Kiderülhet-e a teljes igazság egy terrorcselekményről?
Podcastunkban a 2016-os Teréz körúti robbantásról beszélgetett Papp László Tamás és Hont András.
Portálunk – nevéből adódóan is – kiemelt figyelmet fordít az állami szervek átlátható működésére. Ennek egyik legkényesebb területe a bűnüldözés folyamata, hiszen a nyilvánosság sokszor hátráltathatja a felderítést, vagy éppen a nyilvánosság természetéből fakadó viták alááshatják a társadalom biztonságérzetét. Viszont a bizalom akkor is megrendülhet, ha a felmerülő kérdésekre nincsenek megnyugtató válaszok, sőt, semmilyen válasz nem érkezik. Még kényesebb ez a kérdés a nagy visszhangot kiváltó, emberéleteket kioltó vagy veszélyeztető cselekményeknél. Papp László Tamással beszéltünk minderről podcastunkban egy konkrét esemény, a 2016-os körúti robbantás kapcsán is.
A közelmúltban a nemzetközi közvélemény figyelmét több külföldi esemény is a terrorcselekmények felé terelte. A Fico és Trump elleni gyilkossági kísérlet vagy éppen az angliai késelés indulatokat és értetlenséget váltott ki. A közönség mindent tudni akar a részletekről, és széltében-hosszában terjedni kezdenek különféle összeesküvés-elméletek. Mindez jól ismert kérdéseket vet föl: mennyire kell átláthatónak lennie a nyomozószervek működésének, hogyan kell kommunikálniuk a nyilvánossággal, mit lehet tenni a konteók eloszlatása érdekében? Illetve: ha nem akarják az utóbbiakat eloszlatni, akkor lehet, hogy nem is pusztán konteók?
A magyar közelmúlt eseményei közt akad olyan, amelyiken ezeket a kérdéseket próbára lehet tenni. Szintén szinte a semmiből rázta meg egy robbanás a budapesti Nagykörutat 2016 őszén. A magyarok eddigre már elszoktak a robbantásos merényletektől, amelyek a kilencvenes években nem voltak ritkák. Papp László Tamással a podcastot készítő Hont András ezért nagy vonalakban érintette a bűnözés alakulását az elmúlt évtizedekben. A maffialeszámolásoktól napjainkig, amikor már sokszor annyira sem valóságosak és véresek a cselekmények, hogy
már a korrupciót is hamisítják.
Azaz a bűnözők nem befolyással üzérkednek, vagy ténylegesen megvesztegetnek bárkit, hanem csak imitálják a politikai-üzleti kapcsolatokat, és így igyekeznek pénzt kicsikarni gyanútlan, de ártatlannak aligha nevezhető áldozatoktól. Az igazi alvilág pedig igazodik ahhoz, hogy hazánk tranzitország lett, így igyekeznek nem megzavarni a békés ügy- és szállításmenetet.
A nyolc évvel ezelőtti körúti robbantásnak is megvolt a maga politikai kontextusa, pontosabban áthallása. A bomba a migrációellenes úgynevezett kvótanépszavazás hetében robbant, és egy nappal korábban a DK egyik politikusa (róla több szó is esik a beszélgetésben) felszólította a Fideszt és a kormányt: „ne szimuláljon terrortámadást és végképp ne hajtson végre semmiféle merényletet”.
A politikai felhangot ugyanakkor elhallgattatta az a tény, hogy a későbbiekben a nemsokára elfogott gyanúsítottat – noha foglalkozott menekültek szállításával – nem hozták többé összefüggésbe a menekültválsággal. A rendőrség, és később az őt jogerősen elítélő bíróság szerint a robbantó magányos elkövető volt, és az a cél vezérelte, hogy így szerezzen rendőrségi fegyvereket további bűncselekmények elkövetéséhez.
A cikk és podcast-beszélgetés apropóját az adta, hogy a két rendőrt megsebesítő robbantás miatt jogerősen életfogytiglanira ítélt Papp László Gergely ügyvédje és édesapja megkeresték az Átlátszó munkatársát, az elítélttel csupán névrokon Papp László Tamást, hogy beszámoljanak a Kúriánál kezdeményezett perújításról.
Illetve arról, hogy az ahhoz csatolt igazságügyi szakértői vélemények több ponton is megkérdőjelezik a bizonyítékokat, amelyek alapján a vád szerinti elkövetőt beazonosították, illetve a bűnösségét kimondták.
A podcastban Papp László Tamás kitért arra, hogy melyek azok a pontok, amelyek az apa és az ügyvéd szerint kétségessé teszik a bizonyítékok erejét. Szó esik a szakértői magasságmérésről, arról, hogy a helyszínen rögzített DNS-minták egyenes vonalban helyezkednek el, amelyre 0,004 százalék az esély, egészen addig, hogy az elítélten nem voltak hajlandóak toxikológiai vizsgálatot végezni, noha állítása szerint az egyetlen beismerő vallomását valamiféle tudatmódosító szer hatása alatt tette.
A kételyek mellett a műsorban elhangoznak az ellenérvek is, és fölelevenítődik az az ügy, amelyben gyilkosságért ítéltek el jogerősen úgy valakit, hogy később kiderült: más volt az elkövető.
A teljes beszélgetés meghallgatható Youtube-on, Soundcloudon, Spotifyon, Player.fm-en és további helyeken.
SHOW NOTES:
„Manapság a bűnözők nem lelövik vagy felrobbantják, inkább lenyúlják egymást”: https://atlatszo.hu/kozugy/2024/06/03/manapsag-a-bunozok-nem-lelovik-vagy-felrobbantjak-inkabb-lenyuljak-egymast/
Lehetett-e más a 2016-os körúti robbantás elkövetője? Az elítélt apja perújítást sürget: https://atlatszo.hu/kozugy/2024/06/12/lehetett-e-mas-a-2016-os-koruti-robbantas-elkovetoje-az-elitelt-apja-perujitast-surget/
Papp László Tamás cikkei az Átlátszón: https://atlatszo.hu/szerzo/papplaszlotamas/
Hont András Facebook-oldala: www.facebook.com/hontandras75
Az Átlátszó Facebook-oldala: www.facebook.com/atlatszo.hu/
Az Átlátszó Instagram-oldala: www.instagram.com/atlatszo/?hl=hu
Az Átlátszó Twitter-oldala: twitter.com/atlatszo
Az Átlátszó YouTube-oldala: www.youtube.com/c/Atlatszovideo
Az Átlátszó Tumbrl-oldala: atlatszo.tumblr.com
