Jó baktérium, rossz baktérium – állhatnak a testünkben élő mikroorganizmusok is a daganatos betegség hátterében?

A szervezetünkben élő mikrobák és a daganatok közötti összefüggés kutatása fiatal tudományterület, de hatalmas lendületet adhat a daganatos betegségek megelőzésében. Szegeden a HCEMM Kutatóintézetben Dr. Juhász Szilvia és csapata, a Rák Mikrobiom Kutatócsoport azon dolgozik, hogy ezt a kapcsolatot a rákdiagnosztika szolgálatába állítsa.

Körülbelül mennyi baktériummal osztjuk meg a testünket? Hol élnek ezek?

Mi baktériumokkal foglalkozunk, de valójában nem csak baktériumokról van szó. Vírusok, gombák, egysejtű állatok is élnek bennünk, ez egy életközösség, amit mikrobiomnak nevezzük. Nagyon sokan vannak, a számuk tízszerese a saját sejtjeink számának. A tömegük viszont töredéke a miénknek, összesen is csak néhány tíz dekagrammban mérhető, hiszen méretük is sokkal kisebb az emberi sejtekének – a legtöbb baktérium egy emberi sejt mellett olyan, mint egy borsószem egy kosárlabda mellett. Szinte mindenütt meg lehet találni ezeket a mikroorganizmusokat – a bőrünkön, a tüdőnkben, a szánkban, a gyomor- és a bélrendszerünkben.

Nem veszélyes, hogy ilyen sokféle mikroorganizmus él bennünk?

Alapvetően nem, ez teljesen normális. A mikroorganizmusok mindenhol ott vannak a világon, nem nagyon lehet őket kizárni. A velünk élő mikrobákkal régóta jól megvagyunk, sőt, kellenek is az egészséges élethez – például segítenek az emésztésben, vagy kiszorítják a kórokozókat. Összeszoktunk az évmilliók alatt, az immunrendszerünk békén hagyja őket. Attól, hogy általában rendben vannak, azért előfordulnak problémák, mi is egy ilyen esettel foglalkozunk.

Az Escherichia coli, amit általában csak E. colinak hívunk, egy pálcika alakú baktérium, nagyon jól ismert. Minden ember bélrendszerében ott van, és általában nem is okoz bajt, a legtöbb embernek soha semmi gondja nincs vele. Viszont körülbelül az emberek 20%-ában az E. coli egy olyan változatát lehet megtalálni, amely egy káros anyagot termel – a colibactint.

És miért is lehet veszélyes a colibactin?

Úgy kell elképzelni, mintha egy finom gépezet fogaskerekei közé szórt homok lenne. Bekerül a sejtbe, kapcsolódik a DNS-hez, vagyis az örökítőanyaghoz. A DNS nem csak a szaporodáshoz kell, hanem benne vannak azok az információk, amikkel a sejt előállít olyan fehérjéket, amelyek amegfelelő működéséhez esszenciális. Viszont, ha a sejtbe jut a colibactin, kapcsolódni képes a DNS-hez és úgynevezett DNS-károsodásokat hoz létre, amely következtében a DNS-ben törések jöhetnek létre.

Ez elég rosszul hangzik. Mit jelent a sejt számára, ha eltörik a DNS-molekula?

Nem feltétlenül végzetes, mert ilyesmi más miatt is előfordulhat, és a szervezet ki tudja javítani a törést, vagy ki tudja vágni a rendellenes DNS-részletet. Ha minden kötél szakad, a sejtek megsemmisítik magukat amikor az örökítőanyagban súlyos és helyrehozhatatlan hiba keletkezik. Általában. Ha viszont, ez újra és újra megtörténik, van rá esély, hogy egy hiba átcsúszik a védelmi mechanizmusok között, és akkor elkezdődhet egy daganat kialakulása. A colibactin tehát a betegség, egész pontosan a vastagbél- és végbélrák kialakulásának kockázatát növeli. Különösen veszélyes ez olyan embereknél, akiknek a sejtjei eleve nehezen tudnak kijavítani bizonyos DNS hibákat, például a társadalom 2-3%-át érintő örökletes, nem polipózisos vastagbélrákban szenvedő emberek esetén, őket sokkal súlyosabban veszélyeztetheti a colibactin által okozott kár.

Mit lehet tenni ezek ellen a kártékony baktériumok ellen?

Ez egyelőre egy nehéz kérdés, hiszen a legtöbb tekintetben ugyanolyanok, mint az ártalmatlan változatok. Erre a problémára inkább úgy érdemes tekinteni, hogy kezdjük megismerni a vastagbél- végbélrák kialakulásának hátterében álló egyik folyamatot. Ezzel egy nagyon izgalmas új irányba mozdíthatjuk a betegség elleni küzdelmet. Ma a diagnosztika általában azért küzd, hogy elég hamar megtaláljon egy már kialakult daganatot, mert minél később sikerül, annál rosszabbak az esélyek a hatékony kezelésre.

A colibactin viszont a daganat kialakulásának kockázatárólárulkodhat. Tehát ha valaki egy kártékony E. coli változatot hordoz, és ezt azonosítani tudjuk, akkor az illető tudni fogja, hogy érdemes gyakori szűrésre járni, vagy fokozottan odafigyelni az életmódjára, például, hogy sokat mozogjon, elég rostot fogyasszon, ügyeljen a testsúlyára. Így lehet, hogy el is tudja kerülni a betegség kialakulását.

Hogyan lehet rájönni, hogy valaki az E. coli káros változatát hordozza-e?

A colibactin által okozott DNS-hibák tipikusak. Tehát az a károsodott sejtek genetikai kódja magán hordozza a colibactin “ujjlenyomatát”. A sejtek pedig a pusztulásuk esetén kibocsátják a genetikai anyagukat, ami bekerül a véráramba is. Maga az E. coli baktérium is árulkodó lehet, ezt pedig a székletből lehet kimutatni.

Más baktériumok is okoznak hasonló problémát? Más típusú daganatos betegségek mögött is állhatnak mikroorganizmusok?

Lehetséges. A közeljövőben például szeretnénk más szerveket is érintő E. colival további kutatásokat végezni. Arról is jó lenne többet tudni, vajon ez a baktériumfaj hogyan viselkedik az egyik környezetben, például a vastagbélben, és hogyan egy másikban, például a tüdőben. Ez egy nagyon új terület, nagyon sok még a megválaszolatlan kérdés. Pont ezért hatalmas lehetőség is van benne, egy olyan összefüggést térképezünk fel a mikrobák és az egészségünk között, ami eddig nagyon kevés figyelmet kapott.

A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM) egy több létesítményben működő intézet, amelynek kutatói úttörő eljárások és terápiás módszerek fejlesztésével járulnak hozzá az egészségesebb öregedéshez. A HCEMM Program jelenleg többek között a H2020 Teaming Projekt támogatásával működik, melynek keretei között a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont a heidelbergi székhelyű EMBL-lel, mint partnerintézménnyel dolgozik együtt. A magyar kormány támogatása szintén elengedhetetlen a HCEMM működéséhez, ez jelenleg a Tématerületi Kiválósági Program és a Nemzeti Laboratóriumok Program projektjein keresztül valósul meg. A HCEMM célja, hogy az akadémiai és ipari területek között közvetítve, a molekuláris orvostudomány legújabb eszközein keresztül hozzájáruljon az öregedő magyar népesség életminőségének javításához, és az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentéséhez. A szervezet sokrétű munkáját a szegedi székhelyű HCEMM Nonprofit Kft. irányítja.

The post Jó baktérium, rossz baktérium – állhatnak a testünkben élő mikroorganizmusok is a daganatos betegség hátterében? appeared first on csaladilap.hu.