Ha siránkozással legyőzhető a végzet...
Ha siránkozással legyőzhető a végzet, egyesülten rajta leszünk: múljék kesergésben minden napunk; éjünket álom nélkül eméssze a szomorúság; vessük kezünket feltépett mellünkre, s még arcunkat is rohanjuk meg, és a dühöngés minden nemét kísérelje meg a használatos búsongás. De ha az eltemetetteket a siránkozás vissza nem hozza; ha a változatlan s örökre állandó végzetet semmi szerencsétlenség meg nem változtatja, s a halál, akit elvett, meg is tartja: szűnjék fájdalmunk, mely úgyis elenyész!(Lucius Annaeus Seneca: Vigasztalások)
Ha siránkozással legyőzhető a végzet, egyesülten rajta leszünk: múljék kesergésben minden napunk; éjünket álom nélkül eméssze a szomorúság; vessük kezünket feltépett mellünkre, s még arcunkat is rohanjuk meg, és a dühöngés minden nemét kísérelje meg a használatos búsongás. De ha az eltemetetteket a siránkozás vissza nem hozza; ha a változatlan s örökre állandó végzetet semmi szerencsétlenség meg nem változtatja, s a halál, akit elvett, meg is tartja: szűnjék fájdalmunk, mely úgyis elenyész!
(Lucius Annaeus Seneca: Vigasztalások)
(Lucius Annaeus Seneca: Vigasztalások)
