Kövér László szerint olyan új világ bontakozik ki, „amelytől még a háborúk sem idegenek”, és a nemzetünk „folyamatos létveszélyben” van

Sátoraljaújhelyen járt hétfőn Kövér László, a házelnök, úgy is, mint az egyik legfőbb magyar közjogi méltóság, a Rákóczi Szövetség Összmagyar Egyetemista Táborában tartott előadást. Fontos, súlyos kérdésekről beszélt, megvillantva az Összmagyarságra Leselkedő Veszélyeket, de geopolitikai és történelmi keretbe is helyezve minden kihívást, amellyel ebben a kibontakozó új világban meg kell birkóznunk.

A közmédia által kiadott hosszú, ám természetesen érthetően hosszú tudósításból a mélyenszántóságában is magasröptű gondolatait emelnénk ki mindenki lelki gyarapodására:

• A magyar politika célja és értelme, hogy a magyar nemzet fennmaradását és életminőségének javulását biztosítsa, visszagondolva a magyar történelem több száz éves hagyományaira, nem nehéz belátni, hogy a cél mindig ez volt.
• [A Szent Istvántól napjainkig ívelő] történelmi távlatban nincs kisebb és nem lehet nagyobb ambíciója egy nemzeti elkötelezettségű kormánynak Magyarországon, mint a nemzet fennmaradásának biztosítása.
• Pláne ebben a most kibontakozó világban, „amelytől még a háborúk sem idegenek”.
• „Folyamatos létveszélyben” vagyunk, de nemcsak mi: minden nemzetet, így a Kárpát-medencei utódállamok többségét adó nemzeteket is fenyegeti a veszély, hogy minimum kulturális értelemben, de akár fizikailag is „fel fogják őket számolni”.
• A [nemzeti] megmaradás első előfeltétele, hogy szülessenek gyermekek
• Ami Ukrajnában történik, „annak a következményei a török hódoltság 150 éves következményeivel vethetők össze”, pedig a háború még csak két éve zajlik.
• A visegrádi négyes együttműködés legfontosabb erénye, hogy olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyekben fennáll a közös érdek és a megegyezés lehetősége. Az együttműködés segítségével a négy meghatározó közép-európai ország (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) a politikai érdekegyeztetésben kellő súllyal léphet fel az Európai Unióban.
• Hogy az anyaország megmaradjon, az elszakított nemzetrészeknek is meg kell maradniuk, mondta azután, hogy arról beszélt: 1990 óta a Vajdaság magyarjainak száma kevesebb, mint a felére apadt.