Zöld szervezetek szerint alaptörvényellenes, hogy a Paksi Atomerőmű a megengedettnél melegebb vizet engedjen a Dunába
Magyar és osztrák környezetvédő szervezetek is kifogásolják a magyar kormány által tervezett jogszabályi változtatást. Számos aggályt fogalmaztak meg.
Egy tervezett jogszabálymódosítás értelmében a Paksi Atomerőmű – ellátásbiztonsági okokból – az energiaügyi miniszter hozzájárulásával bármikor túlléphetné a hűtővíz a Dunára gyakorolt hatására vonatkozó vízhőmérsékleti korlátozást. Az Átlátszó korábban több évben is a 30 fokos hőmérsékleti korlátot meghaladó vízhőmérsékletet mért a folyóban az erőmű alatt, tavaly már úgy is, hogy az erőmű csökkentett teljesítménnyel üzemelt.
A hőkorlát lazításáról szóló törvényervezetet mindössze egy hétig, augusztus 3-ig lehetett véleményezni. Az Energiaklub, a Magyar Természetvédők Szövetsége, az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület, valamint az osztrák Friends of the Earth és a Global 2000 környezetvédő szervezetek kritikával illették a tervezett módosítást.
Az Átlátszó évek óta foglalkozik a Duna melegedésével és a Paksi Atomerőmű hőterhelésével. Paks egy nap alatt 8,64 millió köbméter vizet szív be a Dunából, és ugyanennyit is enged vissza, felmelegítve. Ezzel 3456 darab verseny-úszómedencét lehetne megtölteni minden egyes nap. A kiömlő meleg víz a nyári hőségben túlhevíti a folyót és annak élővilágát: az atomerőmű alatt rendszeresen sok az elpusztult csiga és kagyló, és az iszap is jellegzetesen büdös szagú.
A Duna pedig egyébként is egyre melegebb. Az Átlátszó által kikért vízügyi adatok szerint 1965-ben a Duna éves átlaghőmérséklete Pakson 9,9 °C fok volt, 2022-ben azonban jó 3,5 °C-kal volt magasabb az éves átlaghőmérséklet. Bár voltak eltérések az egyes évek között, az emelkedő trend folyamatos volt az elmúlt évtizedekben.
Az Energiaklub, a Magyar Természetvédők Szövetsége, az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület közös véleményt fogalmazott meg tervezett jogszabályi változtatással kapcsolatban. Véleményük szerint a módosítást nem indokolja semmilyen természeti-vízügyi-technológiai törvényszerűség – egyetlen oka az atomerőmű könnyebb működésének biztosítása a kritikus időszakokban, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
Szakmailag hiteltelennek tartják a tervezett jogszabálymódosítás „hatásvizsgálati lapját”, mely szerint a tervezett intézkedésnek nincs jelentős környezeti és természeti hatása. Ugyanis a Duna teljes magyarországi szakasza Natura 2000 terület, egy olyan ökológiai folyosó, ahol a víz hőmérsékletének jelentős és folyamatos megváltoztatása a teljes ökológiai rendszert megváltoztatja. Mint írják, a vízi gerinctelenek különösen érzékenyek a hőmérsékletre, a megváltozott vízhőmérséklet csökkenti a védekezőképességüket más stresszfaktorokkal szemben.
Állásfoglalásuk szerint a tervezett jogszabálymódosítás alaptörvény-ellenes is. A hazai jogban az Alkotmánybíróság számos alkalommal kimondta egyrészt az elővigyázatosság elvének fontosságát, másrészt a környezet és természet már elért védelmi szintjének tilalmát. A tervezett jogszabálymódosítás csökkentené a már elért védelmi szintet anélkül, hogy bemutatná annak indokoltságát, illetve hogy az egészséges környezethez való joggal szembe tudna állítani egy olyan alkotmányos jogot, amelynek védelme megköveteli ezen előbbi jog jogalkotással való megsértését.
Két osztrák zöld szervezet, a Friends of the Earth és a Global 2000 levélben kért tájékoztatást az Energiaügyi Minisztériumtól. Álláspontjuk szerint a Duna hőmérséklete nemzetközi szempontból is releváns, ezért egy ilyen jogszabályi változtatáshoz határon átnyúló konzultációt kell lefolytatni. Levelükben választ kértek a minisztériumtól többek között arra, hogy a tervezet előkészítésekor megkeresték-e a Duna régió országait, és bevonták-e a Duna védelmére létrehozott transznacionális szervezetet, a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottságot (ICDPR).
Választ várnak emellett arra, hogy milyen hatástanulmányok előzték meg a tervezetet, hogyan felel meg az intézkedés a Víz Keretirányelv Direktívának, valamint hogy hogyan vizsgálják majd az intézkedés hatását az élővilágra? Azt is tudni szeretnék továbbá, hogy hogyan és mi alapján döntik majd el, mikor lép fel az az ellátásbiztonsági ok, amelyre hivatkozással a vízhőmérsékleti korlát túlléphető, és milyen hosszan áll majd fent ez az állapot?
Ahogy korábbi cikkeinkben és videóriportjainkban bemutattuk, 2018-ban, 2022-ben és 2023-ban is a 30 fokos hőmérsékleti korlátot meghaladó vízhőmérsékletet tapasztaltunk az erőmű alatti mérőponton – úgy is, hogy az erőmű akkor csökkentett teljesítménnyel üzemelt. A Paksi Atomerőmű szerint ugyanakkor – bár többször is hajszálon múlt –, még soha nem lépték túl a 30 °C-os jogszabályi korlátot. Igaz, mint kiderült, jellemzően nem akkor mértek, amikor a folyó legmelegebb.
Fülöp Orsolya
Nyitókép: Átlátszó
