Vízhiány – Ezeken a településeken már elrendelék a korlátozást

Az idei nyár a vízhiányt hozta el számos Pest megyei település számára, és az Alföldön az öntözés is problémákat okoz – számolt be róla a Népszava.

Ez az állapot nem kivételes többé, hanem a jövőben szabályszerűvé válhat, bár még mindig van lehetőség a helyzet javítására.

Fokozódó vízhiány Budapest környékén

Az elmúlt napokban Budapest környékén a lakossági vízszolgáltatásban, valamint a Tisza mentén a mezőgazdaságban vízhiányra figyelmeztettek a vízügyi szakemberek. Ezek az esetek nyaranta visszatérően ismétlődnek, gyakoriságuk és időbeli, illetve földrajzi kiterjedésük is növekszik.

Az előrejelzések szerint a helyzet súlyosbodása pontosan úgy alakul, ahogyan azt a szakértők már a 90-es évek elején megjósolták.

Változó csapadékeloszlás és talajvízszint

Bár az éves csapadék mennyisége Magyarországon a XX. század elejétől némileg csökkent, az elmúlt évtizedekben inkább növekszik. Az éves csapadékmennyiséget tekintve Nyugat-Dunántúlon csökkenés figyelhető meg, míg az Alföldön szignifikáns növekedés tapasztalható.

Ugyanakkor a talajvízszint csökkenése és a csapadékeloszlás idő- és térbeli egyenlőtlensége problémákat okoz. A föld nem képes megbirkózni az egyszerre lehulló nagy mennyiségű csapadékkal, ami villámárvizeket és talajpusztulást eredményezhet.

Emberi tényezők és infrastrukturális kihívások

A vízhiány problémáját súlyosbítja az emberi beépítés, az aszfaltozott és betonos területek növekedése, ami akadályozza a csapadék beszivárgását.

A klímaválság megfékezésére irányuló intézkedések elengedhetetlenek, de alkalmazkodni is szükséges a változó éghajlati viszonyokhoz.

Növekvő vízhasználat és pazarlás

A magyar lakosság vízfogyasztása egy főre vetítve napi 85 liter körüli, ami alacsonyabb az EU-átlagnál, de térségi összehasonlításban magasnak számít. A 1990-től 2017-ig tartó csökkenés után 2018 óta ismét növekedés tapasztalható mind lakossági, mind gazdasági szinten.

Az ipari fogyasztás csökkenése főként a vízigényes iparágak visszaszorulásának köszönhető, míg a lakossági változás fő okai a társasházi vízórák felszerelése és a vízdíjak emelkedése voltak.

Budapest agglomerációjában rendszeresen jelentkezik súlyos vízhiány, ahol évente 12-15 ezer fővel nő a lakosság megfelelő infrastruktúra-fejlesztés nélkül.



Például Érden építési tilalom van az infrastruktúra hiánya miatt, miközben évente több ezer ember költözik be a városba. A helyi önkormányzatok nem képesek megoldani a közműfejlesztést a források hiánya miatt.

Az ivóvízhálózat állapota

A magyarországi ivóvízhálózat rendkívül elhanyagolt állapotban van. Az elavult vezetékeken nagy a hálózati veszteség, ami egyes településeken akár 80%-ot is elérhet.

A szolgáltatók jelenlegi feltételek mellett veszteségesek, mivel a rezsicsökkentés és a különadók miatt képtelenek forrásokat biztosítani a hálózat fenntartására és fejlesztésére.

Megoldási lehetőségek

A helyzet megoldásához átfogó vízügyi és felszínhasználati beavatkozásokra van szükség. A vízellátási rendszerek fejlesztése, a vízfogyasztás csökkentése és a pazarlás visszaszorítása elengedhetetlen.

Emellett az építési engedélyek kiadásának feltételeit is át kell alakítani, hogy az infrastruktúra biztosítása elsődleges szempont legyen.



Az elkövetkező években a vízhiányos nyarak várhatóan gyakoribbá és súlyosabbá válnak, ezért fontos, hogy megfelelő intézkedésekkel alkalmazkodjunk a változó éghajlati viszonyokhoz és a növekvő vízigényhez.

The post Vízhiány – Ezeken a településeken már elrendelék a korlátozást appeared first on Tudasfaja.com.