Mutatjuk, mik azok a közérdekű adatok, és hogyan tudod kikérni őket
Két rövid animációs videóban magyarázzuk el, hogy miért tartoznak a népre az állami szervek döntései és kiadásai, és hogyan lehet őket megtudni.
A közérdekű adatokról és azok nyilvánosságáról egy külön törvény szól Magyarországon, hiszen az adófizetőknek joguk van tudni, hogy mire költi az állam az általuk befizetett összegeket, vagyis a közpénzt. Két rövid animációs videóban magyarázzuk el, hogy pontosan mik is a közérdekű adatok, és hogyan lehet őket kikérni az illetékesektől.
„2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról” a pontos neve annak a jogszabálynak, ami ezzel a kérdéskörrel foglalkozik. A röviden Infotörvénynek nevezett regula lényege az, hogy a közpénzből működő intézmények (pl. egy minisztérium, egy állami hivatal, egy önkormányzat, egy állami vagy önkormányzati cég) döntései és kiadásai nem titkolhatók, azokról a köznek – a népnek, az embereknek, a lakosságnak, a nemzetnek – joga van tudnia.
A közérdekű adatok nyilvánossága maga az átláthatóság, ennek azonban az érintettek nem mindig örülnek. Pedig kötelező (lenne) a jogszabály és a józan ész szerint is.
Az állampolgárok és cégek által befizetett adó ugyanis az államkasszába kerül – ez a közpénz. Ebből működteti az állam az iskolákat, a kórházakat, a postákat, a hivatalokat, az önkormányzatokat, és ebből építik az utakat, hidakat, vasútvonalakat is.
Mivel ez mindenki pénze, mindenkinek joga van tudni, mire megy el.
Ezért minden állami és önkormányzati szervezetnek átláthatóan kell működnie: be kell számolniuk arról, hogy mire mennyi közpénzt költenek, és miért. Ezek a közérdekű adatok. A jogszabályok szerint a közérdekű adatok egy részét az állami és önkormányzati szervezeteknek, vállalatoknak maguknak is kötelező közzétenniük a honlapjukon, de közérdekű adatigénylésben más adatokat is ki lehet tőlük kérni.
Többek között közérdekű adat például, hogy mekkora összeget költöttek az óvoda építésére vagy a főút felújítására, mennyi jutalmat kapott egy polgármester vagy mennyibe került egy miniszter utazása.
Közérdekű adatokat közérdekű adatigényléssel lehet kikérni, amire az adatgazdák kötelesek válaszolni.
Adatigénylést postán, e-mailben vagy a KiMitTud-portálon keresztül adhatsz be. A KiMitTud a legegyszerűbb, mert itt csak bele kell tenned a kérdésedet a jogászaink által írt sablonba. Az adatgazda elérhetőségét sem kell keresgélned, mert a KiMitTudon már több mint 5000 intézménytől kérhetsz adatot, és ez a szám folyamatosan nő.
Ha esetleg nincs fent az adatgazda, akitől kérdezni akarsz, vagy nem válaszolnak neked, csak írj nekünk, és segítünk. Felvesszük az intézményt az adatbázisba, és megmondjuk, hogyan érdemes továbblépned.
Ami pedig a legjobb: a KiMitTudon minden adatigénylés publikus, vagyis nyilvánosan megnézheted, hogy mások milyen adatokra voltak kíváncsiak, és milyen válaszokat kaptak. Ez persze azt jelenti, hogy a te adatigénylésed is mindenki számára látható lesz.
A KiMiTudon már 25 ezer adatigénylés található, legyen a tied a következő! Regisztrálj még ma!
Mi is gyakran kérünk ki közérdekű adatokat, sőt: ha kell, bíróságra is megyünk értük. Közadatigénylésekkel sikerült kiderítenünk például a szegények élelmiszercsomagjának túlárazását, a gödi akkugyár tragikus vízmonitoring-helyzetét, Szijjártó Péter „szalámis szendvicsének” árát a honvédségi repülőn, a kormánykedvenc CÖF-nek adott félmilliárdos MVM-támogatás részleteit, a 80 milliárdos tram-train megvalósíthatósági tanulmányát és a Szépművészeti Múzeumból kikölcsönzött műkincsek sorsát is.
Erdélyi Katalin
A cikk és a videó a Szabad Média pályázat keretében, az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely támogatásával készült. Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját. Videó és címlapkép: Átlátszó/Rick Zsófi
