Orbán Viktor szombat délutáni nagy bejelentése – Hatalmas változások lépnek életbe Magyarországon

Orbán Viktor beszéde

A miniszterelnök a színpadra lépett, köszöntötte az egybegyűlteket. Azzal kezdte: két hete pusztító erejű földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát. A bajban ránk, magyarokra lehet számítani, honfitársaink, önkéntesek 35 embert mentettek ki a romok alól. Most köszöntsük köreinkben a mi hőseinket – mutatta be a mentőcsapat helyszínen lévő tagjait, akiket hosszasan tapsolt és ünnepelt a tömeg.

Annyi minden történt, választás, háború, energiaválság, infláció, hogy hosszú órákig kellene beszélnem, de ne szedelőzködjenek, holnap vasárnap, ki lehet pihenni akár egy castrói hosszúságú beszédet is – kezdte.



A jövő szempontjából az a legfontosabb kérdés, hogy az európai életben végbemenő hatalmas változások vajon elveszik, vagy meghozzák-e a magyarok életkedvét? – tette fel a kérdést. A 23-as év sikere ezen múlik – mondta.

Eszembe jut a régi sláger – Anyám, én nem ilyen lovat akartam – mondta. Hozzátette: anyám most azt mondaná: fiam, ez nem kívánságműsor. Felidézte, átvágtuk magunkat a múlt nehézségein, a szocialista örökségen, a rezsiszámlákon; már épp kezdtük elhinni, hogy lesz hely a nap alatt minden magyarnak; hogy munkából jobban meg lehet élni, lesz szőlő, lesz lágy kenyér – mondta.

A gazdaság növekedett, egymillióan álltak munkába, a minimálbér már több, mint az átlagbér a volt kormányok alatt. Ha halált nem is, de Brüsszelt megvető bátorsággal tudtunk változtatni. Térd, könyök lehorzsolva, de megérte, láttuk, van értelme az erőfeszítéseknek – mondta.

Ezért kaptunk még háromszor kétharmadot, még most is, pedig a baloldal összefogott ellenünk, Brüsszel megpróbálta kiszárítani a kincstárat, Gyuri bácsi is begurított ide négymilliárd dollárt, de elkalibrálták – nem kicsit, nagyon.

Emlékeznek a Volt egyszer egy vadnyugatra? – tette fel a kérdést. Charles Bronsont idézte a Volt egyszer egy vadnyugatból: Hoztatok nekem lovat? Nem? Így is lesz kettő felesleges!



A magyar Frank, a mi Ferink pedig most próbálja összefogdosni a gazdátlanul maradt lovakat. Az ellenséget ne a számuk, hanem a képességeik szerint ítéld meg – mondta.

Mikor azt hittük, végre kiegyenesedtünk 2020 tavaszán, beütött a Covid. Pótolhatatlan, veszteségekkel. Reménykedtünk rajta: talpra állunk, és elfoglaljuk azt a helyet a világon, melyre képességeink feljogosítanak. Lesz sok gyerek, stabil ország, a klímaváltozást is túlélő Kárpát-medence – és ekkor beütött, kitört a háború, ennek már egy éve, és minden számítás szerint ez még sokáig eltarthat.

A világ határozottan a vadnyugat felé vette az irányt, a világ a Covidból nem a helyes útra tért vissza, hanem a háború irányába.

2022 volt a rendszerváltás óta a legnehezebb. Mikor a Nyugat szankcióival belépett a háborúba, mindent, a gazdaságpolitikát, honvédelmi politikát újra kellett gondolni – idézte fel. De ennek a munkának lassan a végére érünk, a célokat nem adjuk fel, csak az eszközökön változtatunk.



Továbbra is barátokat akarunk szerezni, nem ellenségeket, blokkosodás helyett összekapcsolódást – hirdette meg. Marad a családpolitika, marad a munkaalapú gazdaság, a nyugdíjasok és a rezsi védelme is.

A kézbe vett ágazatokat, a bank, média- és infokommunikációt is visszamagyarosítjuk, de itt nem állunk meg:

Már lobog a szélben a szélzsák

– idézte Korda György slágerét.

Feltámasztjuk az élelmiszeripart, a feldolgozó gazdaságot, nem járja, hogy külföldről ránk zúdított élelmiszert kell vásárolnia a magyarnak. Ideje, hogy életszínvonal tekintetében is egyesítsük Hunniát és Pannóniát – mondta.

Sok energiára lesz szükségünk a gazdaság fejlesztéséhez, ezért erőműveket és vezetékrendszert építünk, akár Brüsszel nélkül is, majd lesz más – mondta. Minden évben lesznek családokat segítő lépések ezentúl is.

Ha 22 volt a legnehezebb, 23 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta, két új veszély leselkedik, a háború és infláció.

Ha vissza akarunk térni az emelkedő pályára, ezeket le kell győzni: erről fogok ma beszélni – mondta.



A háborúról szólva azt mondta: szíve szerint véget vetne neki, de ehhez nincs elég erőnk, így egy választás marad: a háborúból ki kell maradni, de ez a Nyugat részeként, a NATO és az EU tagjaként nem egyszerű, mert itt mindenki, rajtunk kívül a háború pártján áll. Megteheti-e az ország, hogy szövetségeseivel ellentétben a háború ellen cselekszik. De helyes-e ez? – tette fel a kérdést.

Meggyőződésem, hogy egyedül ez a helyes – közölte.

De látjuk, hogy az ukrán háborúban nem a gonosz és a jó seregei, hanem két szláv nép vív, ez az ő háborújuk, mi segítünk, amit tudunk, de nem helyes, ha Ukrajna érdekeit a magyar érdekek fölé helyezzük – mondta.

Ukrajna humanitárius támogatása nem jelenti az orosz kapcsolatok felszámolását, mert az ellentétes lenne a mi érdekeinkkel, és nem járulunk hozzá ahhoz, hogy ilyen szankciókat vezessenek be, és ezt tanácsoljuk a nyugati világnak is.

Fontos, hogy ne szűküljön be a látásunk, lássunk túl Brüsszelen. Európán kívül minden állam tisztában van saját érdekei elsőbbségével, a magyar felfogás csak Európában kivétel. Nem gondoljuk úgy, hogy Oroszország fenyegetné Európa vagy Magyarország biztonságát. A háború azt mutatta meg, hogy az oroszoknak nem lenne esélyük a NATO ellen. Az ukránok hiába mondják, hogy az oroszok nem állnának meg, de ezt nem vesszük be, láthattuk, az orosz haderő milyen állapotban van – jelentette ki.



Elhomályosodik az a tény, hogy a stratégiai célok tekintetében teljes egyetértésben vagyunk, azt akarjuk, hogy az oroszok ne jelentsenek fenyegetést, és legyen köztünk és köztük egy szuverén Ukrajna. Úgy véljük, ezt csak tűzszünettel lehet elérni, és életeket is csak tűzszünettel lehet megmenteni – mondta.

Itt van a NATO-tagság kérdése: a tagság létfontosságú számunkra, túlságosan keleten vagyunk ahhoz, hogy lemondhassunk róla. A semlegesség luxusát a történelem nem adta meg nekünk. A NATO védelmi szövetség, ezért léptünk be.

De fontos megérteni azt is, mi nem a NATO: nem háborús szövetség, a közös védekezésen túl semmilyen kötelezettséget nem jelent, és nem is várhatja el a többi tag, hogy együtt támadjunk meg egy harmadik országot. Ha NATO-tagok ilyen háborús cselekményt akarnak végrehajtani, azt csak a szövetség keretein kívül tehetik: aki akar, megy, aki nem, az nem megy – húzta alá.

Brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de magyarok már igen

– mondta, hozzátéve: több tiszteletet a magyaroknak Kijevben, Munkácson, Brüsszelben és Washingtonban – közölte.



Európa közvetve már háborúban áll Oroszországgal, mondta, rámutatva: ha logisztikai, kiképzési, pénzügyi támogatást nyújtasz, már benne vagy.

Most tankok kérdésénél tartunk, most a harci repülők vannak napirenden, hamarosan hallani fogunk a “békefenntartó” csapatokról is. A háborúpárti európai elitről szólva azt mondta: ennek nem kellett volna így történnie, adhattunk volna garanciát arra, hogy Ukrajna nem lesz NATO-tag, de épp az ellenkezőjét tette a szövetség.

Tehettük volna azt, mint az orosz-grúz háború idején Nicolas Sarkozy vezetésével tárgyalt sikeresen a Nyugat, de dönthettünk volna Angela Merkel idején a Krím elcsatolásakor is a háború mellett. De most a Nyugat nem elszigetelte, hanem össz-európai szintre emelte a dolgokat. És ez újabb érv a brüsszeli szuperállam ellen: mikor a tagállamok döntöttek, béke lett, mikor a központ, akkor háború – mondta.

Egy évvel ezelőtt még a németekkel voltunk a béketáborban, most pár hét múlva Leopard tankok indulnak ismét az oroszok felé, tán még a térkép is megvan. A németek nem csak hogy átálltak, egyből az élére is álltak a dolgoknak, és a többi állam is követte, ketten maradtunk: mi és a Vatikán – mondta ironikusan.



Szembe kell nézni azzal, hogy akár a háború, akár a velünk szembeni hangnem is egyre durvább lesz. De állni fogjuk a sarat – ígérte.

Hol vannak már a régi szép idők, mikor Hillary Clinton még csak egy Goodfriendet (jóbarát magyarul, korábbi követségi ügyvivő neve – a szerk.) küldött – még szerencse, hogy Biden elnök megőrizte humorát, és présembert (Pressman amerikai nagykövet nevének fordítása) küldött – reméljük, Puccini nevűt nem fog – mondta.

Tudjuk, a tárgyalások nem az ukránok és oroszok, hanem az amerikaiak és az oroszok között zajlanak majd, ez be fog következni, de minél később, annál nagyobb árat fizetünk majd. A magyar kormány szerint a háború folytatása évekig tartó szenvedést, áldozatot hoz majd, nem csupán győzelmet Oroszország felett.

Az inflációra tért rá ezt követően. Ezt Brüsszel szabadította ránk az energetikai szankciókkal, Oroszországot célozták, de Európát találták el. De eltelt egy év, a háború vége nem közelebb jött, hanem egyre távolodik. Azt ígérték, az energiahordozókra nem vetnek ki ilyeneket, de nem így lett, a földgáz ára az egekbe szökött, ráadásul Brüsszel összekötötte a gáz árát az áram árával, így az is az egekbe szökött.

Zsebre tették a szankciós extraprofitot, melyet az emberek fizettek meg, a magyarok zsebéből például 4 ezer milliárd forintot vette ki így – mondta. Az ember csak áll a brüsszeli üvegpaloták közt, és nem akarja elhinni, mi folyik ott, onnan csak szankciók, és nem a támogatás jön. Brüsszel szándékosan, rosszindulattal nem adta oda a nekünk járó forrásokat, a közösen, hitelként felvett pénzt. Eközben a rabomobil állandó ügyeletet tart az EU épületeinél – utalt a kirobbant korrupciós ügyekre.



Ha Brüsszel háborúzna, az infláció ellen tehetné, de nem teszi. Ne higgyük, hogy az infláció kivédhetetlen istencsapása, cselekedni kell, és meglesz az eredménye.

Demján Sándortól tanultam, hogy válság idején bátran be kell avatkozni a gazdaságba – ezt tesszük. Az árstop marad, amíg az inflációt csökkenő pályára nem tudjuk állítani. Amíg a kamatok nem zsugorodnak, a kamatstop is marad, sőt, a diákhitelekre is kiterjesztettük – közölte. Sőt:

Bevezetjük május 1-ével a kedvezményes vármegyebérletet is havi 9450 forintért, a havi országbérlet 18 900 forintba kerül majd.

El kell venni az extraprofitot, és be kell forgatni a gazdaságba. A hivatásos károgók csődről, munkanélküliségről, összeomlásról, armageddonról beszéltek, ez szerepelt a baloldali jóslatokban. Az igazság az, hogy magas infláció ellenére a magyar gazdaság három rekordot döntött: soha ilyen sokan nem dolgoztak, rekordot döntött a kivitel és a befektetések is. Ezért vagyunk még talpon – mondta.

Az infláció olyan, mint a tigris, és neked csak egy töltényed van

– ha nem talál el, véged. De bízzanak bennünk: mi az év végére egy számjegyűre szorítjuk le az inflációt.



Letörjük az inflációt, az ország kimarad a háborúból, ez az kormány dolga. De van itt még valami: mindenki hallott róla, hogy az egyik iskolánkban milyen gyalázatos dolog történt. Beszéljünk egyenesen: a pedofíliára nincs bocsánat, a gyerek szent és sérthetetlen, a felnőttek dolga pedig az, hogy a gyerekeket bármi áron megvédjék.

Nem érdekel, hogy megbolondult a világ, egyesek milyen visszataszító hóbortnak hódolnak, és nem érdekel bennünket, hogy Brüsszel ezt mivel magyarázza: ez itt Magyarország! Itt kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének.

Ehhez mindenkire szükség lesz: a genderpropaganda nem jópofa marháskodás, hanem a gyerekekre leselkedő legnagyobb veszély. Efféle dolgoknak nincs keresnivalója Magyarországon. Számítok önökre, hogy ezt a munkát el tudjuk végezni – zárta szavait.

A teljesárú vármegyebérletet 9450 forintért lehet majd megvásárolni várhatóan április utolsó hetétől, az Országbérlet ennek duplájába – 18 900 forintba – fog kerülni. A tanulók mindkettő esetében 90 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe.



Mint írják, a szolgáltatási színvonal emelése és a menetrendek összehangolása mellett az új tarifatermékek bevezetésével mind a közúti, mind pedig a kötöttpályás helyközi közösségi közlekedés versenyképessebbé, vonzóbbá vállhat, ugyanis a vasút és busz egységes igénybevételének lehetősége jobb minőségű kiszolgálást, több járatot, kevesebb várakozást hoz. A vidéki mobilitási lehetőségek bővülése a környezetbarátabb tömegközlekedés irányába tereli az utazókat, autósokat. A bérlet rugalmassága a szabadidős célú felhasználásnak is kedvez, így nem elhanyagoltató pozitív hatása várható a belföldi turizmusban és vendéglátásban is.

A bérletek megválthatók lesznek

• a MÁV applikációval
• a MÁV-START pénztáraiban, automatáinál
• a Volánbusz pénztárainál, a buszok fedélzetén
• illetve GYSEV pénztárainál

Elegendő egyet megvenni havonta, nem kell másik jegyről vagy bérletről gondoskodni a helyközi utazáshoz. A bérletvásárlások tervezhetősége érdekében várhatóan április utolsó hetében egyes értékesítési csatornákon elővételben is megvásárolhatók lesznek.

A vidéki és a Pest vármegyei közösségi közlekedést hozza lendületbe az új 30 napos érvényességű Vármegyebérlet, amely a MÁV-START, a Volánbusz, a MÁV-HÉV és a GYSEV járatain egyaránt használható lesz. A teljesárú bérlet 9450 forintba kerül majd, ezáltal olcsóbb lesz, mint a havi Budapest-bérlet, vagy mint 15 liter – átlagosan 250-300 kilométer megtételére elegendő – üzemanyag (február közepi áron számolva). A tanulóbérlet 90 százalékos kedvezménnyel váltható, 945 forintba fog kerülni – írják.

A Vármegyebérlet fő előnye a kedvező ára mellett, hogy egyszerű igénybevételi feltételekkel lehet használni, és a területi korlátozásokat, azaz a vármegyei határokat is ismerik a lakosok.



A vármegyebérlet és az országbérlet nem vehető igénybe helyjegyköteles vonatokon, 1. osztályon, továbbá a helyi közösségi közlekedési társaságok járatain sem. A Pest vármegyei bérlet illetve az Országbérlet a BKK járatain sem érvényes, de Budapesten belül a helyközi szolgáltatók járatain lehet velük utazni.

A teljes árú bérlet árának 86 százalékát térítik meg a munkáltatók, így vármegyebérlet esetében mintegy 1300, országbérlettel kicsivel több mint 2600 forint saját költségen tudnak utazni az utasok a helyközi szolgáltatókat választva. A munkáltatók, kis- és középvállalkozások utaztatási költségei is csökkennek az új bérletkonstrukció révén.