Felvonták az azeri lobogót Hegyi-Karabah fővárosában
A városban, ahonnan az ott élő örmények jelentős része megtorlásoktól tartva távozott.
Ilham Alijev azeri elnök vasárnap felhúzta a nemzeti zászlót a szeptember végén villámháborúval elfoglalt Hegyi-Karabah fővárosában. Az elnök beszédet is mondott.
Szeptemberben Ilham Alijev – akitől Orbán sokat tanult az országvezetésről – katonai hadműveletet indított a térség javarészt örmény etnikumú harcosai ellen. Az azeriek villámháborúban vetettek véget a több mint három évtizede önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-karabahi Köztársaságnak.
Bár az azeriek megígérték, hogy nem éri retorzió az örmény lakosságot, a közel 120 ezer fős lakosság nagyja Örményországba távozott, mert megtorlástól tartottak. A magyar kormány szerint nem szükséges szankciókat kivetni a keresztényeket elüldöző Azerbajdzsánra.
Sztyepanakert – azerieknek Khankendi –, az egykori szakadár köztársaság fővárosa szinte teljesen kiürült. „Egy nép eltakaríttatott mindenestül onnét, Hegyi-Karabahból, ahol egyébként több mint kétezer éven át élt” – a témát Uj Péter hírlevelében járta körül alaposan.
A Dél-Kaukázusban található területet nemzetközileg eddig is Azerbajdzsán részeként ismerték el. Az Orosz Birodalom 1917-es összeomlása után Azerbajdzsán és Örményország is igényt tartott rá, a szovjet időkben az Azeri Szovjet Köztársaság autonóm területeként működött, majd a Szovjetunió felbomlásával kitört az első karabahi háború, melyben nagyjából harmincezer ember halt meg, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia lakóhelyét.
2020-ban évtizedes feszültségek és összecsapások után Azerbajdzsán katonai műveletbe kezdett, kirobbantva a második karabahi háborút, melyben áttörve az örmény védelmet visszavette Karabah egyes részeit.
(Reuters)
