Fideszes fellegvárakban is alakultak TISZA-szigetek, Észak-Kelet-Magyarország a legnehezebb terep Magyar Péter pártjának
Az ellenzéki pártok régi, eddig nagyrészt sikertelen célja "lemenni vidékre" - megnéztük, hogy állnak ezzel Magyar Péterék, és térképre tettük az ismert TISZA-szigeteket.
Stabilan fideszes településeken, köztük falvakban is jelen vannak a TISZA-párt szigetei, de Észak-Kelet-Magyarországon nehezebbnek tűnik az építkezés. Magyar Péter pártjának súlypontja egyértelműen Pest megye, de nagy létszámban van jelen olyan fideszes fellegvárakban is, mint Szekszárd, Debrecen vagy Zalaegerszeg.
Pár napja bejárta a médiát a hír, hogy Tóth „Bruti” Imre humorista, aki a 2024-es EP-választási vitán a Kétfarkú Kutya Pártot képviselte, támogatóként csatlakozott Magyar Péter pártjához, és Debrecenben úgynevezett TISZA-szigetet alapított. A humorista a 444-nek azt mondta, az MKKP aktivitása a városban marginális volt, 2-3 tagja volt a debreceni szervezetnek. Az EP-választás után szerinte a TISZA-pártnál van nagyobb esély a szervezetépítésre, ezért, mint mondta, leült Magyar Péterrel, átbeszélték a debreceni helyzetet, az akkumulátorgyárak problémáját. Ekkor merült fel a sziget ötlete, amiről beszélt az akkugyárak ellen tüntető Mikepércsi Anyákkal is, akik közül többen csatlakoztak a Tiszta Tisza Sziget – Debrecen nevű csoporthoz.
A TISZA szigetek az ellenzéki párt országos hálózatát jelentik, helyi aktivisták, szimpatizánsok csoportjait. A párt honlapján található szervezeti ábra alapján úgy tűnhet, egy helyi, városi alapszervezet több szigetből épül fel, máshol azonban a TISZA-szigetekre nem a pártstruktúra részeiként, hanem azt támogató civil közösségekként hivatkoznak.
Hagyományos alapszervezet kevés, sziget már sok alakult
Az épülő hálózatot többen a Fidesz egykori, még a 2002-es választási vereség után létrehozott polgári köreihez hasonlították. Ez a mozgalom akkor papíron szintén a pártokon kívül szerveződött (több polgári kört önálló egyesületként is bejegyeztek), ugyanakkor szervezésében Orbán Viktor személyesen is részt vett, a körök központját pedig 2005-től Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató irányította.
Decemberben a 24.hu arról írt, hogy még elvétve alakultak meg a TISZA Párt klasszikus pártszervezetei vidéken, az országos hálózatot inkább a szigetek informális szövete adja. Magyar Péter január 21-én azt mondta, a szigeti tagság előfeltétele a hivatalos tagságnak is:
legalább 3 hónapos TISZA-szigetes múlt kell ahhoz hogy valaki bekerülhessen az egyéni képviselőjelölteket kiválasztó alapszervezetekbe.
A TISZA Párt sajtóosztályától e-mailben kértük a szigetek teljes listáját, de válaszukban azt írták, hogy mivel a helyzet dinamikusan változik, nekik sincsenek statikus adataik.
„A TISZA-szigetek és a szigettagok száma napról napra folyamatosan nő, így a pillanatnyi aktuális adatok félrevezetőek lehetnek, emiatt erről statikus adatokat nem publikálunk. Egy hónapon belül akár 20 százalékos növekedést is tapasztalunk. Jelenleg is sok folyamatban lévő sziget-regisztrációról tudunk. A szigetekkel kapcsolatban Irányadónak tekinthető Magyar Péter erre vonatkozó kommunikációja. A TISZA-szigetek a TISZA társadalmi bázisát adják, de önálló jogi entitással nem rendelkező csoportok. A tagok felvételéről, a sziget működéséről, online jelenlétükről minden adott TISZA-sziget saját döntési jogkörrel rendelkezik” – írta a párt sajtóosztálya.
Magyar Péter januárban az ATV-ben azt mondta, 1200 Tisza-szigetről és több tízezer tagról tud. A nyilvánosan elérhető adatok alapján előbbit nem tudjuk igazolni, a több tízezer tag viszont reális, a közösségi médiában nyilvánosan elérhető csoportok tagsága csaknem eléri a 20 ezer főt.
Sok TISZA-szigethez kapcsolódik nyilvános Facebook-csoport, az alábbi térképet ezek alapján készítettük. A közösségi oldal keresőjével 208 ilyen csoportot lehet megtalálni, összesen közel 20 ezer taggal. Ez valószínűleg nem a teljes lista, sok TISZA-sziget rendelkezhet titkosított csoporttal, vagy működhet Facebook-jelenlét nélkül.
Pest megyei centrum
A nyilvánosan elérhető TISZA-szigetek és azok tagságának nagy részét olyan választókerületekben találjuk, amelyeket a 2022-es választásokon nagy fölénnyel (több mint 10 százalékkal) nyert meg a Fidesz-KDNP. Alakult TISZA-sziget olyan választókerületekben is, ahol 2022-ben több mint 60 százalékot kaptak a kormánypártok, például a Baranya megyei 04. (Szigetvár) vagy a Vas megyei 03. OEVK (Szentgotthárd), igaz, ezek nem a TISZA legerősebb régiói.
A TISZA-szigetek leginkább az ország középső régiójában, Budapesten és a Pest megyei kisebb településeken koncentrálódnak. A hálózat egyértelműen Pest megyében a legsűrűbb, ami egybecseng az EP-választási eredményekkel.
Itt 42 nyilvános szervezet is található, összesen több mint 2000 taggal.
Budapesten valamivel kevesebb sziget található, bár ezeknek összesen több tagja van, mint a Pest megyeieknek.
A közvélemény-kutatások alapján a TISZA Párt szavazóinak csak kis része pártolt át a Fidesztől, többségük 2022-ben más ellenzéki pártra szavazott, vagy otthon maradt. Azonban a TISZA-szigetek földrajzi eloszlása nem esik egybe a korábbi választási térképpel: nem látható erős tiszás hálózat az ellenzék két nagy vidéki fellegvárában, Pécsett és Szegeden.
Ezzel szemben a TISZA-hálózat legerősebb városai közé tartozik a stabilan fideszes Debrecen. Szintén nagy létszámú tiszás csoport alakult a fideszes bástyának számító Szekszárdon, Veszprémben és Zalaegerszegen.
Meglepő helyen találtuk a legnagyobb TISZA-szigetet
A nagyobb városok mellett olyan 5000 fősnél kisebb településeken is alakultak TISZA-szigetek, mint Nyírlugos, Gönyű, Tiszaigar, Verseg vagy Tét. Ezeken a településeken 2022-ben több mint 60 százalékos többséggel nyert a Fidesz, a 2024-es EP-választásokon pedig már nem is voltak rajta a parlamenti ellenzék radarján: a polgármesteri és önkormányzati képviselői székekért csak Fidesz-KDNP-s és független jelöltek indultak.
Ez alapján úgy tűnik, a TISZA Pártnak jobban sikerülhet a korábbi ellenzéki pártok által sokszor kitűzött cél – „lemenni vidékre”. Ugyanakkor Magyar Péterék országos hálózata földrajzilag még igen egyenetlen, különösen Észak- és Észak-Kelet Magyarország települései alulreprezentáltak. Ez a régió a 2010-es kormányváltás előtt stabilan a baloldalra szavazott, majd fokozatosan a Fidesz legerősebb hátországává vált.
A TISZA-szigetek elhelyezkedése alapján úgy tűnik, a régióban igen nehezen építkezik az új ellenzéki párt, különösen Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben: Hevesen csak öt településen találtunk TISZA-szigetet, Szabolcsban pedig hét sziget alakult, ebből három a régiós viszonylatban ellenzékinek számító Nyíregyházán.
Valamivel erősebb TISZA-hálózat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol 9 TISZA-sziget található.
Köztük van a szerencsi szervezet is, ami meglepő módon a legnagyobb létszámú, 1000 főnél nagyobb tiszás csoport.
Szerencs szintén az ellenzékibb beállítottságú városok közé tartozik a régióban, 2024-ben itt a fideszes polgármester, Kiss Attila csak 3 százalékponttal nyert a helyi civil szervezet jelöltje ellen.
Cikk: Zubor Zalán — Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Címlapkép: Átlátszó montázs
