„Jobb későn, mint soha” – a hét vége felé mehetnek a gátakra tartalékos katonák
A hét közben kezdtek önkénteseket toborozni a tartalékos katonák közül, erre utal az Átlátszóhoz eljutott, illetve a Magyar Péter által közzétett e-mail is.
Egyelőre főleg a Honvédség szerződéses katonái dolgoznak a gátakon, arról, hogy mennyien, ellentmondásos állításokat tesznek a politikusok. A tartalékosok közül a hét közben kezdtek önkénteseket toborozni, erre utal az Átlátszóhoz eljutott, illetve a Magyar Péter által közzétett e-mail is. Ezek alapján a tartalékosok Baranyában és Budapest környékén egynapos határidővel jelentkezhettek a gátakra, és a munkát csak a hét vége felé kezdik meg.
„17 000 tartalékos kapott behívót”; „1400 katona segíti a védekezést a Duna mentén” ; „24 órán belül 4000 katonát tudunk mozgósítani” – néhány szám azok közül, amelyek a napokban állami vezetők felől elhangzottak az árvíz-elhárításban dolgozó honvédek számáról. A Honvédség bevetése azután került a figyelem középpontjába, hogy Magyar Péter a kormánytagok ellentmondásos nyilatkozatait a mozgósítás mértékéről. Emellett az ellenzéki politikus közzétette egy e-mail szövegét, ami szerinte arra utal, hogy a tartalékosokat csak az utolsó pillanatban hívták a gátakra.
„Felmerült a lehetősége”
A Honvédség önkéntes területvédelmi tartalékos programja 2017-ben indult el. Ennek lényege, hogy olyan civilek, akiket érdekel a hadsereg, de nem szeretnének hivatásos katonának állni, jelentkezhetnek önkéntes tartalékos szolgálatra. Ennek lényege, hogy megtartják civil állásukat, de rövid (2-3 napos) alkalmakra el kell menniük kötelező szolgálatra, illetve különleges jogrend (katasztrófahelyzet, hadiállapot) esetén bevethetővé válhatnak.
A tartalékos állomány bővítéséért 2023-ban hatalmas kampány indult, ekkortól járt plusz pont is az egyetemi felvételin a szolgálatért. A Honvédség oldalán található júniusi cikk szerint 11 120 ember jelentkezett eddig tartalékosnak.
Az Átlátszóhoz szintén eljutott egy behívó e-mail, ami szintén arra utal, hogy kevés időt kaptak a területvédelmisek a jelentkezésre, és csak a hét vége felé tudják elkezdeni az árvízvédelmi munkát.
„Tisztelt Tartalékos Katona!Felmerült annak a lehetősége, hogy az árvízi védekezési feladatok megerősítésére tartalékos katonák kerüljenek behívásra.Kérem, amennyiben – tervezhetően – 2024. szeptember 19-től egy hét időtartamra részt tudna venni a feladatokban, úgy szándékát a SZKIF email címére ([email protected]) 2024. szeptember 17. 12:00-ig »Árvíz 2024-feladatvállalás« tárgyban jelezze. A részvétel pontos feladatainak kidolgozása jelenleg zajlik”
– ez a szöveg szerepelt Magyar Péter elmondása szerint abban az e-mailben, amit a Magyar Honvédség területvédelmi tartalékos szolgálatának katonái kaptak meg. Magyar szerint a levél hétfőn érkezett a katonákhoz, vagyis csak egy nap áll rendelkezésre a jelentkezésre, maga a munka pedig csak csütörtökön venné kezdetét.
Magas vízállásnál érkeznek a gátakra
A szövegben szereplő e-mail-cím alapján a levelet a Magyar Honvédség vitéz Reviczky László 1. Területvédelmi Ezred egyik katonája kaphatta meg. Az ezred a Honvédség oldala szerint „három zászlóaljból áll, amelyek lefedik Budapest és Pest vármegye teljes területét.”
Amennyiben a Pest megyei zászlóaljak katonáit 19-ére irányítják a gátakra, az tényleg az utolsó pillanat: az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése szerint aznap Budapesten már csaknem tetőzik, napközben már 3. fokú készültség lesz érvényben, 800 cm-nél magasabb vízállással.
Magyar Péter kifogásolta azt is, hogy a tartalékosokat nem kötelezően a gátakra rendelik, hanem „eldönthetik, hogy akarnak-e homokzsákokat pakolni.”
Az Átlátszóhoz kedden eljutott egy e-mail, ami szintén arra utal, hogy a tartalékosokat önkéntes alapon, egynapos határidővel, és meglehetősen késői időpontra hívják be.
„Megkérünk mindenkit, hogy az árvíz nemzeti ügy ezért aki csak tud, az mindenképpen jelentkezzen”
– olvasható ebben az e-mailben, amit szeptember 17-én küldtek ki az egyik Baranya megyei területvédelmi zászlóalj hivatalos e-mail-címéről. A jelentkezésre a katonák másnapig kaptak határidőt, és akihez időben eljutott a levél, egy Google-űrlapon jelezhette részvételi szándékát.
A baranyai e-mail alapján a tényleges munka később, szeptember 20-án indul. Eddigre az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése alapján a Duna már tetőzik magyarországi szakaszának északi részén; a Baranya megyei Mohácsnál eddigre közel 800 cm-es vízállást jeleznek előre, ami 1. fokú riadót jelent.
Egynapos határidők
„Jobb később, mint soha. Fentről már megint az utolsó pillanatban szóltak, hogy csinálni kéne valamit” – kommentálta a Honvédség területvédelmi tartalékos szolgálatára rálátó forrásunk azt az Átlátszóhoz eljutott e-mailt. Mint mondta, a területvédelmi egységekbe jelentkező katonákkal a felettes tisztjeik két módon tartják a kapcsolatot: egyrészt a zászlóaljuk közvetlenül, e-mailben kommunikál velük – ez egy informálisabb, és általában hatékonyabb kommunikációt jelent. Emellett minden tartalékos katona a szerződéskötéskor regisztrál Honvédség Ügyfélszolgálati Rendszerében, ahol egy külön üzenetküldő- és fogadó fiókot kell használniuk.
„Az ÜSZR-t kevésbé szeretik és ritkán használják a katonák, mert elég átláthatatlan, de a hivatalos iratok ide érkeznek” – mondta forrásunk. Ide érkeznek például a hivatalos behívóparancsok, amiket egyébként postán is kézbesíteni kell. Forrásunk szerint a budapesti és baranyai leveleket – amelyek nem kötelezően teljesítendő behívóparancsok, csak önként jelentkezőket toboroznak – nem az ÜSZR-en keresztül küldték, hanem a zászlóaljak maguk küldték ki.
„A helyi egységek hatékonyabbak kapcsolattartásban, de az ő kezük is meg lehet kötve.
Saját hatáskörben nem mozgósíthatnak, csak magasabb szintű utasítás alapján hívhatják be a tartalékosokat” – mondta forrásunk. Hozzátette, a ÜSZR-es, vagyis központilag elrendelt behívóparancsoknál korábban volt probléma, előfordult, hogy egy másnapi határidővel rendeltek be embereket egy hadgyakorlatra.
Forrásunk elmondta: a tartalékosok, amíg a szerződésük érvényes, behívhatók kötelező szolgálatra, ami azonban jó indokkal elhalasztható – ha a katona munkáltatói vagy orvosi igazolással bizonyítja, hogy az adott időpontban nem tud megjelenni, akkor mentességet kap, de azt az időt, amit a kihagyott hadgyakorlat kitöltene, később más módon le kell szolgálni. Hozzátette viszont, hogy eddig a területvédelmi tartalékos egységeknél inkább az önkéntes jelentkezés volt jellemző, ugyanaz a gyakorlat, amit most az árvízi védekezésnél láthatunk – kötelező behívásra eddig főleg nagyszabású nemzetközi hadgyakorlatok alatt volt példa.
Mennyi katona van a gátakon?
A kormányzati kommunikációban egészen különböző számok jelentek meg az árvíz elleni védekezésben részt vevő katonák számáról. A legnagyobb számot Dömötör Csaba mondta be hétfő reggel, azt írta, „a Magyar Honvédség 17 ezer embert, gépjárműveket, helikoptereket biztosít az árvízi védekezéshez.” 17 ezer katona a Honvédség aktív és tartalékos állományának csaknem harmada lenne – ezzel szemben szintén hétfőn Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter azt nyilatkozta, jelenleg 367 katona teljesít szolgálatot a gátakon
Estére a kormány oldalára már az került ki, hogy „24 órán belül 4000 katonát tudunk mozgósítani az árvízi védekezéshez.” Másnap, szeptember 17-én viszont a Honvédség arról írt, hogy 1400 katona teljesít szolgálatot a gátakon – ez a Duna magyarországi szakaszán körülbelül 2 kilométerenként jelent 1 katonát. Később a kormány oldalán is ezt a számot közölték.
A Honvédség által közzétett fotókon hivatásos katonák voltak láthatók, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem diákjai. Egy másnapi bejegyzés szerint pedig „tartalékosaink is segítik az árvíz elleni védekezést”.
Egy nap múlva, szeptember 19-én reggel már arról posztolt a kormány, hogy „5828 hivatásos dolgozik a gátakon”, és „szükség esetén 15 353 önkéntest tudunk mozgósítani”.
Az, hogy ez az utóbbi szám honnan jött, nem világos. Nagyságrendileg ez az összes tartalékos katona száma lehet, ám a fentiek alapján az nem reális, hogy valóban ennyi ember időben a gátakra érjen.
A tisztánlátás érdekében e-mailben küldtünk kérdéseket a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályának. Azt kérdeztük, milyen rendszerben mozgósítják a tartalékosokat? Hány tartalékos kapott eddig meghívást az árvízi munkára? Mikor állnak munkába az első mozgósított tartalékosok? Mennyi tartalékos és hány szerződéses katona részvételével számolnak?
A kérdésekre e cikk megjelenéséig nem érkezett választ, ha érkezik, a cikket frissítjük.
Zubor Zalán
Címlapfotó forrása: Magyar Honvédség / Facebook