A Fidesz 30 százalékkal emelte az üzemanyagok adóját az elmúlt 10 évben
2010 előtt, ellenzékből még az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentését szorgalmazta a Fidesz, kormányra kerülése után viszont elkezdte megemelni.
Ellenzékben, 2010 előtt még a „benzinadó” csökkentését szorgalmazta a Fidesz, viszont amint kormányra került, elkezdte emelni. Ma már az uniós minimum feletti az üzemanyagok jövedéki adója, emellé jön még az áfa, a kiskereskedelmi különadó és az energiahatékonysági hozzájárulás. Egy liter 640 forintos benzin árában 321 forintnyi adó van, és a magyar kormány emiatt is – jogtalanul – Brüsszelt okolja.
„Ha nem vagyunk felkészülve rá, az euró megöli a gazdaságunkat” – Orbán Viktor ezt a napokban mondta, a miniszterelnök szerint ezért sem vagyunk még tagjai az euróövezetnek. Pedig lehetne előnye is az eurónak, de ezt egyelőre nem tudhatjuk, mert a magyar kormány ellenáll a közös európai fizetőeszköznek. És persze, az ahhoz szükséges feltételek teljesítésének is.
Orbán Viktor az üzemanyagokról is beszélt a jegybank január végi konferenciáján: „Ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is.” A Nemzetgazdasági Minisztérium el is magyarázta mi történik: „az olajellátást érintő ukrán fenyegetettség és az amerikai szankciók együttesen az üzemanyagárak jelentős emelkedéséhez vezetnek”. A tárca azt is közölte, hogy „Kínának és Indiának mint a világ legnagyobb olajimportáló államainak több nyersolajat kell más forrásokból, így például a Közel-Keletről, Afrikából vagy éppen az amerikai kontinensről beszerezniük, ez tovább növeli a nyersanyagárakat és emeli a szállítási költségeket is.”
Az üzemanyagok árát a petrolman.hu szerint 4 tényező határozza meg:
- a kőolaj ára
- a finomítási költségek és nyereség
- az elosztási és marketingköltségek és a nyereség
- az adók
A magyar kormány ebből mindössze kettőt emelt ki, viszont a saját szerepét – az adót – nem említette. De mielőtt erre rátérnénk, nézzük meg a kőolaj árát. Az amerikai olaj, a WTI hordónkénti ára 2022 júniusában 120 dollár volt, 1 USD pedig 370 forint. Vagyis 1 hordó olaj akkor 44 400 forintba került.
2025 januárjában 74 dollár az olaj ára, a dollár 391 forint, vagyis 28 934 forint egy hordó olaj. Jóval olcsóbb, mint 2022-ben.
Ezt azonban nem vesszük észre, amikor tankolunk. A NAV üzemanyagárai szerint 2022 nyarán hatósági ár volt, 480 forintért adták a benzint – a piaci ára 684 forint volt. Most 633 forint a benzin és 647 forint a gázolaj a kutakon.
Hogy mennyire nem az olajár – és a kormány által adott magyarázat – a meghatározó, ahhoz nézzük meg, mi volt akkor, amikor 0, igen, nulla dollár volt egy hordó olaj. 2020 áprilisában, a koronavírus idején ugyanis 0 dollárig esett a WTI. Sőt, volt olyan időszak is akkor, hogy negatív ára volt az olajnak.
Ennek ellenére a hazai kutakon így alakultak akkoriban az árak: 2020 áprilisában 388 forint volt a benzin, júniusban 293 forint. Majd decemberre 364-re csökkent, miközben az olaj ára 49 dollárra nőtt, a dollár árfolyama pedig 296 forintra változott.
Ellenzékből még a „benzinadó” csökkentését szorgalmazták
Az adóemelés, mint olyan, a kormánynak tabu – legalábbis kimondani, de nem akkor, ha csinálni kell. A NAV jövedéki adó adatai szerint így alakul a hazai üzemanyagok adóztatása: egy liter benzinen tavaly 159 forint, egy liter gázolajon pedig 149 forint volt a jövedéki adó, amit az állam szed be.
Az üzemanyagok árát emellett még a 27 százalékos ÁFA is terheli, így duplán érvényesül az adóztatás. A grafikonon jól látszik, hogy
a Fidesz-kormány az elmúlt években közel 30 százalékkal növelte a jövedéki adót,
ami természetesen az üzemanyagok drágulásához is vezet.
A témával foglalkozó 2021-es cikkünkben is megírtuk, hogy a Fidesz 2002-2010 között, amikor ellenzékben volt, több százszor követelt azonnali üzemanyagadó- és áfacsökkentést az akkori MSZP-kormánytól. 2010-es hatalomra kerülésük után viszont megváltozott a hozzáállásuk a kérdéshez, és nekiálltak emelni a „benzinadót”.
Ellenzékből még csökkentették volna a jövedéki adót (forrás: Magyar Nemzet, 2008. július 3. /Arcanum)
Brüsszelre mutogatnak
„Brüsszel évek óta kéri, hogy Magyarország emelje meg az uniós mértéknél alacsonyabb jövedéki adó szintjét. Ezért Brüsszel nyomására ezt jövőre az uniós minimumszinthez igazítjuk.” – 2023 nyarán mondta ezt Tállai András, aki akkor a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára volt. Azt viszont nem említette, hogy ekkor már két éve élt az a magyar találmány, ami a túl olcsó olajnál extra jövedéki adót jelentett. Csak szokás szerint Brüsszelt okolta az adóemelés miatt.
De van itt még egy adatsor, amin az látszik, hogy a környező országokban hogyan alakul az üzemanyagok jövedéki adója hazánkhoz képest.
Jól látszik, hogy az üzemanyagok jövedéki adója Csehországban, Szlovákiában magasabb, mint itthon, Lengyelországban pedig az EU-s minimumhoz közeli. Az is látható a grafikonon, hogy a hazai jövedéki adó euróban kifejezve 2023-ig csökkent, majd 2024-ben nőtt.
Ennek sem az EU az oka, hiszen az eurót használó osztrákok és szlovákok jövedéki adója nem változott, a németeké pedig még csökkent is tavaly, de a hozzánk hasonlóan nem euróövezeti tag lengyeleké és cseheké is csak minimálisan nőtt. A magyarázat a Fidesz-kormány eurófóbiája, ami valójában forintleértékelés.
Az euróban kimutatott adó a gyengülő forint miatt lett egyre kevesebb. Ezért tavaly megemelték az adót.
Sőt, az EU-s minimumérték fölé is mentünk 2025-re. Amire pedig szintén nem Brüsszel kényszerítette a kormányt.
A közös európai adókat meghatározó Európai Bizottság az Átlátszónak azt írta, hogy „az energiaadóról szóló irányelv (2003/96/EK TANÁCSI IRÁNYELV) euróban (€) határozza meg azokat a minimális adómértékeket, amelyeket a tagállamok az irányelvben felsorolt energiatermékekre és villamos energiára alkalmaznak”. Azt is írták, a nem euróövezeti tagállamoknak évente egyszer kell felülvizsgálni az adót, saját fizetőeszközükben.
Az Európai Bizottság adózásról szóló oldala szerint jelenleg
a gázolaj EU-s minimumadója 0,33 euró/liter, míg a benziné 0,359 euró/liter. A magyar adómérték viszont 0,39 euró/liter, vagyis a Fidesz a kötelezőnél jobban adóztatja az üzemanyagot.
A hazai jövedéki adó pedig még magasabb lenne euróban, ha erősödne a forint, bár erre nem sok esély van mostanában.
Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy a kormány hányszor és miért emelt adót az üzemanyagoknál, vagy egyéb díjakat, de nem válaszoltak. A MOL-tól azt kérdeztük, szerintük mi befolyásolja legjobban az üzemanyagárat, és hogy lehet, hogy 2022-ben jóval drágább olajárnál a piaci ár alig volt magasabb, mint most. Erre csak annyit közöltek, hogy a vállalati gyakorlatnak megfelelően nem kommentálják az árakat.
A Magyar Ásványolaj Szövetség az Átlátszónak azt javasolta, hogy a MEKH üzemanyagárait nézzük, ne a NAV-ét. Megtettük: az adatbázis szerint 2022-ben 490 forint volt a benzin, de így sem derült ki, hogy sokkal drágább kőolajár idején miért volt olcsóbb az üzemanyag. Grád Ottó, a szövetség főtitkára azt mondta, hogy szezonalitás is érezhető az üzemanyagoknál: a benzin nyáron drágább, a dízel a többi időszakban. Arra is emlékeztetett, hogy 2022-ben a szankciók a gázolajhoz használt orosz alapanyagot is érintették. Végül az adóztatást is megemlítette.
Orbán Viktor 2008-ban, ellenzékben adócsökkentést akart (forrás: Észak-Magyarország/Arcanum)
Kiskereskedelmi adó, készletezési díj jöhet?
Holoda Attila energetikai szakértő az Átlátszónak kiemelte, hogy nem csak a jövedéki adó és az áfa terheli az üzemanyagot. Ezek mellé jön még a kiskereskedelmi különadó, ami 2023-ban 0,15 százalék volt, most pedig már 3 százalék.
Az EKR, az energiahatékonysági hozzájárulás 8,5 forint literenként. A 659 forintos gázolajból így 236 forint a gázolaj, 106 forint a kis- és nagykereskedelmi árrés. Közel 316 forint pedig az adó.
Ha már külföldi példákat hoztunk: Csehországban, ahol 35 százalékkal magasabb a jövedéki adó az üzemanyagban, mint itthon, egy liter benzin 1,46 euró. Magyarországon jóval több: 1,58 euró. Lengyelországban, ahol a hazaival azonos az adó mértéke, egy liter benzin 1,507 euró. Orbán Viktor-féle jó hír: benzinárban is elsők vagyunk.
Segesvári Csaba
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Zubor Zalán. A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta.
