„Ha a lányom a földön fetreng a fejét szorongatva, akkor az már súlyos”
Még egy egyszerű agyrázkódás is súlyos következményekkel járhat. The post „Ha a lányom a földön fetreng a fejét szorongatva, akkor az már súlyos” first appeared on 24.hu.
Kelly Catlin olimpiai ezüstérmes, háromszoros világbajnok pályakerékpárosként szerzett hírnevet, Ellie Soutter a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon bronzérmet nyert snowboardban, és a britek egyik legnagyobb esélyeseként tartották számon 2022-es téli olimpián.
Catlin matematikából és kínai nyelvből diplomázott a minnesotai egyetemen, a Stanfordon pedig számítástechnikai mesterképzésen vett részt, míg Soutter – az édesapja szerint – mindössze hat hónap alatt megtanult franciául.
Elkötelezettségük és fanatizmusuk kiemelte mindkettőjüket a társaik közül: Soutter 2013-ban törött csuklóval és begipszelt karral lett bajnok, míg Catlin egyszer 130 kilométeren át bringázott ónos esőben és hóban, hogy egy általános iskolában megtarthassa olimpiai élménybeszámolóját.
Azonban életüket tragédiák árnyékolták be: bukások következtében mindketten súlyos fejsérüléseket szenvedtek, amelyek agyrázkódásból következő mentális egészségügyi problémákhoz, és végül öngyilkossághoz vezettek. Catlin 23 évesen, Souther a 18. születésnapján vetett véget az életének.
A nők hajlamosabbak az agyrázkódásra?
Az Orthopedic Journal of Sports Medicine című folyóiratban megjelent 25, sporttal összefüggő agyrázkódásról szóló tanulmány következtetése szerint a nők hajlamosabbak lehetnek az agyrázkódásra, és a sérülést követően rosszabb és hosszabban tartó tüneteik vannak, mint a férfiaknak. A tanulmány azt is írta, hogy a nők jelentősen alulreprezentáltak a sport- és testmozgás-tudományi kutatásokban, vezető szakértők állítják, hogy gyakran nem kapják meg a szükséges utókezelést egy fejsérülés után.
Bebizonyosodott, hogy a női sportolók nagyobb valószínűséggel kapnak agyrázkódást, és általában hosszabb a felépülési időszakuk
– nyilatkozta Ann McKee, a Bostoni Egyetem krónikus, traumás encephalopathia központjának igazgatója.
„Ugyanakkor nincs elég információnk arról, hogy mi történik a női agyban. Nem tudjuk, hogy a nők biológiailag érzékenyebbek-e ezekre a sérülésekre” – mondta, hozzátéve: egyes kutatások szerint ebben a nők nyakának mérete és izomzata is közrejátszhat.
Catlin azt hitte, az élete véget ért
Kelly Catlin 1995. november 3-án született, eleinte országúti kerékpárversenyző volt, később váltott át pályakerékpárra. Miután 17 évesen megnyert egy kanadai nemzetközi versenyt, meghívást kapott az olimpiai edzőtáborba, ahol a lenyűgözött edzők azonnal felajánlottak neki egy helyet a csapatban.
Catlin édesapja, Mark a CNN-nek elmondta, lánya élete 2019 januárjában változott meg visszavonhatatlanul: a Los Angeleshez közeli dombokon balesetet szenvedett, ám a bukás ellenére visszaült a kerékpárjára és befejezte az edzést. Nem ez volt az első balesete, korábban 4–5 hasonlót már átélt, de semmilyen tünete nem volt. Aztán nem sokkal ezután, egy berlini világkupa-versenyen hirtelen és erős fejfájás fogta el.
Nem tudott versenyezni. És ha a lányom a földön fetreng a fejét szorongatva, akkor súlyos dolog állhat a háttérben
– mesélte az édesapja, aki a tüneteket látva agyrázkódásra gyanakodott, ezt később a Stanfordi Egészségügyi Központ diagnózisa is megerősítette. Az orvosok azt javasolták, hogy két hétig csökkentse az edzések számát, majd fokozatosan építse fel és kezdje el azokat újra.
Catlin tünetei nem múltak el, és a szüleivel folytatott heti telefonbeszélgetéseken bevallotta, tanulási problémái vannak, és nem tud koncentrálni. Megpróbált edzeni, de meg kellett állnia, mert már a gyaloglástól is erős fejfájás gyötörte, a pulzusa pedig a legkisebb megerőltetéstől is az egekbe emelkedett.
„Lényegében azt hitte, hogy az élete véget ért. Hogy nem tud többé olyan sportoló lenni, mint korábban, és így cserbenhagyja a csapattársait. És akkor még az iskolai sikerek is elkerülték. Azt hiszem, végül is ezért vetett véget önkezével az életének” – nyilatkozta az édesapja.
Halálát követően a családja a Boston Egyetemen működő Concussion Legacy Foundation Brain Banknak adományozta az agyát, hogy további kutatásokat végezhessenek az agyrázkódásokkal kapcsolatban.
Nem figyeltek a jelzésértékű problémákra
Ellie Soutter 2000. július 25-én született Angliában. A szülei korán elváltak, a kislány az édesapjával a francia Alpokban található Les Getsbe költözött. 12 évesen tanult meg snowboardozni, egy évvel később felfedezték a tehetségét, és 2013 februárjában már a brit válogatottban tesztelték a tudását.
„Miután folyamatosan nyerte a versenyeket, ez csak megkönnyítette a dolgát. Kecses és gyönyörű volt a mozgása a pályán” – nyilatkozta az édesapja, Tony.
A snowboard azonban együtt jár az esésekkel, és a lány 2013 és 2018 között hét súlyos agyrázkódást szenvedett.
„Az orvosok azt mondták, ne aggódjak, elég fiatal ahhoz, hogy visszatérjen újra és újra. De ahogy haladt előre, és már profiként világkupa-versenyeken szerepelt, valahányszor újabb agyrázkódást szenvedett, egyre tovább tartott a felépülése. Ő lelkiismeretesen minden nagyobb bukás és agyrázkódás után orvoshoz ment, és mivel azt mondták, hogy fiatal és gyorsan felépül, ezért soha nem konzultáltam a doktorokkal.”
Utolsó agyrázkódása azonban olyan erős volt, hogy két éjszakát töltött a kórházban.
Amikor odaértem, azt sem tudta, ki vagyok, és ő hol van
– mondta az apja.
Souttert ezután beválogatták a 2018. augusztusi, új-zélandi junior világbajnokságra, ő azonban nem sokkal a verseny előtt, 2018. július 25-én, a 18. születésnapján öngyilkos lett.
Édesapja elmondása szerint a legutolsó CT-vizsgálatok után egy neurológus azt mondta, hogy tökéletesen jól van és versenyezhet. Miközben előjöttek a jelzésértékű problémák: gondjai akadtak a tanulással és a koncentrálással, gyakran bénító fejfájástól és álmatlanságtól szenvedett.
Elmélet elmélet hátán
Az agyrázkódást követő öngyilkosság ritkának számít, ugyanakkor annak kockázata és gondolata az enyhe traumás agysérüléssel diagnosztizált betegeknél kétszeres – derült ki a Harvard Egyetem kutatóinak 2018-as tanulmányából, amelyet egy orvosi folyóiratban (JAMA Neurology) publikáltak.
Dr. Robert Cantu, a Bostoni Egyetem professzora elmondta a CNN-nek, hogy számos elmélet létezik arról, miért nagyobb az öngyilkosság előfordulása az agyrázkódáson átesett embereknél.
Az egyik elmélet szerint az agyrázkódás utáni tartós tünetekben szenvedők kisebb strukturális vagy funkcionális agykárosodást szenvedhetnek, amelyek hatására viselkedési zavarok léphetnek fel. Ilyen a fejfájás vagy az ingerlékenység, amelyektől nem tud a szokásos módon gyorsan megszabadulni. Cantu szerint ezek problémák hajlamosíthatnak valami impulzív cselekedetre, például öngyilkosságra.
Egy másik elmélet szerint az agyrázkódás utáni tünetek megakadályozzák az embereket abban, hogy visszatérjenek sportágukba, és ugyanolyanok legyenek, mint a sérülésük előtt.
Cantu azt mondta, egyik elmélet sem zárja ki a másikat, sőt, szerinte a öngyilkosságra való megnövekedett hajlam inkább egy kombinált tényező, amely sok esetben mindkettőt érintheti.
A JAMA Network Open folyóiratban megjelent kutatás – amelyben több mint 80 ezer, amerikai középiskolákban végzett serdülő és női futballistát vizsgáltak – kimutatta, hogy a nők majdnem kétszer nagyobb eséllyel szenvednek agyrázkódást, mint férfi társaik. A már említett, a sport- és testmozgás-tudományi kutatásokban a nők jelentős alulreprezentáltságát kimutató 2021-es tanulmány arra jutott, hogy
Hol a segítség?
Catlin és Soutter családja úgy érzi, a két áldozat nem kapott elég támogatást a sérülések után. Catlint az első öngyilkossági kísérlete után kiengedték a pszichiátriai osztályról, miután jogi lépésekkel fenyegetőzött. Ugyan eljárt néhány terápiás megbeszélésre, de úgy találta, hogy az ott lévők többsége teljesen más problémával küzd, mint egy elit olimpiai sportoló, mesélte az édesapja.
Beutalót kapott egy sportpszichológushoz, aki a Stanford atlétikai osztályán dolgozott, de végül nem engedték meg neki a terápiát, mert akkor már nem volt egyetemi sportoló.
„Bárhova fordult, nem talált segítséget” – mondta az apja, aki szerint a lánya többször is megpróbálkozott segélyvonalon a segítségkéréssel, de egyszer túl sokáig várakoztatták, egyszer pedig nem kapott érdemi választ.
Olyan sportpszichiáterre lett volna szüksége, aki valóban meg tudja érteni, min megy keresztül
– tette hozzá. Úgy véli, lánya halálának egyik fő oka a gondozásban részt vevő létesítmények közötti kommunikáció hiánya volt.
„Senki sem érezte magát felelősnek, mindenki azt feltételezte, hogy a többi intézmény figyel rá, miközben nem.”
Lánya, Ellie halála után Tony Soutterrel felvette a kapcsolatot a UNITE Brain Bank, amely az agyát akarta tanulmányozni. Ann McKee, a Bostoni Egyetem Krónikus Traumás Encephalopathia (CTE) központjának igazgatója elmondta a CNN-nek, hogy még ebben a mintegy 1300 agyat vizsgáló intézményben is – amely a maga nemében a legnagyobb a világon – mindössze 3 százalék a nőké.
„Amikor elkezdtem vizsgálni a CTE betegséget, mindazt, amit addig az amerikaifutballistákkal végeztek, rájöttem, a lányom minden tünete hasonló volt” – mondta Soutter.
Ma már igazán hiszek abban, hogy a lányom életben lenne, ha bármi sejtésem lett volna ezzel kapcsolatban, ha rendelkeztem volna akár a legkisebb információval is.
The post „Ha a lányom a földön fetreng a fejét szorongatva, akkor az már súlyos” first appeared on 24.hu.
