„Vadvirágos Budapest” munkacímen szabadultak volna Gyurcsányéktól, de a DK leverte az ellenzéki polgármesterek lázadását a választások előtt
"Vadvirágos Budapest" munkacímű választási projekttel próbálták csökkenteni a DK túlsúlyát budapesti polgármesterek, sikertelenül. Azonban Magyar Péter megjelenése miatt Gyurcsányék győzelme nem volt hosszú életű.
Az önkormányzati választások előtt létezett egy terv, hogy Karácsony Gergelyt ne az „óbaloldali” pártok, hanem egy sikeres polgármesterekből álló jelölőszervezet indítsa – nem titkoltan azért, hogy Karácsonyt elhatárolják a DK-tól. A terv a pártok ellenállása miatt meghiúsult, a DK-tól szabadulni próbáló Karácsony végül Dobrev Klárával került közös plakátra. Aztán a Tisza Párt megjelenésével végül Gyurcsányéknak sem lett okuk örömre.
A júniusi budapesti önkormányzati választásokon az „óbaloldal” (DK, MSZP, Párbeszéd) eredménye alulmúlta a várakozásokat. Bár Karácsony Gergely megőrizte főpolgármesterségét, csak negyven szavazattal tudta legyőzni Vitézy Dávidot. Több kerületben felbomlott az ellenzéki pártok összefogása, aminek végül a fiatalabb pártok örülhettek: Zuglóban a Momentum, a XII. kerületben a Kétfarkú Kutya Párt jelöltje győzte le az MSZP-DK-s polgármester-jelöltet.
Ennél is nagyobb felfordulást okozott a Tisza Párt indulása a budapesti listás választáson: Magyar Péter pártja közel kétszerannyi szavazatot kapott, mint a Karácsony Gergelyt támogató Párbeszéd-DK-MSZP-lista, és a Fidesz mellett a legnagyobb frakciót alakíthatja a budapesti közgyűlésben.
Pártlogók nélkül
A „Vadvirágos Budapest” ma annak a kertészeti programnak a neve, amelynek keretében létrehozták a jól ismert (és néha a fideszes jelöltek által lekaszált) „méhlegelőket”. 2022-23-ban azonban ezen a a munkacímen emlegették budapesti ellenzéki politikusok azt az újonnan létrehozandó egyesületet, ami Karácsony Gergelyt és több kerületi ellenzéki polgármestert támogatott volna a budapesti főpolgármester-választáson és az önkormányzati választásokon.
Karácsony Gergely Niedermüller Péterrel kampány közben, forrás: Karácsony Gergely / Facebook
Háttérbeszélgetéseken több, az ellenzéki vezetők tárgyalásaira rálátó, vagy azokban részt vevő szereplő is megerősítette az Átlátszónak ennek a végül elvetett tervnek a létezését. Több ellenzéki párt tagjaival, polgármesterekkel is beszéltünk. Megkerestük Karácsony Gergelyt és stábját is, de tőlük egyelőre nem kaptunk választ.
A „Vadvirágos Budapest” terv végül nem valósult meg, de a fejlemények – a fővárosi listás választási rendszer átalakítása, Vitézy Dávid Indulása és a Tisza Párt felemelkedése – tükrében
több forrásunk is elszalasztott lehetőségként beszélt róla, amellyel legalább részben elkerülhető lett volna a régi ellenzék 2024-es kudarca.
Forrásaink szerint az ötlet a 2022-es országgyűlési választások után kezdett körvonalazódni: „Ebben az időszakban már volt egy általános pártellenes hangulat, az ellenzéki pártszövetség gyenge szereplését összevetették olyan polgármesterek eredményeivel, akik civil szervezet színeiben nyertek választásokat.”
Forrásaink pozitív példaként emlegettek vidéki polgármester-választásokat, például Budai Lóránt jászberényi győzelmét, aki pártlogók nélkül, egy egyesület színeiben győzte le a Fidesz jelöltjét.
Elválasztani a Fidesz által összekötött választásokat
„Van egy informális, egymással jóban levő csapat polgármesterekből és budapesti képviselőkből, ide tartozik például Pikó András, Baranyi Krisztina, Soproni Tamás és Kerpel-Fronius Gábor, de Karácsony is inkább itt érzi jól magát, mint a DK-s-MSZP-s közegben” – fogalmazott az egyeztetésekre rálátó forrásunk. Mint mondta, a „Vadvirágos Budapest” jelölőszervezet (ami persze csak munkacím volt, valójában nem ilyen nevű szervezettel támogatták volna Karácsonyt) elképzelése akkor körvanalazódott, amikor kiderült, hogy az EP-választást egyszerre fogják tartani az önkormányzatival.
2024-es EP-szavazólap, forrás: MTI
A „Vadvirágos Budapest” egy pártállástól függetlenül sikeres polgármesterek által vezetett egyesület lett volna. A pártokat háttérbe szorító, személyekre és szakmaiságra épülő kampányt akartak folytatni. Forrásaink szerint a koncepció részben arról szólt volna, hogy az önkormányzati választásokat minél inkább leválasszák az EP-választásokról, hiszen utóbbi hagyományosan a Fidesznek kedvezett.
„Akkor mindenki arra készült, hogy külön indul az EP-választáson, ehhez illeszkedett az az elképzelés, hogy
az önkormányzati választásokon lehetőleg ne legyenek pártlogók, hanem egy ernyőszervezet jelölje a polgármester-jelölteket, köztük a főpolgármestert is.”
Ezek a jelöltek egységes arculattal kampányoltak volna, a kampányban egy csapatként megjelenve, amit Karácsony vezet, hasonlóan egy országgyűlési választás listavezetőjéhez.
Karácsony vs. Gyurcsány
A koncepciónak, amire úgy tudjuk, kezdetben Karácsony Gergely is áldását adta, volt egy másik célja is: a Demokratikus Koalíció dominanciájának visszaszorítása.
Forrásaink megerősítették, hogy a kezdeményezés kimondva-kimondatlanul a „Gyurcsány-problémára” adott válasz lett volna. A 2022-es választások után a DK az ellenzék vezető szereplőjeként próbálta magát pozicionálni, miközben a többi párt úgy látta, a DK túlságosan toxikussá vált ahhoz, hogy választásokat lehessen vele nyerni.
„A terv az volt, hogy a DK-t kész helyzet elé állítsuk, választaniuk kelljen, támogatnak-e egy működőképes, de nem a DK-által dominált konstrukciót”
– mondta egy, az egyeztetéseken részt vett forrásunk. Több ellenzéki szereplő megerősítette, hogy úgy vélték, olyan szereplők, mint Baranyi, Pikó vagy Soproni Tamás, és persze Karácsony Gergely közös kiállása ellensúlyt képezett volna a DK-val szemben. A DK-nak választania kellett volna, hogy szembe kerül ezzel a csapattal (például saját jelölteket indít rájuk), vagy hátrébb lép, és támogatja a „vadvirágos” jelölteket, cserébe saját polgármesterei támogatásáért.
„A cél: szabadulni a DK-tól. Népszerű polgármesterek lettek volna benne, akikkel szemben elindulni nem lett volna érdemes” – foglalta össze a koncepciót a budapesti ellenzéki polgármestereket ismerő forrásunk.
A budapesti vezetők támogatták, a pártvezetők nem
Forrásaink ellentmondásosan nyilatkoztak arról, mennyire volt reális az összefogás e formája, és hogy kik mennyire támogatták. Egy Párbeszédes forrásunk szerint Karácsony Gergely stábja nagy reményeket fűzött a tervhez, míg egy másik, az egyeztetéseken részt vevő momentumos forrásunk szerint a főpolgármester körül is voltak olyanok, akik nem támogatták, és „komoly programként nem került a pártok elé”.
Abban forrásaink megegyeztek, hogy az elképzelést főleg a budapesti önkormányzatok vezetői támogatták, a pártok vezetésében már kevésbé volt népszerű. A DK hozzáállása nem okozott meglepetést, a párt következetesen ragaszkodott hozzá, hogy mindenhol ott legyen a logójuk. A kezdeményezés eljutott MSZP-s városvezetőkhöz is, de ahogy egy forrásunk fogalmazott,
„Ők is logófetisiszták, azt mondják, muszáj, hogy rajta legyen az MSZP-logó a szavazólapokon, mert ha a nénik nem találják, nem fogják behúzni az x-et.”
Ennél meglepőbb a Momentum hozzáállása: a „Vadvirágos Budapest” ötletgazdái között több momentumos politikust is találunk, ennek ellenére forrásaink szerint a párt elnöksége amellett volt, hogy a párt tagjai pártszínekben induljanak.
Egy momentumos forrásunk szerint Donáth Anna támogatta a vadvirágos stratégiát, azonban az egyeztetések idején még nem ő volt a párt elnöke, hanem a pártos indulást preferáló Gelencsér Ferenc. Egy másik általunk megkérdezett momentumos viszont úgy látta, hogy a pártvezetés megosztott volt a kérdésben, és úgy véli, ha hivatalosan is a pártvezetés elé kerül a stratégia (ami nem történt meg), végül elfogadták volna.
Leverték a polgármesterek lázadását
Momentumos forrásaink abban egyetértettek, hogy a végső szót a stratégia lefújására Karácsony Gergely mondta ki, elsősorban azért, mert tartott a DK-val való összeütközéstől, különösen attól, hogy a közgyűlésben a DK-val szemben kelljen politizálnia, akik nélkül semmiképpen nem lett volna többsége.
„Jellemző rá, hogy félelemből politizál, próbál mindent a lehető legkevesebb konfliktussal megoldani” – mondta egyikük, aki felidézte azt is, hogy a Momentum már korábban ajánlotta, hogy a Párbeszéddel együtt alakítsanak egy külön pártszövetséget a DK-val szemben, de Karácsony ebbe sem ment bele.
Egy Karácsonyhoz közel álló forrásunk szerint azonban épp a Momentum húzódozása miatt bukott el a vadvirágos terv.
Mint mondta, a főpolgármester kárhoztatta is a Momentum önsorsrontását, szerinte épp a fiatal pártnak állt volna leginkább érdekében a DK kiszorítása. Ezzel a budapesti momentumosok is egyetértenek. Szerintük a közös listás indulás mindenképpen a DK győzelme és a többi párt veresége volt: a DK „leverte a polgármesterek lázadását” és megerősítette vezető szerepét az ellenzékben – legalábbis a Tisza Párt feltűnéséig.
Egy forrásunk úgy fogalmazott, hogy „Karácsonynak ez lett volna az utolsó esélye, hogy elszakadjon a DK-vezette szövetségtől. Neki lett volna a legfontosabb, hogy ne DK-sként induljon”. Ha nem lett volna DK-s lista, hanem Karácsony egy Baranyi, Pikó és mások nevével fémjelzett lista vezetőjeként indul, akkor az sem biztos, hogy a magát alternatív ellenzéki jelöltként pozícionáló Vitézy Dávidnak lett volna esélye a főpolgármesterségre.
És akkor jött a Tisza
Karácsony és a DK viszonya már 2019 óta viharos: ekkor történt, hogy a DK felrúgta azt a megállapodást, hogy Karácsony az EP-választásoktól való távolmaradásért cserébe nem kap DK-s ellenfelet a főpolgármester-választáson – azonban a 2019-es előválasztáson a DK mégis elindította ellene Kálmán Olgát. Forrásaink szerint a következő években a DK-s frakció a közgyűlésben rendszeresen szabotálta Karácsony terveit, 2022-től azonban ez megváltozott, azután inkább „kooptálni” próbálták a főpolgármestert. Ez 2024-re sikerült is: az önkormányzati választáson már hárompárti jelöltként kampányolt, közös plakáton szerepelt Dobrev Klárával és Kunhalmi Ágnessel.
Akárhogy is, a „Vadvirágos Budapest” stratégiája már 2023 első felében összeomlott. Ezután még három fontos fejlemény alakította az ellenzéki pártok stratégiáját: a fővárosi listás választás bevezetése, Vitézy Dávid indulása és Magyar Péter feltűnése.
„A listás választás újabb érvet adott a DK kezébe, hogy mindenkit közös listákra tereljenek”
fogalmazott egy momentumos forrásunk. Hasonló hatással volt Magyar Péter bejelentése, hogy a Tisza Párttal elindul a budapesti listás és az EP-választáson. A Momentum mindkét választáson elutasította a közös listás indulást a DK-val, és újra felmelegítette az ötletet a Párbeszéd-Momentum összefogára, de forrásaink szerint Karácsony egy minden pártra kiterjedő ellenzéki összefogást támogatott ekkor.
A budapesti momentumosok szerint Magyar Péter nemcsak, hogy szavazókat szívott el a korábbi pártoktól, de mainstreammé tette azt a nézetet, hogy Gyurcsány Ferenc és a DK a NER része, a rendszer egyik fő támasza. „Korábban a Momentum is próbált rávilágítani erre, de ez nem volt hiteles, hiszen a párt már összegyurcsányozott. Magyar Péter pedig nem, így neki elhitték az emberek.”
Magyar Péternek kaparta ki a gesztenyét a Fidesz
Forrásaink szerint a fővárosi listás választás összefogáskényszerbe hozta a kisebb pártokat, ráadásul lehetetlenné tette a fővárosi és az EP-választás szétválasztását.
„Az, hogy valaki leszavaz egy párt EP-listára, majd a polgármester-választáson leszavaz egy másik szervezet jelöltjére, még működik, hiszen a polgármester-választás nagyon személyközpontú. Az, hogy két listás szavazáson (budapesti és EP) eltérő listákat támogassanak a szavazók, már nem reális, a két szavazólapon azonos listáknak kellett szerepelniük” – magyarázta egy momentumos forrásunk. A külön induló Momentum végül sem a budapesti közgyűlésben, sem az EP-n nem kapott mandátumot, ami legnagyobbrészt a Tisza Párt megjelenésének tudható be.
Míg az „óbaloldalt” nehéz helyzetbe hozta, az újonnan felemelkedő Tisza Pártnak lehetőséget jelentett a budapesti választási reform, amire le is csaptak Magyar Péterék. A budapesti listaállításhoz elég volt három polgármester-jelöltet elindítani, lényegében csak papíron.
Ezután Budapesten a Tisza Párt alig folytatott látható kampányt, mégis, az országos EP-választási kampány farvizén haladva Budapesten is a legerősebb ellenzéki párttá vált.
Ez a helyzet nem állhatott volna elő akkor, ha a fideszes parlamenti többség nem módosítja az utolsó pillanatban a választási törvényt.
Az új fővárosi közgyűlés működésével kapcsolatban még sok a bizonytalanság. Forrásaink azt mondják, nem lehet még tudni szinte semmit a Tisza jelöltjeiről, azt, hogy mennyire lesznek önállóak, mennyire lesznek valójában készek ügyek mentén támogatni például Karácsony javaslatait.
Az optimista forgatókönyv szerint Karácsony egy kisebbségi koalícióval, a Tiszával ügyek mentén együttműködve tudná vezetni a várost. A pesszimista forgatókönyv szerint viszont döntésképtelenné válhat a közgyűlés, ami odáig vezethet, hogy a testület feloszlatja magát, és új választásokat írnak ki.
Zubor Zalán
Címlapkép: Átlátszó montázs
