A titkolózást egyébként sikerült olyan szintre fejleszteni a járvány alatt, hogy a magyar járványügyi tájékoztatóoldal lett a legkevésbé hasznos és informatív az általunk vizsgált 14 ország közül. A kormány a járvánnyal kapcsolatos adatokkal, azok minőségével a kezdetektől fogva hadilábon állt: több esetben derült ki utólag, hogy valami nem stimmelt a közölt adatokkal, például a vakcinák számával vagy épp az elhunytakkal.
Ennél is problematikusabb volt, hogy a járványügyi tájékoztatóoldal minden hatodik bejegyzése propaganda volt. A koronavirus.gov.hu-n havonta átlagosan tízmillió látogatás volt akkoriban, tehát az ott megjelent üzenetek rengeteg emberhez jutottak el. És hogy mik voltak ezek az információk? A bejegyzések egy jelentős része statisztikai adatközlés, járvánnyal kapcsolatos tájékoztatás, illetve a járványt is érintő tájékoztatás volt, míg a többi a kormány önfényezése.
A kormány soha nem árult el településszintű adatokat, a foglalkoztatottak számát ismertető honlapot épp akkor „fejlesztették”, és a halálozások számát is mindig más kontextusba helyezték.
Az akkor elérhető adatok szerint mindenesetre 2021. április 22-én Magyarországon volt a legtöbb halálos áldozata a járványnak lakosságarányosan. A statisztikák alapján 2020. március eleje és 2022. december vége között közel 49 ezer ember halt meg Magyarországon a Covid-19 fertőzés következtében.
5. Önkényesen dönthettek
2020 márciusában a kormány veszélyhelyzetet hirdetett ki a pandémia miatt. A védekezés érdekében életbe lépő rendkívüli jogrend a polgármestereket a szokásosnál nagyobb hatalommal ruházta fel. A 2011-es katasztrófavédelmi törvény értelmében ugyanis veszélyhelyzet idején a településvezetők a képviselő-testület nélkül dönthetnek mindenben.
A helyzet adta lehetőséggel sokan éltek is. Komló fideszes polgármestere például az – országban elsőként – a közelgő határidőre hivatkozva egyedül fogadta el a város költségvetését, felfüggesztette a képviselők tiszteletdíját, megvétózta a médiapályázatot és alpolgármestert is választott.
A helyzetet nemcsak Komlón, de Nagykanizsán és Szekszárdon is kihasználta a fideszes polgármester. Akárcsak a főváros VII. kerületének DK-s polgármestere, Niedermüller Péter, aki az önkormányzat nevében szerződést kötött Czeglédy Csaba ügyvédi irodájával.
De a szabályokat más területeken is úgy hajlították, ahogy épp valaki érdeke megkívánta: a gödi Samsung-gyár vendégmunkásai például rendőri engedéllyel elhagyhatták a hatósági karantént.
A lista nem teljes: a pandémia alatt még számos ügyről tudósítottunk, legyen szó kétes minőségű maszkokról, vagy épp ki nem fizetett ápolókról. A koronavírussal kapcsolatos cikkeink itt olvashatók: https://atlatszo.hu/category/koronavirus/
Katus Eszter
Címlapkép: Orbán Viktor leveszi a maszkot, amikor az oltottak száma Magyarországon elérte az 5 millió főt. (fotó: Facebook)
