Nehéz lesz ez így – a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésének tanulságai
Egyik pártnak sincsen meg az abszolút többsége, több napirendi pontban sem sikerült megállapodásra jutni.
A júniusi választást követően múlt pénteken kezdte meg működését meg a főváros új döntéshozó testülete. Karácsony Gergely elvesztette korábbi kényelmes többségét, azaz a 33 tagú grémiumban legalább 17 őrá szavazót. Éppen ezért már az alakulás előtt megjelentek olyan hangok, hogy a közgyűlés egy évet sem fog kibírni, és előrehozott választásra lesz szükség. Ezt a forgatókönyvet viszont az gyengíti, hogy nem csupán Karácsony nem rendelkezik elegendő támogatottsággal, de más sem, azonban a frakciók között leküzdhetetlen ellentétek feszülnek. A nehézségek már a megalapuló ülésen is láthatóvá váltak, több napirendi pontban – közöttük az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának elfogadásában – sem sikerült megállapodásra jutni.
Tizenegy napirendi pont megvitatásával és azokról történő szavazással kezdődött a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése 2024. október 4-én. Az új összetételnek köszönhetően jelentősen más játékszabályok fognak érvényesülni a következő időszakban, mint eddig bármikor. 1994 óta az összes főpolgármester támaszkodhatott egy stabil közgyűlési többségre. Ám még az első ciklusban is, amikor az SZDSZ nem rendelkezett elegendő képviselővel, hogy többséget biztosítson Demszky Gábornak, ott volt még a Fidesz, amelyik hajlandó volt kívülről támogatni a városvezetést.
Most ilyesmire nem lehet számítani, mindegyik frakció egyértelművé tette, hogy a saját agendáját követi, és legföljebb „ügyek mentén” kész együttműködni a többivel. Mindez azt jelenti, hogy a választáson győztes Fidesz-listáról bekerülő tíz képviselő aligha fogja elősegíteni Karácsony törekvéseit, ugyanakkor jelenlegi fő politikai ellenfelükkel, amelyikkel biztos többséget hozhatnának létre szintén nem fognak összefogni – legföljebb Karácsony ellenében ad-hoc módon együtt szavaz a Tisza párttal. Azzal a szervezettel, amelynek szintén tíz képviselője van, magát ellenzékiként definiálja, viszont a korábbi ellenzéki pártok leváltását is célul tűzte ki, tehát a Karácsonyt támogató DK-val, Párbeszéddel és a függetlenként politizáló egyszem szocialistával is szembehelyezkedik.
Korábban ez az anti-establishment-pozíció a Kutyapárté volt, amelyik történelem során először képviselteti magát Budapest parlamentjében. Ugyanúgy három fővel, mint Karácsonnyal gyakorlatilag döntetlenező, tőle pár száz szavazattal lemaradó Vitézy Dávid alakulata, amely az alakuló ülésen jelentette be, hogy Podmaniczky Mozgalomként működik tovább. Elvben ez a két tömörülés állna legközelebb egymáshoz, csakhogy Vitézyt a választáson a fideszesek támogatták, míg a Kutya Párt, ha féloldalasan is, de részt vesz ellenzéki koalíciókban. A lehetetlen helyzet már az alakuló ülésen kiütközött.
Az szmsz-ben nem, BKK rendészetben sikerült megállapodni
Már az ülés előtti napokban látni lehetett, hogy lesznek olyan témakörök, amelyekben a frakcióvezetők és a főpolgármester nem fognak egyetérteni. Az egyik ilyen a főpolgármester helyetteseinek megválasztása volt. 2019-ben öt helyettest választott a közgyűlés, nem sokkal később a párbeszédes Dorosz Dávid lemondott, és az ő helyét nem töltötték be.
Most viszont egyetlenegyet sem. A Tisza idejekorán közölte, hogy a régi pártok funkcionáriusait nem szavazza meg, Vitézy megválasztását viszont nem zárta ki. Erről a Fidesz és a DK hallani sem akart, és Karácsony se szívesen mondott le arról, hogy legalább egy saját embere legyen a vezetésben, így az kezdett körvonalazódni, hogy a nem pártdelegált Kiss Ambrus folytathassa posztján a munkát, és mellette még Vitézy is helyettességet kap. Az árukapcsolás nem nyert el a Tisza tetszését, a Fidesz mindkettőre nemet mondott, szerintük Vitézy elárulja szavazóit, amikor együttműködik Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel.
Kompromisszumkészséget egyedül a Kutya Párt mutatott, illetve Vitézyék frakciója vélhetően belement volna az alkuba, de a Fidesz és a Tisza nélkül még így sem volt többsége a többieknek. Karácsony tehát be sem terjesztett helyettest, Kiss Ambrus a Fővárosi Önkormányzat főigazgatójaként segíti egyelőre Karácsonyt.
A másik vitatéma az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának (szmsz) módosítása körül alakult ki. A szabályzat előírja, hogy mely jogkörök illetik meg a főpolgármestert, amelynek módosítására a Tisza Párt és Vitézy Dávid is több javaslatot tett. A Tisza Párt és Vitézy Dávid célja, hogy bizonyos jogkörök kerüljenek vissza a közgyűléshez. Vitézy szerint “extrém módon” széles jogköre van a főpolgármesternek, többek között korlátlan és indok nélküli vétójoga és előterjesztői elsőbbsége van. Ilyen jogköröket korábban az abszolút többség miatt nem kellett Karácsonynak alkalmaznia, de a jelenlegi képviselői összetétel már sarkallhatja a főpolgármestert ezek használatára.
Az szmsz elfogadásához Karácsony 19 jogkörből engedett volna, de a pénteki ülésen nem született érdembeli döntés, hosszas vita után a napirendi pont elhalasztása mellett szavaztak a képviselők. Vitézy Dávid szerint három vitatott kérdéskör van: a cégvezetők kinevezése, a két ülés közötti döntési jogkörök és az, hogy lehet-e erről szavazni. Erről a következő ülésen fognak szavazni, addig a 2019-es ciklus elején elfogadott marad érvényben.
Az ülésen több téma közül Vitézy Dávid előterjesztése a BKK rendészetről sikerként könyvelhető el a volt főpolgármester-jelölt számára. Karácsony Gergely módosító indítványával szinte egyhangúlag fogadták el a jelen lévők az előterjesztést. Ez még Vitézy kampányának volt az egyik pontja, ami szerint a BKK rendészet a tömegközlekedési eszközökön agresszíven viselkedőkkel szembeni lépne fel. A gyakorlatban a Fővárosi Önkormányzati Rendészet létszámbővítésével egy folyamatos készenléti szolgálat valósulna meg a tömegközlekedési eszközökön és a város kritikus pontjain.
Kevésbé volt ilyen sikeres az MKKP által benyújtott átláthatósági indítvány, amely szerint az Főváros által már 2019-ben elfogadott „Ez a minimum!” programot ténylegesen ültessék át a gyakorlatba, annak 90 százalékát egy éven belül. A Tisza, a Fidesz és a Vitézy-frakció azonban egy semmitmondó szöveget szavazott meg, és minden konkrétum kikerült a határozatból.
Ez a napirend, amelyik portálunkat is érintette, hiszen az „Ez a minimum!” programnak az Átlátszó is kidolgozója volt, és az elmúlt években sűrűn foglalkozott azzal, hogy miként teljesítik vállalásaikat a tervet elfogadó önkormányzatok. Úgy tűnik azonban, hogy az érintett pártok időközben annyi sérelmet szereztek oknyomozó tevékenységünktől, hogy még akkor is a javaslat ellen szavaztak, ha ezzel magukra húzzák azt, hogy növelik a korrupció esélyét. Illetve azt, hogy a látszólagosan halálos ellenfelek azért nagy egyetértésben támogatják a transzparencia megakadályozását.
A Tisza adta a legtöbb igent, Karácsony a legtöbb nemet
A közgyűlési jegyzőkönyvi adatok alapján megnéztük, hogy az egyes képviselők hogyan szavaztak a 41 szavazás során. A legtöbb igen szavazatot a Tisza Párt képviselői adták. Barna Judit Annamária, Bujdosó Andrea és Orbán Árpád István 35 szavazásnál nyomtak igent, de a Tisza többi tagja is a legtöbb esetben igennel szavazott. A legtöbb nemleges szavazattal Karácsony Gergely és a Kutyapártos Döme Zsuzsanna élt.
A képviselők által az egyes napirendi kérdéseknél leadott szavazatokat az alábbi diagramon lehet böngészni.
Hont András – Szabó Krisztián
Címlapkép: szavazatok megoszlása a Fővárosi Közgyűlés képviselői között az szmsz-vita elnapolásáról (Forrás: Önkormányzati TV)
