Jogsértőnek találták az Integritás Hatóság tenderét, megsemmisítették az eredményt
Az összesen 1,1 milliárd forint értékű eljárást az egyik ajánlattevő, a kormányközeli New Land Media Kft. támadta meg a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.
Szeptember utolsó napján megjelent a Közbeszerzési Döntőbizottság oldalán két határozat, amely szerint megsemmisítik az Integritás Hatóság kommunikációs szolgáltatásokra kiírt tenderének 1. és 3. részére vonatkozó eredményét, továbbá 3 + 2 millió forint bírságot is kiszabnak a hatóságra. Az érintett közbeszerzési eljárást a kormányközeli Balásy Gyula érdekeltsége, a New Land Media Kft. támadta meg a Döntőbizottságnál, miután úgy ítélték meg, hogy a hatóság jogsértően járt el az ajánlatuk értékelésekor, és ezért veszítették el a megbízást. Az Integritás Hatóság bíróságra viszi az ügyet.
Április közepén írtuk meg, hogy két év alatt 1,1 milliárd forintot költene kommunikációs tevékenységekre az uniós források megfelelő felhasználását vizsgáló Integritás Hatóság. A három részből álló eljárás eredménye július végén jelent meg az EKR-ben. Ez alapján a megbízás első részét az Uniomedia, a másodikat a Redboxcom – Wavemaker Hungary Kft. – Media Vision Advertising Kft. konzorciuma, míg a harmadikat a Super11 Creative Zrt. nyerte. A dokumentumból kiderült az is, hogy, bár az első és a harmadik rész esetében a legolcsóbb árajánlatot az állam kommunikációs és rendezvényszervezési tendereinek állandó nyertese, a New Land Media adta, mégsem ő lett befutó.
Ennek oka az volt, hogy az ajánlattevőknek szakmai ajánlatot is kellett írniuk, aminek elbírálása majdnem akkor súllyal (40%) szerepelt az elbírálásban, mint a megajánlott ár (60%). A Balásy Gyula-féle New Land Media „kisdolgozatai” pedig nem nyerték el eléggé a bíráló bizottság tetszését, illetve több ponton is hiányosnak találták azokat. Így a szakmai ajánlatra adott pontszámok végül lehúzták az összpontszámot (hiába volt kedvező az ár).
A New Land Media nem nyugodott bele a döntésbe, és először előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az Integritás Hatósághoz, majd a Közbeszerzési Döntőbizottság elé vitte az ügyet.
Ennek egyik következménye az lett, hogy az Integritás Hatóság augusztusban a közbeszerzési eljárás 2. részében „módosította az ajánlatok érvényességére és az eljárás eredményességére vonatkozó döntését”, és eredménytelennek minősítette azt, figyelemmel arra, hogy kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.
Majd szeptember 5-én megjelent egy újabb hirdetmény, amely szerint az eljárás során nem választottak ki győztest, a versenyt lezárult. Itt azonban nem ért véget a történet.
Önkényesen döntött a kiíró
A Közbeszerzési Döntőbizottság ugyanis szintén lefolytatta a saját eljárásait (D.511/23/2024. és D.515/22/2024.), amelyeknek eredményeként megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló törvény több pontját, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő „Európai Unió Hivatalos Lapjában 2024. április 9-én a 206544/2024. számon megjelent részvételi felhívást, a közbeszerzési dokumentumokat és valamennyi, a közbeszerzési eljárásban hozott ajánlatkérői döntést a tárgyi közbeszerzés” 1. és 3. részében is. Emellett az ajánlatkérővel szemben 3, illetve 2 millió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság szerint ugyanis szubjektív volt az értékelési szempontrendszer, ami jogsértő.
Mint írják, az „Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve preambulumának 92. pontja előírja, hogy a választott odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre, továbbá biztosítaniuk kell a tényleges és tisztességes verseny lehetőségét, és olyan szabályoknak kell hozzájuk tartozniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését”. Továbbá: a Kbt. 76. § (6) bekezdés b) pontja szerint az értékelési szempontoknak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk.
Részlet a Döntőbizottság határozatából
A Döntőbizottság ugyanakkor a vizsgálat során arra jutott, hogy „az ajánlattételi dokumentációban rögzített előírások nem biztosították az ajánlatok egységes, azonos szabályokon alapuló értékelését, ezzel sérült az ajánlattevők egyenlő esélyű ajánlattételhez való joga is”. Emellett a kiíró kritériumrendszere a Kbt. 76. § (6) bekezdés b) pontja első mondatába ütköző módon önkényes döntési lehetőséget biztosított saját maga számára.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelembe vette, hogy a jogsértés a jogsértő közbeszerzési dokumentumok megsemmisítésével reparálható, illetve, hogy
„nem talált arra utaló körülményt, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt”.
Lapunk egyébként már a tender kiírásakor aggályait fejezte ki a szakmai ajánlatok értékelési módszerével kapcsolatban. Ahogy akkor megírtuk: közbeszerzési szakértőnk megítélése szerint az Integritás Hatóság nem egzakt módon mérhető módszertan, hanem nehezen megfogható szakmai szempontok alapján kívánja értékelni a benyújtott szakmai ajánlatokat, ezáltal nagyon nehezen teljesülhet az objektív elbírálás kritériuma.
Katus Eszter
Nyitókép: Integritás Hatóság/Facebook
Frissítés: Cikkünk megjelenésével párhuzamosan közleményt adott ki az Integritás Hatóság, amelyben azt írják, bíróság előtt támadják meg a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) szerintük „jogsértő és szakmailag megalapozatlan határozatát”.
Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke azzal kommentálta a döntést, hogy „sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország egyik legnagyobb, az adófizetők pénzén mesterségesen felhizlalt médiaügynöksége láthatóan jobban ért a közbeszerzési rendszer abuzálásához, mint a PR-szakmához. Én személy szerint örültem volna, ha a New Land Media a szakmai feladat megértésére biztosított alkalomra nem túlnyomórészt ügyvédeket küld, hanem szakembereket. Biztos vagyok benne, hogy ez segíthette volna őket egy valóban magas színvonalú ajánlat elkészítésében”.
A Hatóság jogi álláspontja szerint a kiadott eljárást lezáró döntésben részletesen, a szakma szabályai szerint megindokolták az egyes ajánlatokra adott pontszámokat. A New Land Media a többi ajánlattevő ajánlatának értékelését elfogadta. A saját ajánlata értékelésével kapcsolatos kifogást is csak később támasztott, amikor kiderült, hogy más lett a nyertes. Az eljárást más – beleértve a többi vesztes szereplőt – nem kifogásolta. A Hatóság szerint a New Land Media jogorvoslati kérelmét elkésetten, a jogvesztő határidőn túl nyújtotta be. A jogorvoslati kérelmet el kellett volna utasítani elkésettsége és alaptalansága miatt. A Hatóság a KDB döntését jogsértőnek tartja, ezért azzal szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjeszt elő.
„A KDB döntése rámutat a magyar közbeszerzési rendszer gyengéire, amelyekre a megfelelő vizsgálatokat követően a Hatóság az elmúlt két évben 4 jelentésben is felhívta a figyelmet: a szabályokkal könnyű visszaélni, és nem azt szolgálják, hogy a megfelelő minőségű szolgáltatásokat a legkedvezőbb áron vásárolhassák meg a kiírók” – tette hozzá Biró Ferenc.
