Nem kér a lakosság az NMP-t feldolgozó veszélyes vegyi üzemből Sajóbábonyban
Az akkugyárakban használt magzatkárosító hatású oldószer újrahasznosítását végezné az üzem, létesítését azonban egyelőre nem támogatja Sajóbábony vezetése.
„Előbb az ipari park számos problémáját kell rendezni” – jelentette ki a sajóbábonyi polgármester annak a lakossági fórumnak a végén, melyen egy új vegyi üzem létesítése volt a téma. A polgármester arra az elégedetlenségre utalt, ami az ipari parkból jövő bűz és a sorozatos balesetek miatt bontakozott ki a településen. A beruházók szerint viszont biztonságos lenne a tervezett üzem, melyben az akku-iparban használt magzatkárosító oldószert, az N-metil-pirrolidont (NMP) dolgoznák fel és hasznosítanák újra.
Évi 50 ezer tonna, akkumulátor-gyárakban használt szerves oldószert, N-metil-pirrolidont dolgozna fel az az új üzem, melynek létesítése ügyében lakossági fórumra került sor Sajóbábonyban.
A fórumot a település polgármestere, Dr. Szilva István (független) hirdette meg az önkormányzat honlapján és a saját Facebook-oldalán, hangsúlyozva, hogy a téma fontossága miatt minden helyi lakost várnak az eseményre.
Január 17-én este meg is telt a fórumnak helyt adó általános iskola tornaterme, sokaknak ülőhely sem jutott. A lakosok fegyelmezetten hallgatták végig a beruházó cég képviselőit, ugyanakkor nemtetszésüknek is többször hangot adtak az est folyamán.
A polgármester már a bevezetőben hangsúlyozta, hogy az ipari parkban működő cégekkel rengeteg problémája van a lakosságnak és az önkormányzatnak. Ahogy decemberben megírtuk, Sajóbábony és a környező települések lakói hónapok óta – egyesek szerint évek óta – szenvednek az ipari parkból érkező rettenetes bűztől, és az ipari balesetek is aggodalommal töltik el a helyieket. „Vannak olyan fejlesztések, amikkel nem tudunk együtt élni” – fogalmazott ennek kapcsán a polgármester.
A fórumon az NMP-újrahasznosító üzem terveit Kiss László, a KISS cégcsoport ügyvezetője és Klement Tibor, a Wanhua-BorsodChem igazgatója ismertette. Állításaik szerint az új beruházás nemhogy bűzzel, de légszennyező anyagokkal sem terhelné a települést.
Mint elmondták, az üzemet a KISS cégcsoportba tartozó KISERŐ Energiaszolgáltató Kft. és a kínai Wanhua Chemical – mely 2011-től a kazincbarcikai BorsodChem Zrt. tulajdonosa – vállalata, a Wanhua Hungary Energy Material Kft. közösen valósítaná meg.
Dr. Szilva István sajóbábonyi polgármester, Klement Tibor, a Wanhua-BorsodChem igazgatója és Kiss László, a KISS cégcsoport ügyvezetője a 2025. január 17-i lakossági fórumon (Fotó: Átlátszó/Mitsányi Zsolt)
A létesítés ügyében a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatalnál már elindult az előzetes konzultációs eljárás, ennek dokumentációját a hatóság január 16-án – a fórumot megelőző napon – tette közzé. Az eljárás megindításáról szóló közlemény szerint „A telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a környezeti hatástanulmány, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció tartalmára vonatkozóan a közlemény megjelenését követő 21 napon belül közvetlenül a Környezetvédelmi Hatósághoz észrevételt lehet tenni”.
A tervezett üzem technológiáját ismertetve Kiss László többek közt kiemelte, hogy az N-metil-pirrolidon feldolgozása során légtéri kibocsátásra nem fog sor kerülni. A páraként kibocsátott anyagokat ugyanis az ipari parkban működő Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Kft. (ÉMK) hulladék-égetőjében fogják felhasználni, annak füstgáztisztítójában ártalmatlanítják.
A beruházó szerint a magzatkárosító oldószer nem ártalmasabb a benzinnél
Kiss László hangsúlyozta azt is, hogy a szem-, bőr- és légúti irritációt okozó és terhes nőkre veszélyt jelentő N-metil-pirrolidon (NMP) szabályos szállítás és kezelés esetén nem okozhat veszélyt, s hogy az üzem létesítésének is az az egyik célja, hogy megelőzhető legyen az anyag környezetbe jutása.
Ennek kapcsán a felszólaló lakosok és az előadó is utalt a gödi Samsung-gyárhoz kapcsolódó s a hatóságok által ki nem vizsgált esetekre: a gödi kútvízben kimutatott, a levegőbe kibocsátott és a gödi kommunális szennyvízcsatornába került NMP-szennyezésre. A cégvezető szerint viszont Sajóbábonyban teljesen más technológiával dolgoznának, mint amit a gödi akkugyárban alkalmaznak.
„A benzin és a gázolaj is rákkeltő, mégse félünk ezektől. Az utakon is mindennap halnak meg emberek, mégis minden nap kimegyünk az utakra” – Kiss László ilyen és ehhez hasonló érvekkel is igyekezett meggyőzni a hallgatóságot, hogy miért nem kell tartaniuk az új NMP-üzemtől.
Az előzetes konzultációhoz készült dokumentum szerint
a tervezett üzem évi 50 ezer tonna, akkugyáraktól átvett szennyezett szerves oldószert kezelne.
Ezt a mennyiséget a dokumentum szerint a magyarországi akkugyárakban felhasznált NMP mértéke indokolja – a hazai gyárak tervezett oldószer-felhasználását ábrával is szemléltették.
Eszerint a Magyarországon meglévő és építés alatt álló akkugyárakban 2027-ben évi 135 ezer tonna szerves oldószert használnak majd fel, ez a mennyiség pedig 2030-ra évi 235 ezer tonnára fog nőni. A tervek szerint a sajóbábonyi üzem által átvett NMP „kb. 90 %-át a kezelést, regenerálást követően, megfelelő minőségben” szolgáltatnák vissza az akkumulátor-gyártók számára.
A magyarországi akkumulátorgyárakban várható NMP-felhasználás mennyiségi adatai. (Forrás: előzetes vizsgálati dokumentáció)
A lakosság és a polgármester sem szeretne újabb veszélyes üzemet
A jelenlévő helyieknek azonban nemcsak a tervezett üzemmel kapcsolatban voltak kételyeik, de az ipari park okozta számos gondot – a rendszeres bűzt és az egyéb egészség-veszélyeztető tényezőket – is elpanaszolták. Az egyik felszólaló kiemelte, hogy a bűzhatás ügyében már számos hatósági kötelezésre sor került, de ez sem vezetett eredményre, így nem lehet bízni abban, hogy más szabályszegő cégekkel szemben hatékonyan tud majd a hatóság fellépni.
Az Átlátszó által közadatigénylésben kikért dokumentum alapján viszonylag sok baleset történt az ipari parkban: az Országos Mentőszolgálattól (OMSZ) megküldött lista szerint
2019 óta 83 esetben kellett baleset miatt mentőt hívni a sajóbábonyi ipari parkba.
Arról az OMSZ viszont nem volt hajlandó adatot szolgáltatni, hogy az egyes esetekben mely üzemekhez és milyen okból érkezett a mentő. De a hatóságok is titkolóznak az ipari park üzemeinek balesetei és bírságai ügyében: több adatigénylésünkre (itt, itt és itt) megtagadták a válaszadást, emiatt vizsgálatokat kértünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól.
Egy felszólaló a lakossági fórumon (Fotó: Mitsányi Zsolt/Átlátszó)
„Van valami értelme annak, hogy mi most itt vagyunk?! Meg tudjuk ezt mi valamilyen módon akadályozni?” – tette fel a jogosnak tűnő kérdést az egyik résztvevő. Többen azt is hangsúlyozták, hogy semmilyen lakossági hasznát vagy előnyét nem látják a beruházásnak. De volt olyan felszólaló is, aki támogatta az üzem felépítését, mert szerinte az a település felemelkedését fogja segíteni.
Szilva István polgármester szerint figyelembe kell venni az itt élők véleményét, s ha a lakosság ellenzi az új üzem létesítését, azt az önkormányzat sem támogathatja. Elmondta azt is, hogy az új üzem dolgozói vélhetően nem a helyiek közül kerülnének ki, az iparűzési adó meg nem a települést fogja gazdagítani.
A városvezető azonban leginkább azt hangsúlyozta, hogy jogosak az itt élők panaszai az ipari parkkal kapcsolatban. „Nem most van itt az ideje egy új veszélyes üzem létesítésének” – jelentette ki a polgármester, hozzátéve, hogy elsőként az ipari parkkal kapcsolatos számos problémát kell rendezni. Amíg a lakosok nem tapasztalják a bűz megszűnését, valamint a hatósági ellenőrzések és intézkedések eredményességét, addig nem indulhat új ipari beruházás a településen.
A hazai akkugyárak óriási NMP-szükséglete és a felhasznált oldószer újrahasznosításának igénye miatt azonban várhatóan vagy itt, vagy más helyszínen sor fog kerülni NMP-gyártó és feldolgozó üzemek létrehozására.
Szöveg: Bodnár Zsuzsa – Fotók, videó: Mitsányi Zsolt
Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. A címlapkép Átlátszó-montázs: egy üzem és a Sajóbábonyban 2025. január 17-én tartott lakossági fórum résztvevői. (fotó: Átlátszó/Mitsányi Zsolt)
