Melegebb volt a Duna a megengedettnél egy eltitkolt mérés rejtegetett adatai szerint
Kitartóan próbálták eltitkolni előlünk, mit mért a bójasor, amire másfél éve bukkantunk a Dunában. A téma az üzemidő-hosszabbítás miatt újra aktuális.
Kitartóan próbálta eltitkolni előlünk a Paksi Atomerőmű, mit mért a bójasor, amelyre másfél éve bukkantunk a Dunában. A most megismert eredmények igazolták korábbi tapasztalatainkat: a víz hőmérséklete többször is túllépte a dunai élővilág védelmét szolgáló 30 Celsius-fokos jogszabályi korlátot. A jogszabályt idén fellazította az országgyűlés. A téma az atomerőmű újbóli üzemidő-hosszabbítása miatt vált ismét aktuálissá, fontosságát a hatóságok is jelezték szakvéleményükben.
Addig még nem látott mérőbójákra lettünk figyelmesek Pakson tavaly július 19-én, ott, ahol az előírások szerint mérni kell, hogy nem melegíti-e 30 Celsius-fok fölé a Dunát az atomerőmű. A parton fiatalemberek felügyelték az eszközöket laptopjaikról, akiket próbáltunk szóra bírni, de hiába: csendben néztek maguk elé. Többszöri nekifutásra annyit végül elárultak, hogy nem mondhatnak semmit.
Ezután megkérdeztünk mindenkit, aki a kérdésben érintett lehetett, először természetesen a Paksi Atomerőművet, amely nem válaszolt megkeresésünkre. Kerestük az Országos Atomenergia Hivatalt, a Baranya Vármegyei Kormányhivatalt, az MVM Paks II Zrt.-t, a Paksi Önkormányzat jegyzőjét és még a Paksi Atomerőmű Horgász Egyesületnél is érdeklődtünk, de sehonnan sem kaptunk érdemi információt.
Két közérdekű adatigénylés, egy országgyűlési interpelláció és két helyszíni iratbetekintés után bebizonyosodott, amit sejteni lehetett: a vizsgálatok a Paksi Atomerőmű megbízásából zajlanak. Bár a kért adatokat és jelentéseket mindeddig nem kaptuk meg, azok egy részét – papíron – megnézhettük az erőműben.
Az összefoglaló dokumentumban megtaláltuk a 2023. július 17-19. között mérőbójákkal felvett adatokat, de csak diagramokon ábrázolva. Így is láthattuk azonban, hogy több olyan időszak is volt, amikor a megengedett 30 Celsius-foknál melegebb a víz. (A helyszínen néhány fotó elkészítésére volt lehetőségünk, a körülmények miatt meglehetősen gyenge minőségben. Az adatokat közzétesszük, ha megkapjuk elektronikus formában.)
Az ábrák azt mutatják, hogy a Duna alaphőmérsékletéhez képest hány fokkal volt melegebb a víz az atomerőmű alatt, tehát a felmelegedett kondenzátorvíz beömlése után.
Július 17-én az esti órákban, kb. 18:00 és 21:00 óra között több bója is 4 Celsius-fokot meghaladó melegedést mért. Mivel az anyag szerint ebben az időszakban a Duna alaphőmérséklete 26 Celsius-fok volt, a bójáknál a megengedett 30 Celsius-foknál melegebb volt a víz a diagramok szerint. Hasonló volt a helyzet július 18-án a reggeli-délelőtti órákban: kb. 7 és 11 óra között szintén 4 Celsius-fok körüli felmelegedést rögzítettek bizonyos mérőbóják, a 26,2 Celsius-fokos Duna-hőmérséklethez képest. Elsősorban a parthoz közelebb eső bóják mértek magasabb értékeket.
A folyó sodrási viszonyai miatt a Duna jobb partjához viszonylag közel vonul le a melegvíz-csóva, és csak kismértékben sodródik a meder közepe felé. Részben ezért melegebb a part közelében a víz, részben pedig azért, mert sekélyebb, tehát eleve melegebb. A bójasor benyúlt egészen 177 méterre a meder közepe felé. A melegebb értékeket jellemzően a 16, 24, 32 illetve 41 méterre lévő bóják mérték.
Forrás: Duna ökológiai állapotának jellemzésére alkalmas monitoring program végrehajtása, 2021. éves monitoring jelentés (Kék Csermely Kft, 2022)
Július 18-án délután 16:00-kor az atomerőmű teljesítményét 320 megawattal csökkentették, ami segített a helyzeten, de a diagramok szerint még másnap, július 19-én kora délután is mértek 4 Celsius-fok körüli melegedést egyes bóják, a 26,1 Celsius-fokos háttérhőmérséklethez képest. Július 19-én 15:00 órakor további teljesítménycsökkentést hajtottak végre az erőműben.
Mi is július 19-én jártunk Pakson, és déli 12:00, valamint délután 17:00 óra körül mértük meg a Duna hőmérsékletét egyszerű kézi vízhőmérővel. Mindkét időpontban tapasztaltunk 30 Celsius-foknál magasabb vízhőmérsékleteket, szintén főként a parthoz közelebbi pontokon.
Ez történt tavaly nyáron, idén pedig az országgyűlés elfogadta azt a jogszabály-módosítást, amely lehetővé teszi a Paksi Atomerőműnek, hogy „ellátásbiztonsági okokból” túlléphesse a vízhőmérsékleti korlátozást, az energiaügyi miniszter engedélyével.
A hidegvíz és melegvíz csatorna kapcsolódó vízrendszerek és a Duna folyam vizsgálata és a vizsgálathoz kapcsolódó eszközök karbantartása, kalibrálása a 2023-2025 években című megbízást közbeszerzési eljárás keretében az Inno-Water Zrt. nyerte el. Feladatuk a Paksi Atomerőműben működő hidegvíz- és melegvíz-csatorna, a kapcsolódó vízrendszerek és a Duna vizsgálata, az erőműben működő mérőrendszerekkel történő mérés, karbantartási és kalibrálási feladatok elvégzése, adatkiértékelések és jelentések készítése. A munka a tervezett új erőművi blokkok jövőbeni üzeme okozta további melegvíz-kibocsátás következményeinek felmérését és a jövőbeli kritikus időszakokra történő felkészülést szolgálja. A szerződés értéke 250 millió forint.
A 30 Celsius-fokos korlát a dunai élővilág védelmét szolgálja
A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása kapcsán nemrég elkészült előkészítő anyag megállapítása szerint kimutatható a melegvíz-kibocsátás hatása az ott élő halközösségekre, és az faji szinten is érzékelhető változást jelent az érintett szakaszon: növekszik az invazív fajok száma és előfordulási gyakorisága, főként a kisvizes, meleg években. Az érintett szakasz kiterjedése jellemzően 2 kilométer, de a kiemelkedően meleg években a duplájára nő.
A halak mellett a makroszkopikus vízi gerinctelen állatok, pl. a kagylók és csigák esetében is kimutathatóak a változások. A vizsgálati anyag szerint a melegvíz-kibocsátás egyik legfontosabb közvetett hatása az, hogy az ismert makrogerinctelen élőlényközösségek jelentős hányada már invazív, erőteljesen és agresszívan terjeszkedő idegenhonos elem. Ugyanakkor a védett fajok száma is magas, vagyis a Duna ezen alsó szakaszai természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségűek. Ugyanakkor megjegyzik, hogy a terület természeti értéke a Paksi Atomerőmű melegvíz-kibocsátásától függetlenül is folyamatosan romlik, pl. a klímaváltozás, az emberi beavatkozások és a szennyezések miatt.
Az üzemidő-hosszabbítás engedélyezése miatt is fontos a Duna hőterhelésének vizsgálata
Az előkészítő anyagot október folyamán az érintett hatóságok is véleményezték.
Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság dokumentuma szerint az időközben megépülő és üzembe álló Paks II. és a meglévő atomerőmű együttes működésének környezetre gyakorolt hatását részletesen és minél aktuálisabb adatokkal kell bemutatni a környezetvédelmi engedélyezési eljárás során, különös tekintettel a dunai hőmérséklet-növekedésre és az előrejelzésekre. Ez azért fontos, mert az üzemidő-hosszabbítás a korábban tervezettekhez képest a két erőmű egymás melletti működésének időtartamát is jelentősen megnöveli, tehát sokkal hosszabb időszakban jelentkeznek a hatások – olvasható a dokumentumban.
A benyújtandó környezeti hatásvizsgálati dokumentációnak „különösen a Duna hőterheléséből adódó, a folyam élővilágát, illetve a folyammal közvetlenül érintett hullámteret és élővilágát érő hatások vizsgálata aktualizált klimatológiai és hidrológiai előrejelzések alapján és a tervezett üzemelési ciklusra vonatkozóan kell kiterjednie”, áll a Tolna Vármegyei Kormányhivatal anyagában.
Ennek keretében részletesen vizsgálni kell a korábbi, Paks I. és Paks II. környezeti hatásvizsgálati dokumentációkban nem szereplő elemek (pl. „csúcshűtőrendszer”) környezeti hatásait is. Mivel az érintett terület egy része védett Natura 2000 terület, a hatásvizsgálatnak szintén kiemelten kell foglalkoznia a Duna hőterheléséből származó, az érintett Natura 2000 terület fajait és élőhelyeit érő környezeti hatásokkal is.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleménye szerint a környezetvédelmi engedélyhez szükséges környezeti hatástanulmánynak vizsgálnia kell a Paksi Atomerőmű hűtővizének, illetve annak mennyiségi, minőségi és hőmérsékleti változásainak hatásait a befogadó víztestekre és azok élővilágára.
A szakvéleményeket az illetékes zöldhatóság, a Baranya Vármegyei Kormányhivatal kérte be, és neki kell érvényesítenie ezek teljesülését az üzemidő-hosszabbításhoz kapcsolódó környezeti hatásvizsgálati eljárásban.
Nem úgy és nem akkor
Az általunk most megismert bójás mérési adatokkal ellentétben a paksi atomerőmű honlapján tavaly júliusban közzétett adatok szerint egyszer sem volt melegebb a Duna 30 °C-nál. Az ott publikált adatok szerint 2023. július 17-én 29,39 °C, 18-án 29,82 °C, 19-én pedig 29,79°C volt a vízhőmérséklet a mérési szelvényben.
Ezeket az értékeket nem a mérőbójákkal, hanem az egyébként szokásos módon, csónakból mérték, a felvett értékeket pedig statisztikai módszerrel értékelték ki. Ezt a mérési módszert egy 2010-es tanulmányban javasolta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéke. A mérési módszertant a környezetvédelmi hatóság, azaz a Baranya Vármegyei Kormányhivatal is elfogadta.
Az Átlátszón többször foglalkoztunk ezzel a témával, és korábban is úgy találtuk, hogy a mérési módszertan több kérdést is felvet. Egyrészt a hivatalos vízügyi adatok szerint jellemzően a késő délutáni órákban a legmelegebb a folyó, az atomerőmű pedig 11 és 14 óra között mér. Másrészt a statisztikai kiértékeléses módszerrel tulajdonképpen az alacsonyabb mért hőmérsékleteket is „összekeverik” a magasabbakkal. Ezzel a módszerrel az Atomerőmű még soha nem mért 30 fokos Duna-hőmérsékletet (hivatalos mérési adatok: 2018, 2019, 2022, 2023).
A dunai élővilág védelme érdekében hozott jogszabály úgy fogalmaz, hogy „a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 méteren lévő szelvény bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30°C-ot”. Vagyis ha az atomerőműtől dél felé lemegyünk 500 métert a parton, majd átszeljük keresztbe a folyót a túlsó partig, akkor a víztest semelyik pontja sem lehet melegebb 30 Celsius-foknál.
Tavaly óta több szakértőt is megkerestünk a vízhőmérséklet-méréssel kapcsolatban, de egyedül a mérési módszertant kidolgozó Műegyetemtől kaptunk annyi érdemi választ, hogy „a téma szakmailag érdekes (például egy felülvizsgálat kérdése), környezeti szempontból nagyon fontos”.
Fülöp Orsolya
Nyitókép, videó: Átlátszó / Bodoky Bence
