Feljelentést tesz az Integritás Hatóság a túlárazott élelmiszercsomagok miatt
Adatokért pereltünk, cikksorozatban mutattuk be hogyan árazták túl a szegényeknek szánt, uniós finanszírozású élelmiszercsomagokat, majd 2023-as bejelentésünk után az Integritás Hatóság is úgy látta, lépnie kell.
Adatokért pereltünk, cikksorozatban mutattuk be hogyan árazták túl a szegényeknek szánt, uniós finanszírozású élelmiszercsomagokat, majd 2023-as bejelentésünk után az Integritás Hatóság is úgy látta, lépnie kell. Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás, hanyag kezelés és közbeszerzési eljárásban versenyt korlátozó megállapodás miatt tettek feljelentést.
„38 százalékkal, számszerűen 1,4 millió csomaggal kevesebbet kaphattak a rászorulók. A felelőtlen gazdálkodás folyományaként 3,7 millió helyett 2,3 millió csomagot osztottak csak ki” – ezt a megállapítást tette az Integritás Hatóság miután megvizsgálta a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) négy, uniós támogatású projekjét.
A hatóság közleménye szerint olyan beszállítókkal dolgoztak, „amely cégek extrém módon túlárazott összegben számoltak el alapvető élelmiszertermékeket. Mindezen túl a közbeszerzési eljárás során a három ajánlattevő egymással potenciálisan összejátszva határozta meg a beszerezni kívánt termékek árait. A Hatóság eljárásai alapján valószínűsíti, hogy az egyik projekt (RSZTOP-1.1.1-16-2016-00002) esetében a Halker Kft. vezette konzorcium 70 %-kal, azaz bruttó 7,6 milliárd forinttal túlárazva károsította meg a rászorulókat, míg a másik projekt (RSZTOP-4.1.1.-16-2017-00001) esetében a Káta-Mill Plusz Kft. 37%-kal, azaz bruttó 2,6 milliárd forinttal túlárazva károsította meg a rászorulókat.”
A szegényeknek adott csomag körüli anomáliákról az Átlátszó az elmúlt években többször írt. 2022-ben pereltük be az SZGYF-et, hogy megkapjuk, mi van a csomagban, és azok mennyibe is kerültek. Így derült ki, hogy a szegényeknek vett uniós csomagban a 159 forintos tej 516 forintba került, és az is, hogy miután a közbeszerzésről kizárták az egyik szereplőt, az árak megugrottak.
Megírtuk azt is, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) szerint a szegényeknek szánt élelmiszercsomagok árai nem csupán termékeket, hanem szolgáltatást is tartalmaznak, így csak a termékek árát nem lehet alapul venni egy összehasonlításhoz. Írják ezt úgy, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság kimondta: az SZGYF többszörösen jogsértő volt, amikor 2019-ben a legolcsóbb ajánlatot kizárta. Utána ugrottak meg az árak, a piaci és a KSH által mért sokszorosára. Feljelentésünk nyomán a NAV nyomozni kezdett az ügyben.
A kormány a cikksorozatra úgy reagált, hogy „az irányadó szabályok többek között a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (Xl. 5.) Korm. rendeletben, valamint a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben találhatók. A többszintű ellenőrzés eredményeként a hazai kormányzati és független szervek vizsgálatán túl az Európai Unió által akkreditált hatóság is vizsgálta a projektet.”
A Transparency Internationallal együtt viszont mi is feljelentést tettünk tavaly nyáron, és az Integritás Hatósághoz (IH) pedig kivizsgálást kérő bejelentéssel fordultunk. Így jutunk el 2024 őszére odáig, hogy az IH belátta, durván túlárazták a szegények szánt élelmiszercsomagokat.
Amikről ráadásul azt is kiderítettük, hogy épp oda nem jutott, ahol tényleg szükség lenne rá. Ahogy megírtuk, egy 2014-es kormányrendeletre hivatkozott a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, amikor arról kérdeztük, mi alapján döntöttek arról, hogy mely településen osztják ki az uniós milliárdokból vásárolt élelmiszercsomagokat.
A közadatigénylésben megkapott táblázatok szerint a hivatkozott járásokban pont a szegényebb településekre nem jutott csomag. Csongrád megyét vizsgálva az látszik, hogy a hátrányos helyzetű települések felén semmit sem kaptak, a helyi családsegítők pedig nem szólhattak bele abba, hogy ki is a rászoruló.
Az Integritás Hatóság szerint a két cég nevével fémjelzett hálózat gyakorlatilag 10,2 milliárd forintot lopott el a szegényektől.
„Az ügy ékes példája annak, amit gyakran hangoztatok a nyilvánosság előtt: a hatalommal való visszaélés és a korrupció éppen a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegeket károsítja meg. Valószínűleg sajnos ez az ügy is egy lesz a sok közül, amelyekben mire érdemi előrelépés történik, addigra az elkövetők és az ellopott pénz nyomtalanul eltűnnek, gyakorlatilag következmény nélkül” – kommentálta a vizsgálat eredményét Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke, aki hozzátette: „Megfelelő jogkörökkel felruházva a Hatóság időben és teljes körűen fel tudja tárni az ilyen ügyeket, végig tudja vinni ezeket az eljárásokat, vissza tudja szerezni az ellopott pénzt és segít felelősségre vonni a bűnösöket. Ezért is elengedhetetlen a Hatóság jogköreinek mihamarabbi rendezése.”
A SZGYF-hez kapcsolódó négy vizsgált projekt összesen 31,2 milliárd forint támogatást kapott, ebből 85 százalék európai uniós forrás volt. Az érintett projektek megvalósítási időszaka a 2016. október 1. és 2023. december 31. közötti időszakra esett.
Segesvári Csaba
Címlapkép: Rétvári Bence KDNP-s országgyűlési képviselő, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára sajtótájékoztatót tart a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Pest Megyei Kirendeltsége által, a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keretében adományozott segélycsomagok átadóján Szobon, a József Attila Művelődési Ház és Szabadidőközpont előtt 2020. június 22-én.MTI/Máthé Zoltán
